A WHO hetente kétszer frissülő adatbázisa szerint jelenleg közel kétszáz vakcina fejlesztése zajlik párhuzamosan. Ezek közül 64 már az úgynevezett klinikai fázisban jár, a maradék azonban még nagyon messze van attól, hogy embereken is teszteljék, pusztán úgynevezett preklinikai vizsgálataik zajlanak.
Szinte biztosra vehető, hogy a készülő vakcinák nagy része meg is reked ebben, sőt, valószínűleg a klinikai tesztelések alatt lévő vakcinák nagy részéből sem lesz soha gyakorlatban is hazsnálható védőoltás. Szinte naponta érkeznek a hírek a vakcinaellátás akadozásáról, az Uniós oltási stratégia csődközelben jár, így érdemes kicsit utánajárni, a két legismertebb oltóanyagon kívül (Pfizer, illetve Moderna), melyek jelenleg a legígéretesebb szerek.
A legismertebb oltóanyag, amelynek kifejlesztésében oroszlánrésze volt egy magyar kutatónak, Karikó Katalinnak. Ez volt az első, az Unió gyógyszerügynöksége (EMA) által is engedélyezett vakcina. Szlovákiában és Magyarországon is ezzel oltanak, ám az elmúlt napokban számos furcsaság derült ki vele kapcsolatban. Az akadozó ellátás egy dolog, viszont az a tény, hogy hackerek által ellopott, majd nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján a Pfizer igen erős nyomást gyakorolt az Európai Gyógyszerügynökség engedélyeztetést végző munkatársaira, sőt, talán hatékonysági mutatókat hamisított, már nem intézhető el egyetlen vállrándítással.
Technológia: mRNS – a vakcinával mRNS jut be az emberi sejtekbe, amelynek segítségével szintetizálódik a SARS-COV-2 vírus egyik tüskefehérjéje. A fehérjét felismeri az immunrendszer, majd megindul az antitestek termelése.
Hatékonyság: 95% – bár a történtek fényében ez a mutató még változhat.
Klinika vizsgálatok: lezárult harmadik fázis.
Engedély: EU, USA, Kanada, Nagy-Britannia, Svájc, tegnaptól Ausztrália és számos más ország.
Adagolás és tárolás: Két oltás, 21 nap különbség, -90 és -60 Celsius-fok között legfeljebb 6 hónapig.
Az amerikai Moderna vakcináját január elején engedélyezték az Unióban, viszont az Egyesült Államokban gyorsított eljárásban már karácsony előtt megkapta a szükséges engedélyeket. Mind Szlovákiában, mind Magyarországon oltottak már vele, illetve Izraelben is ezt alkalmazzák. Tulajdonságaiban, összetételében tulajdonképpen a Pfizer vakcinájával megegyező, egyetlen igen fontos kivétellel: nem igényel speciális hűtést.
Technológia: mRNS
Hatékonyság: 94,1%
Klinika vizsgálatok: lezárult harmadik fázis.
Engedély: EU, USA, Kanada, Nagy-Britannia, Svájc, Izrael.
Adagolás és tárolás: Két oltás, 28 nap különbség, -25 és -15 Celsius-fok között legfeljebb 7 hónapig.
Ez a brit-svéd koprodukcióban készült vakcina nem csak összetételében különbözik a fenti kettőtől, de abban is, hogy az EMA még nem adott rá Uniós forgalmazási engedélyt, azt január végére ígérik. Ez a britek első számú vakcinája, ott simán megkapta a zöld lámpát. Magyarország a múlt héten jelentette be, a brit kutatás eredményei alapján a magyar hatóságok is használni fogják.
Technológia: adenovírus. Nem legyengített koronavírust, hanem egy emberre teljesen ártalmatlan adenovírust juttat a szervezetbe, amely tartalmazza a SARS-COV-2 tüskefehérjéjének kódját. Erről íródik át a fehérje az emberi sejtekben, és váltja ki az immunválaszt.
Hatékonyság: gyakorlati alkalmazása után 62% (az átlagos vakcinahatékonysági határérték 50% körül van).
Klinika vizsgálatok: lezárult harmadik fázis.
Engedély: Nagy-Britannia, Svájc, India, Mexikó, Argentína és néhány európai állam.
Adagolás és tárolás: Két oltás, 28 nap különbség, tárolás 2-8 Celsius-fok között.
