Az agrártárca a lehetőségekhez képest maximálisan segíti a méhészek munkáját. Tudni kell, hogy a méhészek közvetett támogatást kapnak az uniótól, de csak akkor, ha a közösségi támogatás mértékével megegyező nagyságú támogatást nyit a nemzeti kormány.
Az elmúlt egy-két évben csökkenni kezdett a méhészek száma, mert egyre nehezebb méheket tartani. Jelenleg körülbelül húszezren tartanak méhet Magyarországon – közölte az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, Bross Péter. Neki tett föl kérdéseket a Présház.
Dr. Nagy István szakminiszter és Bross Péter, az OMME elnöke.
Krasznai-Nehrebeczky Mária/FM/kormany.hu
– Elnök úr, magyar méhészek számbeli csökkenésének oka többek között az is, hogy a méhek tartásához nagy szaktudás szükséges. Az Ön szövetsége mit tesz azért, hogy ez a szaktudás eljusson az érdeklődő magyar fiatalokhoz?
– Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) koordinálja azokat a téli előadás sorozatokat, amelyeket térítésmentesen látogathatnak az érdeklődők az ország 126 helyszínén. Ugyanis, 126 tagszervezetünk van az országban, amelyek átlagosan 4 alkalommal tartanak elméleti ismeretterjesztést ősszel kezdődően, egész télen át. A szakma ismert szakemberei előadásai átölelik a méhészet minden szegmensét, így például a tartás- és termelés-technológiát, a méhegészségügyet (betegségek és paraziták elleni védekezés), a méhlegelő ismertetését, a méz világpiaci helyzetének elemzését, a méhtartás jogi környezetét vagy akár a méz marketingjét. Honlapunkon folyamatosan frissítve elérhetőek ezen előadások helyszínei, időpontjai. Egyesületünk tagjai havonta kapnak egy újságot, egy 40 oldalas kiadványt, amiben szintén a legfrissebb ágazatunkkal kapcsolatos hírekről tájékozódhatnak. Évente egyszer kiadunk és térítésmentesen eljuttatunk a méhészekhez egy un. méhegészségügyi kiadványt, amely a világ szaklapjaiban megjelent, kimondottan a méhek betegségével, kártevőivel és az azok elleni védekezéssel foglalkozik. USA, Németország, Franciaország és Olaszország méhészeti szaklapjaiból fordíttatunk cikkeket az év során és év végén, ezeket rendezzük egy kötetbe. Megyei szaktanácsadói hálózatot tartunk fent, azaz a méhészetről érdeklődő fiatalok lakhelyükhöz közel, un. szaktanácsadói fogadóórákon érdeklődhetnek szakembereinktől a szakma fortélyairól. Bemutató méhészethálózatot működtetünk, ami annyit jelent, hogy Egyesületünk által ellenőrzött, jónak minősített méhészeteket ajánlunk megtekintésre más méhészeknek. Megmutatjuk, hogy minden jogszabályt betartva, tisztességesen, szakmai szempontból eredményesen, hogyan, milyen eszközháttérrel lehet méhészkedni.
A kérdésre visszatérve, a legnagyobb szaktudást mindenféleképpen a kezdő számára egy megfelelő mentor megtalálása eredményezheti. A helyes szakmai gyakorlat életszerű elsajátítását egyetlen előadás, szakkönyv sem pótolhatja. A hazai méhészek számbeli csökkenésének legfőbb oka pedig a közgazdasági környezet méhészek számára kedvezőtlen alakulása. Egyre nagyobbak a kiadásaink, a méz felvásárlási ára évek óta nem változik, így egyre kevesebbet ér a munkánk, miközben a méhészek eredeti szakmájában dolgozók bére nagyot emelkedett az elmúlt években.
– A mézelési idény két hónapra csökkent, tehát két hónap terméséből lesz csak pénz. Mit tehetnek a magyar gyűmölcstermesztők, hogy a mézelési idény az adott gyümölcsfakertekben több hónapra nyúljon?
