A martosi Mérges banda nevével ellentétes vidám hangulatú koncertet adott a komáromi Szinnyei József Könyvtárban

A martosi Mérges banda nevével ellentétes vidám hangulatú koncertet adott  a komáromi Szinnyei József Könyvtárban

Nyitókép: Körkép.sk

A komáromi Szinnyei József Könyvtár nagy közösségi termében rendkívül gazdag tartalmú, s egyben szórakoztató zenei előadásra került sor a Mérges banda előadásában.  Műsorukat nevezhetjük rendhagyó történelem és irodalom órának, ugyanígy zenei nevelésnek is, hiszen mindhárom területet érinti és összefogja.

A banda 2023-ban jött létre, tagjai Katona Vajk István és Ölveczky Árpád tekerőlantosok, valamint Vörös Gellért, az együttes dudása. A muzsikálásban időnként hozzájuk csatlakozik Vajk édesapja Katona István, a Felvidék-szerte ismert néptáncos, neves koreográfus, hagyományápoló, aki dobon, dorombon, sípon, számos egyéb népi hangszeren játszik – ezzel egészítve ki az ifjú zenészek tevékenységét. Őt természetesen a Mérges banda menedzserének is tekinthetjük, hiszen szívügye, hogy az ifjúságot bevonva a magyar népzenét ma is élővé tegye és megismertesse, megkedveltesse minél szélesebb néprétegekkel.

A zenekar azt a középkori zenei hangzást idézi meg, amely a vonós hangszerek megjelenése előtt uralta a magyar zenei világot. Katona István a műsor felvezetéseként egy rövid zenetörténeti összefoglalót tartott, rendkívül színes előadásban, saját egyedi, közvetlen, közérthető stílusában. Így az est folyamán megtudhattuk, hogy a hangszerek kialakulásának folyamatában több mint 300 ezer évre tekinthetünk vissza.

…Van egy olyan nyelv a világon – hallottuk a bevezetőben – amelyet mindenki ért; teljesen mindegy, hogy maláj, vagy szingapúri, belfasti, vagy magyar, vagy afrikai: Az Isten hangja – mondta Kodály tanár úr – az a zene és az ének. Tehát, ha bármilyen náció szülte gyermek, ha fütyül, énekel, vagy zenél, azt mi értjük – és van úgy, hogy a földbe tapos, s van, amikor hihetetlen magasságokba repít.

…Valamikor néhányezer évvel ezelőtt Konfucius idejében az egyik császár kitalálta, hogy azon a hangon kell énekelni, amely az ő hangja… Ez a 432 hertz, ami pedig az „a” hang. (A világ sokféle változásainak folyamatában ez napjainkra 440 hertzre változott.)

A kínai császárnak a sárga arany harangja ezen a hangon szólalt meg…És érdekes módon, ha megnézzük – teljesen mindegy, hogy a bécsi, vagy a budapesti Operában – ha leülnek a zenészek a gödörbe, akkor megszólal egy síp, az megadja az „a” hangot és mindenki ahhoz hangol hozzá – tehát ez a kínai „a” hang. A természetben, ha levágunk egy nádszálat és belefújunk, az is „a” hangon szólal meg.

Az érdekes bevezetőt követően az ifjú zenészek teljes temperamentumával és lelkesedésével megszólalt a Mérges banda két tekerőlantja és dudája, dobkísérettel társítva, ami valódi középkori hangulatot varázsolt a terembe. Több tájegység dallamait ismerhettük meg abból a korszakból, amely a vonós hangszerek megjelenése előtt a magyar zenei világ jellemzője volt. Mindeközben betekintést nyertünk az adott korszak irodalmi, történelmi és zenei múltjába. Megismerkedhettünk a különböző népi hangszerekkel, mint a tekerőlant, a duda, a tapán, a doromb, valamint a sípok hangzásával. Mindeközben az ifjú zenészek az egyes hangszerek konkrét részeit, működési elvét is bemutatták.