Az itt bemutatott oltóanyagok közül talán a legkevésbé ismert vakcina, amelyet a nagy múltú amerikai gyógyszeróriás egy belga leányvállalata fejleszt. Az európai sajtóban egyelőre keveset foglalkoznak vele, ennek ellenére sokan ezt tartják jelenleg a legígéretesebb, leginkább praktikus vakcinának. A fejlesztők külön vizsgálják például, hogy milyen hatékonysággal lenne alkalmazható egyszeres adagban, emlékeztetőoltás beadása nélkül, ráadásul tárolása is viszonylag könnyen megoldható, -20 Celsius fokon akár két évet is kibír.
Technológia: adenovírus
Hatékonyság: hivatalos adat nincs. Az előzetes eredmények szerint akár a 100%-ot is elérheti, a fejlesztők január végére ígérnek biztosat.
Klinika vizsgálatok: a harmadik fázisú kísérletek zajlanak.
Engedély: Egyes sajtóhírek szerint néhány napon belül különenegedélyt kaphat az USA-ban.
Adagolás és tárolás: Jelenleg is vizsgálják az egy- és kétadagos alkalmazást. -20 Celsius-fokon akár két évig is tárolható, egy sima hűtőtáskában is kibír három hónapot.
A híres-hírhedt orosz vakcina. Európa több állama mérlegeli a használatát, EMA engedélye még nincs, néhány nappal ezelőtt az orosz fél kérvényezte a vizsgálatot. Két napja az ügynökség egyik illetékese azt nyilatkozta, egyelőre az oroszok által küldött dokumentációt nézik át. Saját hatáskörben több európai ország is engedélyezte a Sputnik-V alkalmazását, az EU-tagállamok közül elsőként Magyarország. Múlt hét pénteken Szijjártó Péter külügyminiszter Moszkvában tárgyalt az oroszokkal, kétmillió vakcina beszerzéséről döntöttek.
Technológia: adenovírus
Hatékonyság: 91,4%-ról írnak az oroszok. EMA-adat még nincs.
Klinika vizsgálatok: a harmadik fázisú kísérletek jelenleg is zajlanak.
Engedély: Oroszország, Fehéroroszország, Magyarország, Argentína, Szerbia és néhány más állam.
Adagolás és tárolás: Jelenleg is vizsgálják az egy- és kétadagos alkalmazást. -20 Celsius-fokon akár két évig is tárolható, egy sima hűtőtáskában is kibír három hónapot.
A „kínai vakcina” néven emlegetett oltóanyag, holott egymástól függetlenül Kínában már három különböző vakcinát engedélyeztek. Ez egészen más, klasszikus technikán alapszik, elölt koronavírust tartalmaz, éppen ezért sokan megbízhatatlannak, sőt veszélyesnek tartják. Szerbiában már oltanak vele, de a magyar hatóságok is vizsgálják alkalmazásának lehetőségeit. A kínai vakcinával külön cikkben foglalkoztunk, ITT.
Technológia: inaktivált SARS-COV-2 vírus. Megbetegedést nem okoz, de kiváltja az immunválaszt. Ez egy klasszikus, az oltóanyag-gyártásban hosszú évek óta alkalmazott technika.
Hatékonyság: 80% körül. Emirátusokból származó adatok szerint 86%, kínai adatok szerint 79%.
Klinika vizsgálatok: a harmadik fázisú kísérletek jelenleg is zajlanak.
Engedély: Kína, Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Egyiptom, Jordánia.
Adagolás és tárolás: Két oltás, 3 hét különbség. Tárolás 2 és 8 Celsius között.
A fenti vakcinák mellett akad még néhány, amelyet már gyakorlatban is kipróbáltak. A Sinopharm termékén kívül van még két kínai vakcina, (SinoVac és CanSino Biologics), amelyek eseti, vészhelyzeti engedélyt kaptak néhány országban. Ezen kívül az oroszoknak és az indiaiaknak is van egy-egy saját, csak „otthon” alkalmazott vakcinája (EpiVac Corona, illetve Bharat Biotech), ezekről egyelőre nem sokat tudni. Annyi bizonyos brazil és amerikai partnercégek már jelentkeztek az indiai szakembereknél, de a rendelkezésre álló információk szerint még egyik országban sem oltottak az indiai vakcinával.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
