Tao Zhang, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetőjének kijelentése szerint a népességfogyás jelentősen fékezi Kelet-Közép-Európa további fejlődését. Becslések szerint a térség országainak lakossága 2050-re 12 százalékkal csökken az alacsony népszaporulat és a folyamatos elvándorlás miatt.
Ehhez hasonló gondolatmenetet követve Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke a családot, a vallást és a nemzetet nevezte a jövő biztosítékának a 11. Nemzetközi Ajkai Lakodalmas és Hagyományőrző fesztivál nyitóbeszédében. Gondolatai szerint a család és a nemzet jelentik a jövő biztosítékát.
nemzetállam vs. globalizáció
Ha figyeljük a világ és Európa politikájának témával kapcsolatos eseményei, akkor úgy tűnik, mintha két erő feszülne egymásnak a világban: Az egyik a család, a vallás, a kultúra, a nemzeti öntudat, a történelmi értékek és a nemzetállamiság eszméjével zászlaján tevékenykedik.
A másik erő pedig az, amelyik mindezt szeretné végképp eltörölni. Amelyik szerint nincs szükség nemzetállamokra, hiszen itt a globalizáció, a szabad vándorlás lehetősége. Eszerint a másik felfogás szerint teremtsünk egy nagy, több nemzetből álló, központilag irányított közösséget, ahol a tőke szabad áramlása fontosabb, mint a napi megélhetés.
Ez történt 2008-2009-ben, amikor a tőke szabad áramlásának elve alapján az Egyesült Államokból áthoztak Európába mérgezett, eladhatatlan értékpapírokat, úgynevezettt „toxic assets”-et. Ezek eladósodott, csőd-, vagy csőd közeli állapotban lévő cégek értékpapírjai voltak, melyeket lehetetlen volt értékesíteni. Magyarul ezek az értékpapírok nem értéket, hanem adósságot jelentettek. Terheiket szétosztották Európa országai között úgy, hogy ezeket a terheket a bankokra hárították, majd a bankok a terheket tovább a kormányokra.
A multik fölénye
Így kezdődött az európai válság, melyet ha emlékszünk, már jó előre bejelentettek és amelyen az európai ember kezdetben csak nevetett, mert akkor még semmit nem érzékeltünk belőle.
Ilyen és hasonló elveken működik a globalizáció, a multicégek és a bankok térnyerése. Melyek, ha nyereségesek, akkor jót kaszálnak, ha pedig veszteségesek, terheiket a kormányok és rajtuk keresztül az adófizetők viselik.
De ugyanezek a háttérhatalmi pénzoligarchák és vazallusaik azok, akik mint Merkel, kijelentik, hogy Európában bizony kevés a munkaerő, ezért van szükség migránsokra. Ez a kijelentés felettébb érdekes, ugyanis azt tapasztaljuk, hogy az Európai Unió bizonyos országaiban elég magas a munkanélküliség.
A migráció kétélű fegyver
Arról sem vagyunk meggyőződve, hogy a migráció – ahogy azt mondják – tényleg jót tenne bizonyos országok gazdaságának. Ha ugyanis egy német havi 2000 eurót keres, akkor annak megfelelő összeget is fog költeni, vagyis annak megfelelő összeget forgat vissza a gazdaságba. Ellenben, ha egy szír, dél-afrikai, vagy bármilyen más bevándorló hajlandó mondjuk 1200 euróért dolgozni, akkor ezek a személyek annál kevesebbet költenek és forgatnak vissza a gazdaságba. Vagyis logikusan gondolkozva, akik a legnagyobb hasznot húzzák a migrációból, azok a multinacionális cégek. Ugyanis ők jutnak ezáltal olcsó munkaerőhöz.
A másik előnye a migrációnak a háttérhatalmi, globalista erők számára az, hogy mindez megosztottságot eredményez. Ugyanis, ha Európa kevert lakosságúvá válik és nem lesznek nemzetállamok, akkor jóval könnyebb lesz az irányítás. Arról nem is beszélve, hogy bármikor zavargásokat lehet majd szítani a nemzetiségi és vallási ellentétek kapcsán. A nemzetállamok tehát a globalista háttérhatalmi elit legnagyobb ellenségei, a migráció egyik elsődleges célja pedig az, hogy a nemzetállamokat felszámolja.
Az elv tehát, amelyet követnek, nem más, mint Julius Ceasar, az ismert római uralkodó „Oszd meg és uralkodj!” elve. Nem véletlen, hogy sokan úgy tartják, hogy az Európai Unió a Római Birodalom jogutódja.
A globalisták következő lépése a nemzetállamok jogkörének csorbítására, azaz a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség. A lassított puccsnak tekinthető egyezmény tárgyalásai 2013 júliusában kezdődtek az USA és az Európai Unió között. Amennyiben sikerül véghezvinniük a tervet, és az EU összes tagállamára rákényszeríteni ezt az egyezményt, az azt jelentené, hogy a multinacionális cégeket a tagállamok kormányai képtelenek lennének szankcionálni. Ugyanis ez a szerződés a globális nagy cégek érdekeit védené a kormányokkal szemben.
Világcégek a kormányok felett
Vagyis, ha egy cég bebizonyítaná, hogy bizonyos tagállami intézkedése miatt bevételkiesést szenvedett, akkor az a tagállam jogilag tetemes kártérítés kifizetésére lenne kötelezhető. Magyarul ez azt jelentené, hogy a multinacionális cégek hatalmilag a kormányok felett állnának.
Ilyen és ehhez hasonló eszközökkel dolgoznak a globalista erők. De említhetnénk még az országokra rákényszerített visszafizethetetlen államadósságokat, melyek által a bankrendszer útján rabigába hajtják a világot.
Jól tudjuk, hogy amelyik kormány megpróbál ezeknek ellenállni, azt a kormányt igyekeznek ellehetetleníteni. Teszik mindezt a sajtó és média lejárató kampányaival. Ha pedig ez kevésnek bizonyul, akkor álcivil szervezetek szerveznek tüntetéseket és zavargásokat az adott országban.
Történik mindez napjainkban Európa szerte.
Fontos lenne tehát, hogy tudatosítsuk a nemzetállamok fontosságát! Hogy naprakészek legyünk a világ eseményeivel kapcsolatban! Hogy ne hagyjuk magunkat megvezetni a sajtó és a média hazugságai által! Hogy ne csak a tévét nézzük, hanem tanuljunk meg olvasni is a sorok, mondatok között! Hogy tisztában legyünk azzal, hogy mi folyik a világban! És végül, de nem utolsó sorban, tudatosítanunk kell, hogy a népek csatáját az a nemzet nyeri, amelyiknek utódai vannak, van öntudata és ezáltal jövőképe!
Végh Tamás
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
