A Szent Szaniszló és Szent László király tiszteletére felszentelt vilniusi székesegyház kriptáiban a különféle uralkodóházakhoz tartozó Sándor, Erzsébet és Barbara sírjában elhelyezett jelvényeket, köztük temetkezési koronákat találtak. Erzsébet az első Habsburg-házi magyar királyunk, Albert (1437–39) leánya, akinek dinasztikus házassága nyomán a Jagelló-ház igényt tarthatott a magyar koronára.
„2024. december 16-án a kriptákban egy titkos rejtekhelyet nyitottak meg, ahová a második világháború 1939-es kitörésekor rejtették el a királyi emléktárgyakat. A rejtekhelyen Sándor, Erzsébet és Barbara litván és lengyel uralkodók sírjának jelvényeit találták meg” – mondta el Gintaras Grušas vilniusi érsek január 8-án tartott sajtótájékoztatóján.
A főpásztor elmondása szerint megtalálták Jagelló Sándor (1461–1506) lengyel király és litván nagyherceg koronáját, valamint IV. Jagelló Kázmér (1427–1492) lengyel király és litván nagyherceg felesége, Habsburg Erzsébet (1436–1505) koronáját, láncát, medálját, gyűrűjét és temetési plakettjét.
Barbara Radziwiłł (Barbora Radvilaitė) (1520/1523–1551), II. Zsigmond Ágost (1520–1572) lengyel király és litván nagyherceg felesége koronáját, jogarát, hatalmi almáját, három gyűrűt, láncot és két koporsótáblát is találtak. A hagyomány úgy tartja, hogy a vilniusi Hajnal Kapu kápolna (lengyelül Ostra Brama) kegyképén szereplő Máriát róla mintázta a festő.
„Ezeket a koronákat nem életük folyamán viselték az uralkodók, hanem haláluk után készültek, és a síremlékeik részének szánták őket” – mondta a főpásztor.
Elmondása szerint a kincseket a jövőben megvizsgálják, restaurálják és bemutatják a nyilvánosságnak.
Vilnius mint főváros jelképei, valamint az aranyművesség és az ékszerészek csodálatos alkotásai” – mutatott rá Grušas.
Mykolas Juozapavičius, a vilniusi érsekség munkatársa szerint a rejtekhelyet, ahol az ereklyéket megtalálták, 1985-ben fedezték fel.
„Miután Litvánia visszanyerte függetlenségét, több kísérletet tettek különböző kutatások elvégzésére. […] A fő hangsúlyt mindig Nagy Vytautas litván fejedelem temetkezési helyének felkutatására helyezték, de ezek a kutatások még nem jártak sikerrel” – mondta Juozapavičius.
Tavaly októberben úgy döntöttek, hogy a Litván Nagyhercegek Palotája Múzeumának szakemberei endoszkópos kamerás vizsgálatot végeznek a rejtekhelyen. „A felmérés alapjául a kriptahelyiségekről készült két világháború közötti és jelenlegi rajzok, valamint egy rögzített szemtanúi beszámoló szolgált. Többszöri próbálkozás után sikerült felfedezni a rejtekhelyet, és úgy döntöttünk, hogy az értékeket eltávolítjuk, katalogizáljuk, és biztonságos helyre költöztetjük” – magyarázta Juozapavičius.
Forrás: Litván Rádió és Televizió (LRT)
Fotó: E. Blažys / LRT
Kuzmányi István/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
