A nyelvek anyját tudom én…

A nyelvek anyját tudom én…

A nyelvek anyját tudom én, nem pedig „tudtam”, ahogy Erdélyi József[1] írta, mert a csoda a magyar anyanyelvünkben van.

 

Erdélyi József 1939-ben megjelent könyve
A mai magyar akadémista nyelvészek, történészek szinte hisztérikusan utasítják vissza mind a képzett, mind az önképzett magyar és külföldi nyelvészek, történészek komoly érvekkel alátámasztott véleményét, miszerint a magyar a világ legősibb nyelve: „Noé bárkájából” bukkant elő, sőt az ékiratok bizonysága szerint már a Vízözön előtt létezett. (Ezt bizonyítja blogomra feltett „sumir-magyar szófejtésekkel foglalkozó minden írásom.) 

 

Arany János 1867-ben – Simonyi Antal felvételeA kiegyezés óta a finnugor eredet- és nyelvelmélet teljesen eluralta/eluralja a magyar nyelvészeti kutatásokat, olyannyira, hogy még a szolid, békés lelkületű Arany Jánost is felháborította:   

 

„Kisütik, hogy a magyar nyelvNincs, nem is lesz, nem is volt;Ami új van benne, mind rossz,Ami régi, az meg tót.”[2]

 

Anyanyelvünk erőszakos finnugrista besorolása mintegy 150 éve szilárdan tartja magát. Mostanság ugyan mutatkozik némi repedés, de az is inkább felülről diktált, hiszen az idegen kifejezések, szavak, régebben a szláv, a latin és a német nyelv majmolása, manapság meg az angolé, megteszi a hatását. Lassanként már teljesen mindegy lesz, hogy a magyar nyelv finnugor-e vagy turáni (szkíta) úgy eluralja nyelvünket az angol. Századok múltán majd töprenghetnek a nyelvészek, milyen nyelv is valójában a magyar.Az angol amolyan „lopkovic nyelv”. Az 1960-as évek szóhasználata szerint: koktélnyelv. Szedett innen, szedett onnan, a németből, a latinból, görögből és más nyelvekből. Régi angol nyelvtanok[3] írják, hogy „az angol nyelvnek mindegy 100.000 szava van: egy angol földműves rendesen 300 szóval is beéri…, hogy ha 300 szó elegendő arra, hogy az ember vele mindent kifejezzen, akkor e szám, több mint háromszorosának elegendőnek kell lennie a művelt ember számára.” (Schidlof)  A „…magyar nyelv szókészletét mintegy 800.000-1,065.000-re tehetjük. „Ez persze nem jelenti, hogy ennyi szót a társadalom egyszerre használt vagy használni fog; de még a ma ismert és használt szavak mennyisége is több százezerre rúghat.”[4] („Óh, jaj!” – sikolthatna fel a magyar nyelvérzék, hiszen a „jelenti” után hiányolná a mutatószót, és megváltoztatná a szórendet is: Ez persze nem jelenti azt, hogy a magyar társadalom ennyi szót egyszerre használt… Sőt, a „fog” szócskát is kifogásolná…)Jókai Mórnak 40-45 ezer szava van. „A mai diplomás szülők 4 éves gyermekének használt szókincse a 2100-at is elérheti.”[5]S mi az angolt tartjuk mérvadónak! Laposítjuk vele az anyanyelvünket!? Sokan idézik, mondják, használják, holott a jelentését is alig tudják:    1989-90 táján szárnyrakapott kezdeményezéstől felbuzdulva, miszerint a magyar üzleteken magyar nyelvű feliratnak, cégérnek kell lennie, betértem az egyik budapesti „fehérnemű-shop”-ba, és szappant (soap) kértem. Az eladónő meghökkenve utasított rendre: Olyan „inteligencs”-nek néz ki, s azt sem tudja, hogy ez butik és nem háztartási bolt. Visszakérdeztem, hát a shop nem szappan?! Mellesleg a francia boutique/butik eredetileg „szegényes elárusítóhelyet” jelent. A kifejezés félresikerült értelmezéssel került a magyar nyelve, hiszen méregdrága holmikat árul.