Vörös Gellért, az együttes dudása közreműködésével a duda sajátosságai kerültek előtérbe:

A duda tulajdonképpen egymagában egy egész zenekar. A tömlő anyaga állatbőr, amit az állat kimúlását követően egyben nyúznak le, ez többnyire kecske, vagy birkabőr. A magyar duda sípszáras, kontrasípos, és az ír dudától eltérően ezen van egy bolhalyuk is.

A magyar duda részei a koronafa, vagy dudafej, ami többnyire szépen kiművelt, többnyire kecskére emlékeztető állatfej. A sípszár, a duda legfontosabb része – ez kettőssíp, ami a dallamsíp és a kísérősíp, vagyis kontrasíp. Ezek csak együttesen, egymást kiegészítve tudnak működni. A magyar duda különlegessége, hogy a melódia, a harmónia és a ritmus egyszerre szólaltathatók meg a hangszeren.

Hírdetés

A fentieket kiegészíti a bordósípszár, ami a dallamsípnál két oktávval mélyebben szól.

Katona Vajk István közreműködésével megismerkedhettünk a tekerőlant, vagyis a nyenyere felépítésével és működésével is.

A tekerőlant a középkorban gyakran szólt templomokban is, a későbbi korokban leginkább a parasztzenészek hangszerévé vált.  Fő részei a test (dob), kulcsszekrény és a kottahát. A tekerő dallamhúrját és kísérőhúrjait a begyantázott fakoronggal hozzák rezgésbe, jobb kézzel, miközben bal kézzel a billentyűket nyomkodják. Jellegzetes hangját az állandóan megszólaló kísérőhúrok – burdonhúrok adják, a tekerőlant ritmushangjai – a reccsentő-hangok a dallam ritmusát adják meg.

 

Maga a zenés, irodalmi, történelmi időutazás két nagyobb egységre tagolódott, a vonós hangszerek megjelenése előtti és utáni időszakra; így szóba került a reneszánsz és a barokk kor zenéje is, amiről Katona Istvántól rendkívül érdekes dolgokat tudhattunk meg:

Amikor eljutunk a reneszánsz, ás a barokk zenéig – melynek neves zeneszerzői Mozart, Haydn, Wagner, Bach rendkívüli zenei hallású emberek voltak – akkor meglepő módon a kottaolvasó ember látja, hogy a madarak füttyét kottázták le. Ha lelassítjuk a madarak füttyét, ez teljesen bizonyítható – csupán a nem zeneértő ember nem veszi észre, hogy ezek madárhangok.

A későbbiekben szó volt a híres cigányzenekarok kialakulásáról is, például a sajógömöri virtuóz hegedűsről, Cinka Pannáról, az első cigányprímásról, aki a 18. század első felében férjével együtt megalapította az első híressé vált magyar cigányzenekart.

A magyar népzene, népdal tulajdonképpen évszázadokon át generációról generációra, apáról fiúra hagyományozódott. Csupán a 20. században ismerték fel ennek óriási eszmei értékét, elsősorban Kodály Zoltán, Bartók Béla, de itt számos jelentős nevet felsorolhatnánk, akik sokat tettek e nemzeti kincs megmentéséért.

Az előadás végéhez közeledve a hangulat folyamatosan emelkedett, hiszen a zenekar víg kedélyű ifjai a hangszeres muzsika mellett vidám nótázásba is kezdtek, ahol kissé fűszeres, csípős, pajzán csallóközi dalok is elhangzottak.

A gazdag, tartalmas programot a tanintézményeknek is bátran ajánljuk, alap-, közép- és felsőfokon egyaránt, hiszen a zenekar széles repertoárját nem gond az egyes korosztályok szerint igazítani.

A Mérges banda muzsikája szókarozásra, művelődésre egyaránt nagyszerű időtöltés. Aki meghallgatja őket, hangulata fölfelé ível, és egy picit sem lesz mérges.

Fellépésük lehetőségeiről a következő telefonszámon lehet érdeklődni: 0915 728 891.

Buday Mária

A képek a szerző felvételei

Buday Mária


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »