Orbán Viktor miniszterelnök a NATO-tagországok állam- és kormányfői közül egyetlenként személyesen vett részt Brüsszelben a szövetség pénteki rendkívüli csúcstalálkozóján.
A magyar kormányfő Brüsszelben péntek hajnalban az uniós csúcs után – magyarhirlap.hu/John Thys / POOL / AFP
Orbán Viktor miniszterelnök a NATO-tagországok állam- és kormányfői közül egyetlenként személyesen vett részt Brüsszelben a szövetség pénteki rendkívüli csúcstalálkozóján. A NATO-központban a magyar kormányfő megbeszélést folytatott Jens Stoltenberggel, a szervezet főtitkárával is – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
A tagállamok videókonferencián egyeztettek az Ukrajnát ért orosz támadásról. Személyesen – Orbán Viktoron kívül – a NATO-nagykövetek jelentek meg a tanácskozáson.
A NATO-központba érkezve a magyar kormányfő ismét megerősítette: a jelenlegi háborús helyzetben Magyarország biztonsága az első; és arról is beszélt: a NATO-val közösen védelmezzük Magyarország és Európa határait – közölte a sajtófőnök.
Hazánkat nem fogják belesodorni a háborúba
Közösen elítéltük Oroszország háborús lépéseit Ukrajnával szemben és egységes szankciók bevezetéséről döntöttünk – mondta Orbán Viktor péntek hajnalban, a brüsszeli uniós csúcs után, a Facebookon közzétett nyilatkozatában. „Világossá tettem, hogy mi ki fogunk állni Magyarország nemzeti érdekei mellett és nem fogjuk engedni, hogy Magyarországot bárki belesodorja ebbe a háborúba” – fogalmazott a miniszterelnök
A magyar kormányfő elmondta: a csúcson egyetértettek abban, hogy a háború semmilyen konfliktushelyzetre nem jelenthet megoldást.
Hangsúlyozta, hogy az egységes szankciók nem érintik az energia területét, ezért, mint mondta Magyarország és az Unió többi tagállamának energiaellátása a szankciók ellenére is biztosított.
Orbán Viktor közlése szerint döntöttek arról, hogy több pénzt kell fordítani azoknak az országoknak a biztonságára, amelyek szomszédosak Ukrajnával, így Magyarországéra is „és több pénzt kell fordítanunk a keleti határvédelemre”.
A kormányfő leszögezte, hogy a csúcson egyetértettek abban: felelős magatartásra van szükség, elhamarkodott és felelőtlen nyilatkozatok csak rontják a helyzetet és veszélyeztetik az európai emberek biztonságát.
Közölte, hogy a tárgyalások a NATO-ban folytatódnak.
EU-csúcs: a tagállamok vezetői megállapodtak az Oroszország elleni második szankciós csomagról
Az Európai Unió tagállamai állam- és kormányfői a csütörtök esti és péntek éjszakába nyúló rendkívüli csúcstalálkozójukon megállapodtak az Oroszország elleni új szankciócsomagról, amely az ország pénzügyi szektorára, az energia- és a közlekedési ágazatára, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjed ki.
Az uniós vezetők azt követően ültek össze, hogy Oroszország támadást indított csütörtökön Ukrajna ellen. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az EU – és párhuzamosan az Egyesült Államok – ezért döntött újabb szankciócsomagról Oroszország ellen. Csúcstalálkozójukon az Európai Unió tagállami vezetői nyilatkozatot fogadtak el, és ebben rögzítették, hogy újabb szankciókat helyeznek kilátásba Oroszországgal, és Fehéroroszországgal szemben is, elítélve Minszk szerepét az orosz támadásban.
A tagállamok közül Lengyelország, Szlovénia és Belgium szorgalmazta a lehető legerősebb szankciókat Oroszországgal szemben. Alexander De Croo belga szövetségi miniszterelnök a tanácskozásra érkezésekor elmondta: „harapós” szankciókra van szükség Moszkva ellen, és „rendkívül meg kell nehezíteni az orosz vezetés működését a nemzetközi környezetben”. Janez Jansa szlovén kormányfő érkezéskor kifejtette: az Oroszország elleni szankciók bevezetése mellett az is fontos, hogy az Európai Unió kilátásba helyezze Ukrajna mielőbbi teljes jogú EU-tagságát 2030-ra. A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki azt nyilatkozta a jelen lévő újságíróknak, hogy az EU-nak meg kell állítania Moszkvát, és ennek érdekében egységesnek kell lennie a szankciókat illetően.
A politikusok leszögezték: egyetértenek a további korlátozó intézkedések bevezetésében, amelyek az orosz pénzügyi szektorra, az energetikai és a közlekedési ágazatra, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjednek ki.
Egyes uniós vezetők úgy vélték, hogy ebben a második uniós szankciós csomagban szükség lenne leszögezni Oroszország kizárását a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerből is, de több tagország – a többi között Németország – ellenezte ezt a lépést.
A szankciókat – és már azok ismertetett részleteit – hivatalosan a külügyminiszterek fogadják el pénteken.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
