A bibliai Noé minden utódja egy-egy nép névadója, ősatyja lett. Egyedül Nimródhoz nem kötődik nép, mert a neve titulus, cím. Bárki lehetett „nimród”, ha életével, tudásával, tetteivel népe felemelkedését, boldogulását szolgálta: Megillette az isteni újjászületést jelentő párducbőrös általvető és a „nimród/uralkodó” cím. A Vízözön utáni 86 kusita uralkodó közül az első EVE.KhÚS volt. A Bibliában a név első szótagja lemaradt. Így lett az első birodalom- és városalapító neve Khús. Bibliai fia, Nimród is városalapító volt, de nem kapcsolódik hozzá nép. A Biblia szerkesztői a Khúshoz tartozó „nimrud” titulust megszemélyesítették, és atyává és fiúvá, Khúsra és Nimródra osztották.[1]
12 ezer évvel ezelőtti, eddig az utolsó Vízözön után 206 évvel az első uralkodó, a hun-magyarok ősapja, NIMR.UD, a Napisten párducfia építette Núbia és Egyiptom határán Bábel tornyát[2], majd Asszíriában számos várost.
A Louvre-ban az alábbi Nimródot ábrázoló pecséthenger, illetve a nyomata 1908-ban még megvolt. A későbbi katalógusokból hiányzik. Egy kiadvány őrizte meg a rajzát, így megmaradt a vonalas írással írt lélekemelő üzenet. Bár a szöveg nem közli Nimród nevét, a kép ábrái, a virágos ág, a Naptemplom, a felfelé szálló ő madár, az ég boltozata Nimródra utal.
A képből kitűnik, hogy eredetileg amulett lehetett.
A Nimród amulett rajza[3]
A letörött sarkú pecséthenger-nyomat nyomat bal oldalán egy bunkósbot alsó része látszik.
A sumir pecséthengereken tűnik fel először a kettőskereszt ősképe. A papi ruhát viselő férfialak (Nimród) elágazó virágos ágat tart a kezében. Ez ágacska idővel kettőskereszt formájú írásjeggyé alakult.
A háttérben a napkeresztes tornyos építmény (zikkurat) a mai felhőkarcolót formázza. Nippurban fénykereszt ékesítette az É.KUR templom/zikkurat tetejét. Bár a templom EN.LIL-nek volt szentelve, mégis NIN.IB-nek, a déli verő istenének védelme alatt állt. dNiN-IB a sumir istenkörben az istenek hőse, a Teremtő harcosa, vadász, tudós és jövendölő. A „nagy vadász az Úr előtt” feladatkör alapján kapcsolódik a magyarság ősatyjához, Nimródhoz (helyesen: Kus nimródhoz).
A lefelé szálló sasmadár az IM.DU.GUDhu, magyar megfelelője a TURUL. Mind a sumirok, mind a magyarok hite szerint Isten szent madara, arra hivatott, hogy közvetítsen ég és föld között. A név jelentése: (Az) alászálló hatalom madara.
A félkörív alatti hét köröcske alapjelentése: éjszaka, sötétség, alászáll. A szövegösszefüggést tekintve jelenthet ugyan éjszakát, mégis a „csillagos ég”-nek kell felfogni, hiszen a madár láthatóan a félkörívvel jelölt ég felől száll fel vagy le. (A szétágazó farok leereszkedésre utal!) Úgy tűnik, mintha a turulmadár a virágos ágat tartó NIMR.UD-nak hozná a Teremtőnek, az ég urának vonalas jelekkel írt üzenetét:
A sumir szövegek olvasási iránya jobbról balra, felülről lefelé. Ha az emberalak a fenti képnek megfelelő helyzetben van, akkor a keret (kartus) jelei (kartus) fejtetőn állnak, és az olvasás iránya látszólag bal-jobb. Ha a viselője a nyakában lógó amulettet felemelve olvasta, akkor a rajzolat látszódott fordítva. Az olvasatok, azaz az átírások különbözősége a nyelvjárásokból adódik. A hangzósítás (kiejtés) feltételes. Fr. Lenormant francia akadémikus szerint a magyar kiejtés állhat a legközelebb a sumirhoz.
A jeleknek több olvasata és jelentése van. A mai magyar nyelvszokásnak, illetve szórendnek megfelelően az I. és a II. oszlop olvasáskor felcserélődik.
Átírás és fordítás:
Az amulett szövege közli a magyarság Nimródjával, hogy a Teremtő a bölcsességet, a tudást égi fénysugárként táplálta a mai magyarság elődnépébe. E tehetség népünkből nem veszett ki, ma is mindenkiben megvan, de kevesen élnek vele. A többség inkább visszaél e csodás isteni adománnyal, és rosszra, vagy egyáltalán nem használja.
[1] Marton Veronika: Nimród, a hun-magyarok őse, Matrona, Győr, 2017. 21-34. pp.
[2] Kézai Simon mester magyar krónikája, Kiadja Ráth Mór, Pest 1862. 6. p.
[3] Collection des cylindres-cachets du Louvre, Les cylindres archaiques (Nimrud), Leroux, 1908.
Forrás:martonveronika.blog.hu
Tovább a cikkre »
