MA 75 ÉVE DOBTÁK AZ AMERIKAIAK HIROSIMÁRA A LITTLE BOYT, AMELY 140 EZER EMBERT ÖLT MEG
Vakító kékesfehér fény lobbant, majd mennydörgés következett, és az azóta elhíresült gombafelhő szökött az ég felé Hirosimában az éppen 75 évvel ezelőtti reggelen.
1945. augusztus 6-án dobta az Enola Gay amerikai bombázó a Little Boyt, az első atombombát a japán városra, hogy mielőbb véget vessen a második világháborúnak. A 140 ezer halálos áldozatot követelő lépés máig érvényesen megváltoztatta a világot. A túlélők a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtését sürgetik, de Borhi László szerint ennek belátható időn belül nincs realitása.
Li Dzsong Keun csaknem hét évtizedig őrizte az atomtitkot, mégpedig a sajátját. A ma 92 éves férfi kamasz fiúként élte túl a hirosimai atomtámadást, látta a gombafelhőt, és később szégyellte a bőrén ejtett égésnyomokat. Azt is leplezte: koreainak született, mert nem akart magyarázkodni miatta. A japán városnak jelentős koreai közössége volt 1945-ben, sokan közülük kényszermunkásként dolgoztak a világháború éveiben, ahogyan Li is, aki nyolc évvel ezelőttig japán néven élve rejtőzködött.
A pilóta nem bánta meg
Ő is a több mint félmillió hibakusa egyike. A japán nyelvben ez a szó jelöli a hirosimai és a három nappal későbbi nagaszaki atomtámadás túlélőit, akik közül 75 év elteltével 137 ezren vannak még életben.
Az 1945. augusztus 6-a reggelén történteket a Csendes-óceán túlpartján sem dolgozták fel maradéktalanul. Paul Tibbets, az Enola Gay parancsnoka soha nem bánta meg a bomba kioldását, amelyet előző nap engedélyezett Harry Truman elnök. A Little Boy egy 1,2 kilométer sugarú körben mindent elpusztított.
A katasztrófa szélén
Olyan vélemények is elterjedtek korábban: a támadással az USA már a Szovjetunióra akart nyomást helyezni, de erre nincs bizonyíték.
Hirosima és Nagaszaki dacára a hidegháború évtizedeiben a két nagyhatalom között fegyverkezési verseny alakult ki, a nukleáris képességekre is kiterjedően.
A világ 1978-ban és 1983-ban is az atomkatasztrófa szélére sodródott; először az amerikaiak, majd a szovjetek józan helyzetértékelésén múlott, hogy nem ellenséges támadásoknak tekintették az emberi, illetve számítógépes hibából adódó jelzéseket. A világháború győztes hatalmai, az Egyesült Államok és a Szovjetunió, illetve Nagy-Britannia és Franciaország mellett Kína, India és Pakisztán is atomfegyverhez jutott. Az általános megítélés szerint Izrael is rendelkezik ilyen képességgel, noha ezt nem cáfolja, ahogyan el sem ismeri. Észak-Koreának is lehetnek kezdetleges nukleáris képességei. A világban két példa van rá, hogy egy állam lemondott az atomfegyverről, ami már a birtokában volt: Dél-Afrika, illetve a Szovjetunió utódállamaként Ukrajna.
Az 1970-es évektől kezdve voltak törekvések arra, hogy visszaszorítsák a nukleáris fegyvereket, amelyek döntő többségét továbbra is az USA, illetve Oroszország mint a Szovjetunió jogutódja birtokolja. Ezek keretébe illeszkednek Washington és Moszkva kétoldalú szerződései, valamint az atomsorompó-egyezmény és az átfogó atomcsendegyezmény is. Barack Obama, az előző amerikai elnök 2009-ben hirdette meg az atomfegyvermentes világ eszméjét. A Trump-kormány viszont Moszkva jogsértő magatartására hivatkozva egyezményeket mondott fel.
Alacsonyabb küszöb
Szerinte nem reális, hogy a világ elérje a teljes nukleáris leszerelést, erre az atomhatalmak sem stratégiai alapon, sem a nagyhatalmi presztízsük miatt nem lesznek hajlandók. – Nyugtalanító az is, hogy a legújabb amerikai katonai stratégiában az orosz és a kínai fenyegetés miatt alacsonyabbra került az atomküszöb, vagyis az a szint, amikor bevethető a nukleáris fegyver – tette hozzá a szakértő.
Szőcs László / Magyar Nemzet
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
