Az Egyesült Államok öt legvéresebb modern kori tömegmészárlása közül három az elmúlt másfél évben történt. A támadások okai különbözőek és összetettek, de nem szabad kizárólag amerikai problémaként tekinteni rájuk, hiszen a világ már évtizedek óta próbálja megérteni azt, hogy mi veheti rá az embereket az effajta az erőszakos cselekedetekre.
Az Egyesült Államok első modern kori fegyverrel elkövetett tömegmészárlása 1949-ben történt New Jersey-ben. Howard Unruh veterán harcos 13 emberrel végzett Camdenben. A következő évtizedek alatt az áldozatok száma egyre csak növekedett: a ’96-os texasi egyetemi mészárláskor az elkövető 16 életet oltott ki Austenban, majd ’84-ben 21 emberrel végzett egy támadó egy kaliforniai McDonalds éttermében.
Diákok tartanak gyertyás virrasztást társaikért az amerikai Blacksburg műszaki egyetemen 2007. április 17-én (MTI/EPA/Matthew Cavanaugh)
Az egyre véresebb támadások okait nehéz lenne egytől egyig összeszedni, de a BBC elemző cikkében megpróbál rávilágítani azokra a tényezőkre, amelyek hozzájárultak az elvesztett emberi életek drámai növekvéséhez.
Tavaly júniusban 49 embert gyilkolt meg egy iszlamista támadó a floridai Orlando Puls nevű melegbárban, végül az elmúlt egy hónap alatt két újabb véres támadás sokkolta az Egyesült Államokat – Las Vegasban 58 koncertezővel végzett egy hotel ablakából lövöldöző férfi, majd egy fegyveres férfi 26 hívőt gyilkolt meg a texasi Sutherland Springs egyik templomában.
Egyre pusztítóbbak a fegyverek
A lövöldözők egyre gyakrabban használnak olyan fegyvereket, melyekből egyszerre több tucat golyót tudnak kilőni anélkül, hogy újra kellene tölteniük a fegyvert. „Rövidebb idő alatt képesek több embert lelőni, mivel több golyó van a fegyverekben” – magyarázta David Hemenway a Harvard Egyetem közegészségügyi karáról.
A novemberi templomi tömeggyilkosságot végrehajtó Adam Lanza, és a Sandy Hook iskolánál gyerekeket gyilkoló James Holmes is ilyen fegyvereket használt. Ilyen szempontból az áldozatok száma a pusztító fegyverek miatt növekedett drámai mértékben. A kutatók a törvények tanulmányozása után rámutattak: a félautomata fegyverek használatát tiltó ’94-es törvényt 2004-ben feloldották, ezzel „elhozták a tömeges lövöldözés új korszakát”, mikor a támadók gyorsabban, hosszabb ideig képesek lőni, így több áldozatot szednek.
Gyászolók a tizenkét halálos áldozatot követelő coloradói lövöldözés helyszínén, Aurora városában 2012. július 23-án, ahol előzőleg James Eagan Holmes tüzet nyitott a Batman című film vetítésén (Fotó: Reuters/Rick Wilking)
A törvényeket azonban minden állam felülbírálhatja: a 2012-es Sandy Hook mészárlás után Conneticut állam vezetősége betiltotta a félautomata fegyverek használatát. Más államokban viszont egyre lazább fegyverkezési törvények születtek. Georgiában elfogadták azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy például iskolákba, bárokba, valamint más nyilvános helyekre is lehet fegyvert bevinni.
A támadók körültekintőbben választják ki a helyszínt
A fegyverrel elkövetett tömeggyilkosságok újabban olyan helyeken történnek, ahol sok ember tartózkodik egy helyszínen. Így történt ez a vegasi lövöldözésnél is, ahol huszonkétezer koncertező ember közül szedte áldozatait Stephen Paddock.
Lövöldözés Las Vegasban
Amikor ekkora tömeg van, a lövöldözőnek még céloznia sem kell. A tömeges lövöldözések merénylői többnyire gondosan előre eltervezik a támadások részleteit, hogy minél több emberi életet olthassanak ki.
A fegyveres, aki 2012-ben nyitott tüzet a coloradói Aurórában a Batman vetítése közben, úgy gondolta, hogy egy moziterem megfelelő helyszín lehet, hiszen tele lesz nézőkkel.
A média halhatatlanná teszi a gyilkosokat
A tömeges lövöldözések az utóbbi időben médiaszenzációvá váltak. A tévécsatornák élőben közvetítik a támadás fejleményeit, ráadásul a merénylők gyakran dicsekedve megosztják a közösségi oldalakon a támadásuk tervét – még a tömeggyilkosság végrehajtása előtt.
A szakértők mindazonáltal úgy vélik, hogy nem ezek miatt a „dicsőített” és futótűzként terjedő tragédiák miatt növekszik a tömeges lövöldözésekben meghalt áldozatok száma.
„Figyelemmel követtem az elmúlt 25 év fegyverrel elkövetett tömeggyilkosságait a médiában, de a legvéresebb merényletek az elmúlt időszakban történtek” – szögezte le Gary Slutkin, a Cure Violence erőszakellenes szervezet alapítója, aki úgy véli, hogy „a fegyveres tömeggyilkosságok fertőzők”, hiszen az emberek azt csinálják, amit látnak, jelen esetben a televízióban.
James Holmes bíróság előtt a Colorado állambeli Centennialben 2012. július 23-án (MTI/EPA/The Denver Post pool/Rj Sangosti)
Versengenek egymással a merénylők
Dylan Klebold, a ’99-es coloradói iskolai mészárlás egyik elkövetője saját bevallása szerint társaival együtt az Egyesült Államok legtöbb áldozatát követelő tömeggyilkosságot akartak végrehajtani. A támadás egyfajta versennyé változott, ami „hírességekké” tette a merénylőket, akik arra vágytak, hogy brutálisabb és hatékonyabb tömeggyilkosokká váljanak, mint elődeik.
Egy átlagos ember számára tömeggyilkosként világhírűvé válni beteg ötletnek tűnik, néhány ember viszont ellenállhatatlan kihívásnak tartja az erőszak útját. Ezek az emberek nem gondolják végig, hogy mit tesznek, a hírnévért cserébe egy pillanat alatt kárhozatra ítélik magukat – mondta a Cure Violence szervezet alapítója, és rámutatott: Mindannyian hírnévre vágyunk. Ez a beteg módszer is megmutatja, hogy milyen erős ez a függőség.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
