A nyugdíjasok következő generációja még a jelenleginél is rosszabb helyzetben lesz. Ezt állítja Jozef Mihál adó- és illetékszakértő, aki szerint több tényező is hozzájárulhat a jövő nemzedékek nyugdíjának csökkenéséhez.
A középiskolai és főiskolai tanulmányi idő nem beszámítása
Az egyik fő tényező a középiskolai és főiskolai tanulmányi idő beszámításának elmaradása a nyugdíjbiztosításba 2004 óta. Például egy 1962-ben született nyugdíjasnak nyolc év tanulási évet számítanak be, míg egy 1988-ban született nyugdíjasnak nem lesz a nyugdíjbiztosításba beszámítva a tanulmányi ideje.
„2001-től a munkaügyi hivatalban történt nyilvántartás ideje csak arra az időszakra számít bele a megszerzett nyugdíjbiztosítási időbe, amikor az illető ellátásban (támogatásban) részesült, 2004-től a munkaügyi hivatalban történt nyilvántartás idejét egyáltalán nem számítják bele a nyugdíjbiztosításba” – mutatott rá Mihál. Ez szerinte egyes generációk esetében jelentősen befolyásolhatja a megszerzett nyugdíjbiztosítási idő hosszát.
Gyermeknevelési idő
További szempont, hogy az átlagos személyi bérpont (POMB) számításánál 2004 óta a nők gyermeknevelési ideje, a szülési vagy szülői szabadságon töltött idő is beleszámít a számításba. Az jóváhagyott átlagos személyi bérpont valamivel 0,5 felett van, ami a szakember szerint rontja az ebből adódó átlagos személyi bérpontjukat.
Az 1962-ben született nyugdíjasnak a POMB kiszámításába nem számolják bele az öt évnyi gyermeknevelést, melynek értéke 1. Míg egy 1988-ban született jövendőbeli nyugdíjasnak öt év gyermeknevelési évet számolnak, így nála 0,93 a POMB.
„Elképzelhetően azonos nyugdíjérték mellett az 1962-ben született Jarmila asszony nyugdíja 27%-kal magasabb, vagy 254 euróval magasabb lesz, mint az 1988-ban született Miroslava asszony 26 év múlva fog kapni” – vázolta fel Mihál.
SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
