Megemlítünk néhány uniós vezetőt, akikkel Knaus rendszeresen találkozik, és választ adunk arra a kérdésre is, hogy melyik baloldali politikus lett Věra Jourová bizottsági alelnök társalkodónője a magyarügyekben.
Ki a főnök? A testbeszéd mindent elárul. Gerald Knaus és Josep Borrell találkozása – mno.hu
A Magyar Nemzet az elmúlt napokban bemutatta, hogy Gerald Knaus valójában a Soros-lobbi kulcsfigurája. Igazoltuk azt is, a befolyásos osztrák társadalomtudós nem riad vissza egyes politikusi nyilatkozatok meghamisításától, illetve, hogy képes álhírekkel órák alatt megszórni a világsajtót. Cikksorozatunk mostani részében megemlítünk néhány uniós vezetőt, akikkel Knaus rendszeresen találkozik, és választ adunk arra a kérdésre is, hogy melyik baloldali politikus lett Věra Jourová bizottsági alelnök társalkodónője a magyarügyekben.
Számos liberális média mellett Donald Tusk, az Európai Néppárt lengyel elnöke is feltűnő összhangban szólalt meg az European Stability Initiative (ESI) által képviselt kommunikációs stratégiával kapcsolatban.
Tudomásunk szerint Knaus rendszeresen találkozik uniós biztosokkal is. Egy forrásunk szerint megbeszélést folytatott Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság alelnökével, Johannes Hahn költségvetési, illetve Josep Borrell külügyi biztossal. Utóbbiról Knaus nyilvánosan is posztolt, és a találkozóról a jól megszokott „ECFR”-nek is szükségesnek tartotta beszámolni.
Knaus Věra Jourová jogállamisági ügyekért felelős biztossal is kiemelt kapcsolatot ápol. Jourová magyar jogállammal kapcsolatos, az addigi megszólalásainak ellentmondó 2020. május 10-i Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúja mindenesetre szintén Knaus véleményével mutatott hasonlóságot. Az viszont nemcsak feltevés, hanem biztos forrásból tudható, hogy Donáth Anna a Magyarországgal kapcsolatos megszólalások döntő részében „fogja Jourová kezét”, és titkos tanácsosként segíti. Úgy tudjuk, hogy a Momentum EP-képviselője minderről kifejezetten nyíltan és büszkén dicsekedett is párttársainak. Jourová ráadásul nemrég az osztrák lobbista „buksisimogatását” is kiérdemelte, egy Lengyelországgal kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás megindítása miatt.
Knaus intézete, az ESI 2020. április 27-én, egyértelműen az Európai Unió küszöbönálló költségvetési vitájára célozva, új tanulmányt tett közzé. A csendes készpénz-automata mögött – okos szolidaritás felcímen meghirdetett, A varázsló, a vírus és a fazék arany – Orbán Viktor és az európai szolidaritás jövője címet viselő dolgozat inkább volt nevezhető egy javaslatcsomagnak. Knausék azt kezdeményezték a brüsszeli döntéshozóknál, hogy „a parazita tagot”, Magyarországot kényszerítsék bele egy „jogállamisági mechanizmusba”, és tegyék a pénzutalások előfeltételévé az Európai Unió Bírósága által hozott döntések elfogadását. Knausék szerint „a jövőben az EU nem lehet egy csendes készpénz-automata”.
Knausék szófordulatát meglehetősen gyorsan átvette a liberális média, de számos baloldali politikus nyilatkozatában is megjelent
Ami roppantul árulkodó, hogy a következő időszakban ez a fordulat hogyan épült be a liberális média és politikusok szókészletébe. Erre mutatunk néhány példát.
Manfred Weber már 2020. június 13-án így beszélt az Index szerint: „Az EU nem egy bankautomata, hanem egy értékközösség”. Egy hónappal később, a költségvetési vita kellős közepén, 2020. július 17-én Knaus újra kitette a Twitter-oldalára a fent írt javaslatcsomagjukat, megszólítva több befolyásos újságírót, így a Soros-közeli New York Times munkatársait. A szóhasználat itt a „csendes bankautomata” volt, az „illiberálisok finanszírozása” mellett.
Számos balliberális európai politikus elkezdte használni a kifejezést
Még ugyanezen a napon a Knausékkal szoros viszonyt ápoló Spiegel nevű lap online kiadása írt arról, hogy az EU nem lehet bankautomata a magyarok számára, és ugyanígy szólalt meg az Európai Parlament elnöke, az olasz baloldali David Sassoli az Azonnalinak, valamint a román liberális Dacian Cioloș is hasonlóan írt a Twitterén.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