– Pontosítanék: 3 hónap a mézelési idényünk, április közepétől (a repcevirágzás kezdete) július közepéig (a napraforgó-virágzás vége) tart. A gyümölcsfatermesztők fái csak egy pici része a nagy magyar méhlegelőnek. A fák virágzása nagyban segíti tavasszal a méhcsaládok fejlődését, szakszóval: a méhcsaládok akácéretté válását. Ez azt jelenti, hogy számunkra a legfontosabb méhlegelő az akác. Tavasszal, az első barkák, korai virágok megjelenésétől számítva, mindössze 6 hét áll rendelkezésére a méheknek, hogy elérjék akácvirágzásig azt a fejlettségi szintet, hogy minél több akácnektárt tudjanak begyűjteni. Ez nem sok idő arra, hogy a téli kb. 20 ezer méhegyed akár 50-60 ezer egyedet számláló családdá fejlődjön. No, ehhez a hihetetlen gyors fejlőséhez ad nektárt (szénhidrátot) és virágport (zsírt és fehérjét) a gyümölcsfák virágja. A gyümölcstermesztőknek viszont van egy óriási felelősségük is a méhek irányába, amiről nem szabad megfeledkeznünk. Ez pedig a növényvédelmi munkák elvégzése. Sajnos, sok-sok károsítója van a gyümölcsösnek, melyek ellen védekezni kell, egyébként nem lesz termés a fákon. De ha ezt oly módon végzik, hogy közben elpusztítják a beporzást végző rovarokat is, akkor hiába lesz kártevőmentes a gyümölcsös, mégsem lesz rajta termés. Virágzásában lévő fákat nem szabad semmivel sem permetezni, sőt, ha a fasorok között tenyésző gyomok virágoznak, még akkor sem. Erre a legtöbb gazda figyelemmel van, tudják, hogy óvni kell a méheket, mert nélkülük nincs termés.
– A méhészek már a következő évre készülnek fel: ellenőrzik, hogy megvan-e a méhanya, lesz-e elég helye a fiasításra, elegendő-e a népesség, és védekeznek a külső paraziták ellen. A szaktárca mit tesz azért, hogy e teendőket könnyebben elláthassánk méhészeink?
– Az agrártárca a lehetőségekhez képest maximálisan segíti a méhészek munkáját. Tudni kell, hogy a méhészek közvetett támogatást kapnak az uniótól, de csak akkor, ha a közösségi támogatás mértékével megegyező nagyságú támogatást nyit a nemzeti kormány. Ezt mi 2004, azaz az uniós csatlakozásunk óta megkapjuk. Így, évente, másfél milliárd forintot tud az ágazat felhasználni olyan dolgokra, amelyek közvetve segítik a hazai méhészek munkáját. Mondok néhány példát: e forrásból tudtuk finanszírozni a dombornyomott termelői mézesüveget, amit már biztosan sokan ismernek. Csak a hazai termelők használhatják, a méz közvetlen értékesítésének egyik fő marketing eszköze, azon kívül, hogy egy praktikus csomagolóanyag is. De a hazai áruházláncok polcain lévő mézek évenkénti minőségellenőrzését is e támogatási forrásból valósítjuk meg.
A de minimális (alacsony összegű) támogatásból is jut a méhészeknek, és örvendetes, hogy egyre több. Ez kimondottan nemzeti szintű, hazai finanszírozású támogatás. Először, néhány éve kezdődött, hogy a méhészkedésben használt 3,5 tonnás ill. ettől nagyobb tehergépjárművek üzemeltetési költségeinek egy részét tudta a méhész visszaigényelni. Idén július közepétől pedig egy teljesen új jogcím alapján, a méhészek méhcsaládonként 500 forintot igényelhetnek. Nyilván, ettől az összegtől még nem lesz nyereséges egy gazdaságtalanul működő méhészet, de enyhít a bajokon, illetve fontos, hogy az agrártárca ezzel jelezte, hogy komolyan veszi az ágazat problémáit és keresi a megoldásokat arra, hogy megmaradjon a méhészkedési kedv hazánkban.
– Fedezd föl saját kultúrád – hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. „Mint az méhek szekfű szép virágrul, Mézet szedénk egymás ajakárul” – írta a XVI. századi európai költőóriás. Szövetsége mit tesz azért, hogy a magyar kultúra méhészethez kapcsolódó kincseit a honi méhészek fölfedezzék?
– Egy idézettel válaszolok:” Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.” E sorokat egyik legnagyobb ódaköltőnk, Berzsenyi Dániel írta, aki a Somogy megyei Niklán gazdálkodott, többek között méheket is tartott. Épp a napokban volt a hivatalos átadása Niklán az interaktív méhészeti múzeumnak. AZ országban egyedülálló kiállítás méltó emléket állít nem csak Berzsenyinek, hanem minden, a magyar kultúrában szerepet játszó, méhekről író, méheket megjelenítő vagy akár méhészkedő személynek. Tisztában vagyunk vele, hogy szakmánk művelése elengedhetetlen kultúránk, esetünkben ágazatunkhoz kapcsolódó részének ismerete. Ünnepségeinken, kongresszusainkon rendszeresen szoktunk idézni e művekből, alkotásokból. Kiemelném december 7-ét, Ambrus napját. A méhészek védőszentje Szent Ambrus, neve napján az ország számos pontján emlékezünk meg róla, mely emlékezés során felidézzük az egyházi és világi kultúra méheket, mézet felemlegető, dicsőítő részleteit.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
