A ChatGPT által generált, történelmi, régészeti és antropológiai tanulmányokon alapuló kreálmány gyökeresen eltér attól, amit a keresztény ábrázolás évszázadok óta mutat Krisztusról.
A Jézusról alkotott képet évszázadokon át inkább ecsetek, szobrászok és hívő elmék formálták, mint a dokumentált történelem. Az európai templomok, a reneszánsz vagy a modern filmművészet Krisztusa inkább szimbolikus konstrukció, mint hű rekonstrukciója annak, hogy a több mint 2000 évvel ezelőtt Galileában élt zsidó prédikátor valójában hogyan nézhetett ki. Ez azonban kezd megváltozni.
Az OpenAI által kifejlesztett mesterséges intelligencia olyan újjáteremtést kínált Jézusról, amely messze elrugaszkodik a nyugati archetípustól. A sápadt arcbőrtől, világos szemektől és tökéletesen hullámos hajától távol áll az AI (artificial intelligence – vagyis mesterséges inteligencia) által generált arc.
De ennek az ábrázolásnak a kulcsa nem a stílusban, a módszerben rejlik. Mert nem csupán egy szöveget fordít át képre, hanem megérti a kontextust, különbséget tud tenni a szimbolikus és a hihető között. Ha egy „történelmi adatokon alapuló” Jézus-képet kérünk, kihagyja a bizánci vagy reneszánsz ikonográfia által inspiráltakat, és a jelenlegi tudományos tanulmányok között kutat, amelyek az igazságügyi antropológiától a populációgenetikáig megkísérlik rekonstruálni a hiteles Názáreti arcát.
Mi ezt kértük a ChatGPT-től: ‘kérlek, generálj egy képet a történelmileg hiteles názáreti Jézusról, korának és környezetének megfelelően’. Nem azonnal jött az eredmény, először kaptunk egy felsorolást, milyen szempontok mentén fogja elkészíteni. A válasz így szólt:
„Hogy hiteles képet alkossak a názáreti Jézusról a történelmi kontextusnak megfelelően, fontos figyelembe venni néhány dolgot:
Az eredmény alább látható. Talán kissé idősebbnek tűnik az általában elfogadott ábrázolásnál, de tudjuk, hogy akkortájt máshogyan öregedtek az emberek.
Így képzeli a ChatGPT Jézust
Ez nem művészi újraértelmezés, és nem is az alkotói szabadság műve. Történelmi, antropológiai és régészeti mintákon alapuló konstrukció. Az AI képes visszanyúlni az első századi szemita népességről szóló évszázados tanulmányokhoz, az ókori ábrázolásokhoz, teológiai dokumentációhoz. Bár a Biblia kevés fizikai információt közöl Jézusról, az evangéliumokból megtudhatjuk a földrajzi és kulturális környezetét: egy galileai zsidó, valószínűleg a mai Észak-Izrael vagy Dél-Libanon lakóihoz hasonló vonásokkal. A mesterséges intelligencia feldolgozta ezeket az információkat, majd összevetette azokat olyan forrásokkal, mint például a térségben található sírokban talált 1. századi emberi maradványok tanulmányozása, így egy olyan képet kaptunk, amely jobban megfelel a 2000 évvel ezelőtti helyi populációnak.
Ezt a megközelítést kiegészítik az olyan korábbi törvényszéki rekonstrukciók, mint például a Richard Neave által 2001-ben végzett munka, amely vizuális és tudományos referenciaként szolgált az új modellhez. Nem az ő tervének másolásáról van szó, hanem elveinek átvételéről: a csontok vastagsága, a koponya alakja, az arc eloszlása, a bőr és a haj típusa vonatkozásában.
Vagyis a mesterséges intelligencia nem feltalál: értelmez és rekonstruál. Ezzel pedig ajtót nyit a történelem egyik legtöbbet megfestett arca felé.
A mesterséges intelligencia által generált látvány enyhe borzongást kelthet azokban, akik más Jézus-képen nőttek fel. Ez nem csupán esztétikai változás, hanem egy szimbolikus megrázkódtatás is. Mert ő a valláson túl kulturális, politikai és érzelmi jelkép is. Arcának módosulása pedig azt jelenti, hogy évszázados, mélyen gyökerező vizuális hagyományokkal kell szembemennünk.
A hagyományos ábrázolás, amely inkább az európai szépségkánonoknak, mint a Közel-Kelet első századi valóságának felel meg, világszerte jelen van az üvegablakokban, festményeken, ikonokon és feszületeken. Ennek a mély bevésődésnek az átírása bizonyos értelemben annak az érzelmi alapnak a megkérdőjelezését jelenti, amelyet emberek milliói örökítettek át generációkon keresztül.
A klasszikus ábrázolás
Ez az új kép nem akar semmit sem helyettesíteni, csupán egy alternatív nézőpontot kínál. Olyat, amely a hitet kiegészíti a történelemmel, az áhítatot a bizonyítékokkal. Lényegében a személyiség iránti tisztelet gyakorlása, megfosztva a mitológiai vonásoktól, de nem megfosztva a méltóságtól.
Egyes vallási ágazatok szkeptikusan fogadták ezeket a képeket, rámutatva, hogy a hit Jézusa egyetemes, és fizikai megjelenése soha nem volt olyan fontos, mint az üzenete. Mások azonban lehetőséget látnak az újjáteremtésben: közelebb kerülni az igazi Jézushoz, ahhoz az emberhez, aki halászok között járt, betegeket gyógyított és poros hegyeken prédikált, mezítláb és napbarnított arccal.
A mesterséges intelligencia által generált kép nemcsak a múltról beszél, de sokat elárul rólunk is. Az évszázadok során a kultúrák saját esztétikai és spirituális ideáljukhoz igazították Jézust. Etiópiában afrikai vonásai vannak, Dél-Koreában ferde szemei, Európában szőkés-barna haja és éles arccsontja. Minden civilizáció azt az isteni képet vetítette az arcára, amely a legjobban illeszkedett az identitásához.
De a ChatGPT olyan gép, amelyet a minták felismerésére és az elfogultság kiszűrésére képeztek ki. Vagyis ideológiai szándék, evangelizációs cél és művészi nosztalgia nélkül készít képet. Egy adatokból, nem pedig érzelmekből felépített arcot. És talán épp ezért ez az egyik legemberibb, minden pátosztól mentes ábrázolás, amit a történelmi Jézusról valaha láttunk. Nemcsak hihető, mélyen empatikus is. Vannak rajta ráncok, tökéletlenségek és egy olyan arckifejezés, amely nem a dicsőséget, hanem az igazságot keresi.
Ez a kép nem lezár egy fejezetet: másikat nyit. Olyat, amelyben a technológia a történelem szövetségesévé válik, és amelyben a mesterséges intelligencia nem helyettesíti a művészetet, csak kíséri azt. Az a képesség, hogy a fontos személyiségeket ilyen hűséggel és mélységgel lehet ábrázolni, átalakíthatja az oktatást, a vizuális régészetet, sőt azt is, ahogyan a múlthoz kapcsolódik az emberiség. És bár soha nem fogjuk megtudni, hogy Jézus arca ilyen volt-e, azt biztos, hogy sokkal közelebb áll ahhoz, ahogyan kinézhetett, mint azok közül bármelyik, amelyeket eddig láttunk. Ez pedig segíthet jobban megérteni a mítosz mögött álló embert.
Cikkünket a Muy Interesante anyaga ihlette.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
