A 24 éves menedékkérő, Alaa Seikhi mindvégig ártatlanságát hangoztatta, tegnap is arra kérve a bírót, mentse fel a vádak alól, ne ő váljon a chemnitzi támadás másik áldozatává.
Kilenc és fél év börtönbüntetésre ítélték azt a szír menedékkérőt, aki iraki tettestársával tavaly halálra késelt egy német férfit a szászországi Chemnitz városában, illetve súlyosan megsebesített egy másikat. Az eset a jövő hét végi keletnémet tartományi választásokra is hatással lehet, amelyeken a bevándorlásellenes AfD jelentősen megerősödhet.
A 24 éves menedékkérő, Alaa Seikhi mindvégig ártatlanságát hangoztatta, tegnap is arra kérve a bírót, mentse fel a vádak alól, ne ő váljon a chemnitzi támadás másik áldozatává. Az ügyészség szerint azonban minden kétséget kizáróan a szíriai férfi ölte meg a 35 éves Daniel Hilliget tavaly augusztus 26-án, miután a férfiak szóváltásba keveredtek a szász városban. Alaa Seikhi tettestársa egy szintén menedékkérő, a Farhád A.-ként azonosított iraki férfi volt, akit azonban azóta sem talál a rendőrség, nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene. A tegnapi ítélet nem jogerős, a férfi ügyvédei fellebbeznek.
A tavalyi gyilkosság után hetekig tartó tüntetések robbantak ki Chemnitzben, amelyeket a liberális sajtóorgánumok és politikusok neonáci megmozdulásoknak tituláltak. Nagy port kavart akkoriban az a felvétel, amelyen az látható, hogy németek üldözőbe vesznek két arab férfit. Ezt számos német politikus, köztük Angela Merkel kancellár is hajtóvadászatnak nevezte. – A chemnitziek közül sokan azon bosszankodtak, hogy a gyilkosságról alig esett szó, csak a tüntetőkről.
Pedig egy átlagos, munkába járó, adófizető polgár miért ne mehetne ki az utcára és nyilváníthatná ki véleményét, hogy nem ért egyet ezzel a migrációs politikával? – tette fel a kérdést a Deutsche Welle hírportálnak nyilatkozó Karsten Hilse, a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) politikusa.
A bírósági döntés és a gyilkosság közelgő évfordulója is hatással lehet a szeptember elsején Szászországban sorra kerülő tartományi választásra, ahol az elmúlt években a bevándorlásellenes AfD jelentősen megnövelte támogatottságát. Friss felmérések szerint a pártra a szavazók 26 százaléka adhatja a voksát – öt évvel ezelőtt 9,7 százalékot kaptak –, míg a vezető helyen továbbra is Angela Merkel kancellár CDU-ja áll 28 százalékkal. Szintén tartományi választást tartanak aznap Brandenburgban, illetve október 27-én Türingiában: ezekben a keletnémet tartományokban is erőteljes szereplésben bízik az AfD.
A chemnitzi események újfent éles társadalmi vitát váltottak ki a bevándorlásról Németországban, ahol a szövetségi statisztikai hivatal legfrissebb jelentése szerint tavaly meghaladta a 25 százalékot az úgynevezett migrációs hátterű lakosság aránya.
Angela Merkel gyerekek körében. A folyamatokat jól jelzi, hogy Berlinben mára a Mohammed lett az egyik legnépszerűbb név
Fotó: Reuters
A migrációs hátterű emberek közé azokat sorolják, akiknek legalább egyik szülője nem a születésénél fogva lett német állampolgárrá. A migrációs hátterű lakosság aránya 25,5 százalékra emelkedett 2018-ban az egy évvel korábbi 23,6 százalékról: ez 20,799 millió embert jelent, ami 499 ezer fős növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A migrációs hátterű lakosság többsége, 13,5 millió ember bevándorló. Legnagyobb csoportjuk, 48 százalékuk családi okok miatt költözött Németországba, további 19 százalék munkavállalási céllal érkezett, 15 százalékuk menedékjog szerzésének szándékával, 5 százalék pedig tanulmányokat akart folytatni.
Bázelban az óvodába készülő gyermekek 40 százaléka nem tud németül, ezért nyelvtanfolyamra kell járniuk – számolt be róla a Neue Zürcher Zeitung svájci lap. Összesen 682 gyermekről van szó. A szociális segélyekkel foglalkozó svájci hivatal elnöke, Christoph Eymann Svájc egész területére kiterjesztené ezt az oktatási modellt. Eymann úgy nyilatkozott, számos esetben az iskolai tanulmányaik során végig hátrányt szenvedhetnek az idegen nyelvet nem beszélő diákok.
Kottász Zoltán
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