 

Vajon kiknek épült ez a kispesti bevásárlóközpont? (origo-hu)

Hírdetés

 

Nem az angol[6], német, francia stb. nyelvvel, nyelvtanulással, nyelvtudással van a baj, hanem azzal, hogy belekeverik a magyarba, ahol nincs létjogosultsága.Ez írással szeretném felhívni minden magyar anyanyelvű, magyarul gondolkodó figyelmét csodálatos, párját ritkító, az idők mélyéből felbukkant anyanyelvünkre. Szeretném felrázni a TV, a rádió, az újságok zagyva szóhasználatát „fejlődik a nyelvünk” legyintéssel elfogadók, elintézők lelkiismeretét, hogy érezzenek immár felelősséget édes, ékes anyanyelvünk iránt. Ne dőljenek be a „a nyelv változik; a nyelvszokás eldönti, mi a maradandó, mi nem” véleményeknek, még akkor sem, ha azt hallják, anyanyelvünk nem felel meg a kor kívánalmainak, s ezért kell a sok-sok idegen szó, kifejezés. E vélemény nem állja meg a helyét. Bele kell merülnünk anyanyelvünk feneketlen mélységébe, s kiemelni a tudatunk mélyén rejtőzködő, jól érthető magyar szavakat, s használni; barátnak és idegennek, mondani, terjeszteni! Eleinte biztos felkapják a fejüket, meghallván a modern helyett a korszerűt, a rafinált helyett a körmönfontot vagy az agyafúrtat, az epilógus helyett az utóiratot és így tovább.

 

Furfangos mondások kitalálós játéka – A kép szószerint vette a „körmönfont”-at. A „kvíz” kitalálós játékot, kitalálósdit jelent.   (fejtsdmegmost.com)

 

Úton-útfélen majmolják a magyar gondolkodásmódot agyoncsapó idegen nyelvi kifejezésket.  Vajon „fel kell ülnünk” a hírcsatornákból áradó magyartalanságoknak?Mostanság vetítenek egy kedves török játékfilmet[7]. A szereplők győzködik egymást mikor, melyikük léphet ki és be a másik „komfortzóná”-jába.Néhány napon belül felismerszik, ki látta a török sorozatot, mert használja a „komfortzóná”-t, ezt az angolból-görögből összetákolt kifejezést, ami az angolban talán elmegy, de a magyarban nem.Vajon miért? A komfort/comfort jelentése: kényelem, kényelmi berendezés; a zóna: öv, övezet körzet. Tehát „a komfortzónából való kilépés, a kellemes, kényelmes körülmények elhagyását jelenti”[8]: A meleg szobából kikerülni a hidegbe, a kényelmes fotelból a székre. A „komfortzóna” körülményekre, tárgyakra vonatkozik, nem pedig élőlények, emberek érzéseire, viselkedésére, hiszen a film azt sugallja, hogy az egyik szereplő nem közeledik a másikhoz, nem zavarja a beszédével, nem idegesíti, nem érinti meg.

 

Érintés nélküli tánc (Kép „A csodadoktor” c. török filmből – magazinmatik.com)Elköszönök Önöktől, de nem kívánok szép napot, csak jót, még akkor sem, ha zuhog az eső, és dúl a vihar.  

 

 

 

Adjon isten jó napot! Rossz időben, szép időben,  akkor van jó napunk, ha vidámak, jókedvűek, elégedettek vagyunk. A mostanság elburjánzott „szép napot” üdvözlést hagyjuk meg az időjósoknak, vagyis a meteorológusoknak. A magyar embernek jó napja lehet a zimankóban, és sírhat a szikrázó napsütésben.  

(Folytatása következik!)[1] „…A nyelvek anyját tudtam én…” In: Erdélyi József: Árdeli szép Hold (Előszó), – Magyar Élet, Budapest, 1939. [2] Arany János: Az Orthológusokra, II. (1878 körül)[3] Angol nyelv – Schidlof gyakorlati módszere, Schenk Ferenc könyvkereskedése, Budapest, [1907] 4-5. p.[4] Hány szavunk van? – arcanum.hu[5] Építeni kell a gyermekek szókincsét, Nyest, 2011. III.23.[6] Az egyszerű angol (konyhanyelv)” 8 hét alatt elsajátítható, a művelt angolhoz több év kell![7] A csodadoktor, MTV, naponta kb.19.00-21.00 ig.   [8] Lexiq.huV


Forrás:martonveronika.blog.hu
Tovább a cikkre »