A második világháború során több ezer műalkotás került veszélybe Európában. Egy különleges egység, a Monuments Men és az olasz kulturális örökség védelmezői életüket kockáztatták, hogy megmentsék ezeket az értékeket a náciktól és a szövetséges bombázásoktól. Történetük a bátorság és a művészet iránti elkötelezettség példája.
A műkincsek háborúja
A második világháború idején egy különleges, körülbelül 350 főből álló egység alakult, főként amerikai katonákból, történészekből, művészettörténészekből, múzeumigazgatókból és restaurátorokból. Ők voltak a Monuments Men, hivatalosan az MFAA (Monuments, Fine Arts, and Archives) tagjai. A Monuments Men összetételt szabad fordításban a leginkább a „Műemléki osztag” névre magyaríthatjuk. Küldetésük: megvédeni Európa kulturális örökségét a háború pusztításától és a náci rablástól.
Olasz hősök a saját frontjukon
Nemcsak amerikaiak vettek részt a műkincsek mentésében. Olaszországban helyi hivatalnokok, múzeumigazgatók, felügyelők és munkások dolgoztak együtt. Tudták, mit kell tenni, és hogyan kell összefogni. Saját életüket és karrierjüket kockáztatva védték meg Olaszország több ezer éves kincseit.
Híres, megmentett remekművek
Hölgy hermelinnel Leonardo da Vinci festménye

A nácik Lengyelország megszállásakor elkobozták, és Berlinbe szállították. Később a krakkói kormányzó házában tűnt fel. 1946 áprilisában Karol Eistreicher lengyel tudós vitte vissza Krakkóba, gondosan becsomagolva lengyel és amerikai zászlóba.
Donatello Szent György szobra Poggio a Caianóból
1944 augusztusában tűnt el egy villából, majd Dél-Tirolba rejtették. Frederick Hartt 1945 májusában fedezte fel Neumelansban. Július 20-án a műkincsekkel teli vonaton tért vissza Firenzébe, jelenleg a Bargello Múzeumban látható.
Michelangelo Madonnája Brugge-ben
Ronald Balfour túl későn érkezett a Notre-Dame-templomba, a szobrot nyolc nappal korábban már ellopták. Robert Posey, Lincoln Kirstein és George Stout végül az Altaussee sóbányában találták meg. Visszakerült a templomba, ahol ma is áll.
Botticelli és a Montegufoni kastély

Frederick Hartt alaposan átvizsgálta Firenze környékét. 1944 augusztusában a Montegufoni kastélyban 246 műalkotást talált, köztük Botticelli Primavera című festményét, amelyet a háború után visszavittek az Uffizi Galériába.
Pisa: a freskók harca az idővel
A Piazza dei Miracoli freskóit nem lehetett elszállítani. Amikor 1944 júliusában bombák csapódtak a tetőbe, ólom folyt a freskókra. Több rész le is vált. Deane Keller szeptemberben helyreállíttatta a tetőt, és megszervezte az első restaurátorcsapatot.
A nácik kedvencei a sóbányák mélyén
A genti oltár
A 12 táblából álló poliptichont a belgiumi Szent Bavon-székesegyházból vitték el. Előbb Franciaországba, majd 1942-ben Hitler utasítására Németországba került. Posey és Kirstein 1945 májusában találta meg az Altaussee-i bányákban.
Rembrandt: Önarckép Heilbronnból
Harry L. Ettlinger fedezte fel a németországi heilbronni bányákban. A zsidó származású Ettlinger a háború előtt nem láthatta a képet a faji törvények miatt. Ma a karlsruhei Staatliche Kunsthalle-ban látható.
A Führermuseum kiszemeltje – A csillagász, Jan Vermeer műve

A festmény, amelyet 1940-ben loptak el a Rothschildoktól, Hitler linzi múzeumának szánták. Posey, Kirstein és Stout 1945 májusában bukkant rá az Altaussee-i bányákban. Jelenleg a Louvre-ban van kiállítva.
Bécsbe visszakerült kincs
Egy cseh arisztokrata 1940-ben vásárolta meg 1,65 millió márkáért a Jan Vermeer műterme című festményt. A festményt 1945-ben találták meg az Altaussee-i bányákban, majd a müncheni gyűjtőpontba került, ahonnan visszajutott Bécsbe, a Kunsthistorisches Museumba.
Manet és a „megmentők képe”
Manet festményét, a A télikertbent az amerikai 3. hadsereg és George Stout szerezte vissza. A képen Guillemet és felesége látható. A megtalálásáról készült fotó ikonikus jelképévé vált az elrabolt műkincsek visszaszerzésének.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »


