A Magyar Szövetség ismét nekifut a magyar választók egyesítésének

A Magyar Szövetség ismét nekifut a magyar választók egyesítésének Kulcsár Péter2025. 04. 07., h – 18:52

Miközben a Magyar Szövetség tavaly szeptemberi tisztújító közgyűlése előtt rengeteg volt a kérdőjel a párt irányultságával és sorsával kapcsolatban, idővel egyre több téma kapcsán látszik a pártvezetés által szorgalmazott válasz. Az országos tanács legutóbbi, kassai gyűlésen a vezetés kemény kézzel lezárta az utolsó nagy személyes konfliktust és bejelentette, hogy a lokálpatriotizmusra építve szerezne szavazókat.

A Magyar Szövetség Országos Tanácsa szimbolikusnak is mondható értékelő ülést tartott szombaton Kassán. Az elmúlt fél év tevékenységének összefoglalása és a jövőbeni prioritások kitűzése mellett azonban legalább akkora visszhangot kapott egy másik, pár nappal korábban történt esemény: Gyimesi György kizárása a pártból. A bemutatott programpontok alapján a párt taktikai okokból középre helyezkedne, ami jól jöhet a koalíciós egyezkedéseknél is – már ha sikerül átlépni az öt százalékos választási küszöböt.

A hangos viszályok vége?

Tavaly ősszel Gubík László megválasztása a párt élére nem csak kisebb meglepetést keltett – előzetesen a Forró Krisztián pártelnök által kijelölt utódot, Becse Norbertet tartották a legesélyesebbnek –, hanem bizonytalanságot is okozott a párton belül. Gubík korábbi tevékenysége alapján ideológiailag jól behatárolható közegben mozgott. A Szövetség a Közös Célokért és az Esterházy Akadémia vezetése, Duray Miklós örökségének ápolása és néhány múltbéli konfliktusa miatt többen azt gyanították, hogy a megválasztása hangsúlyosan jobboldali irányba tolja el azt a Magyar Szövetséget, amely az előző hónapokban egyébként is egyre kevésbé tűnt gyűjtőpártnak.

Fél évvel később elmondható, hogy a szlovákiai magyar politikához szinte odanőtt látványos viták, veszekedések és belső konfliktusok elhalkultak. Az új vezetés megpróbált minél több érdekcsoportot bevonni a párt munkájába, miközben a tisztújítás sértettjei vagy kivonultak a politikából, vagy aktívan nem akadályozták Gubíkot és alelnökét, Őry Pétert abban, hogy a saját képükre formálják a párt vezetését. Az egyetlen kivételt pont Gyimesi György jelentette, aki már a tisztújító konferencia napján hangosan bírálta a pártot és később is több alkalommal kritizálta a főbb tisztviselőket.

A Magyar Szövetség látszólagos „egységesülésével” teljes kört írt le a felvidéki magyar politizálás. A platformok nélkül, látszólag egységes vélemény képviselő Magyar Koalíció Pártját az egymással versengő Híd és MKP időszaka, majd az egymással vitatkozó platformok korszaka követte, hogy a végén ismét létrejöjjön egy látszólag egységes és hangos belső viták nélküli képződmény.

A párt pozícióját némileg erősíti, hogy a Szövetségen kívüli konkurencia is átalakult. A Híd egykori politikusai a párt legutolsó választási kudarca után a háttérbe vagy nyugdíjba vonultak, a szlovák pártok pedig egyelőre feladták a magyar sejtek kialakítását, helyette inkább egyéni alapon a régiókhoz kötődő magyar politikusokat szerveztek be.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

A program nem új

Az elnökváltást követő időszak másik hangsúlyos kérdése az volt, hogy vajon pontosan hová sorolódik be a Magyar Szövetség a szlovákiai pártpolitikában? A tisztújítást megelőző időszakban egyre erősebb jelek mutattak arra, hogy a Szövetség és a Hlas közötti viszony jelentősen megerősödik: erre utalt, hogy Forró Krisztián az elnökválasztás második fordulójában támogatta Peter Pellegrinit.

Gubík megválasztását követően ez a szál elhalt, a Magyar Szövetség vezető képviselői tárgyaltak ugyanakkor Robert Fico miniszterelnökkel. 

A párt ugyanakkor láthatóan lavírozik: miközben távolságot tart az ellenzéki liberális erőktől, igyekszik bírálni is a kormány egyes szereplőit, például a kulturális politika, legújabban pedig a száj- és körömfájás járvány kezelése kapcsán.

A Kassán bemutatott tizenhárom pontos program olyan helyzetbe manőverezi a Magyar Szövetséget, ami akár kapóra is jöhet a pártnak – feltéve, ha bejut a parlamentbe. A vezető tisztviselők szerint a fő irányvonal nem egy hangsúlyosan jobb- vagy baloldali téma, hanem a „lokálpatriotizmus”, azaz a régiós témákhoz való ragaszkodás.

A pontok között feltűnik több olyan célkitűzés, ami a régebbi autonómiakoncepciók aprópénzre váltásának számít: a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása mellett nemzeti tanácsok, régiókon alapuló közigazgatási rendszer, hivatalos magyar nyelv, szabad jelképhasználat is részét képezi a csomagnak. A választási rendszer megváltoztatására vonatkozó célkitűzés új, de hónapok óta gyakran ismételt elemnek számít. Az otthonteremtési támogatás és a régiós fejlesztési tervek erősítik a régiós kötődést, a termelők támogatása és a vízgazdálkodási program pedig a mezőgazdasági hagyományokkal vannak összhangban. A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása szimbolikus követelés és betudható a kassai helyszínnek is.

Ami érdekes, hogy ezek a célkitűzések szinte teljesen megkerülik a szlovákiai közegben zajló kultúrháborút, ami árkot ás a kormánypártok és az ellenzék közé.

A Magyar Szövetség elvben egy jobb- és egy baloldali kormányban ugyanúgy szerepet vállalhatna Robert Fico oldalán, mint egy esetleges ellenzéki együttműködésben (bár az utóbbira a gyakorlatban még mindig kevesebb az esély). A pártvezetés szándékai szerint megnyílhat a tér a bizonytalan, vagy a magyar párthoz gyengén kötődő szavazók megszólítására.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Kellemetlenkedők eltávolítva

Bár a kassai OT-ülésen csak minimális teret kapott Gyimesi György kizárásának híre, a média és a magyar szavazók is tudatosították az esemény súlyát. 

A vezetés szempontjából rossz hír, hogy a párton belül kis mozgástérrel, de széleskörű ismertséggel rendelkező Gyimesi távozásával a Magyar Szövetség elveszítette a legismertebb politikusát. Jó hír, hogy ez a politikus egyben a legkonfliktuskeltőbb személyiségek közé tartozott és a kijelentéseivel folyamatosan kellemetlen helyzetbe hozta a vezetőséget.

A közeljövő egyik kulcsfontosságú kérdése, hogy Gyimesi távozása milyen módon hat ki a Magyar Szövetség népszerűségére. Könnyen elképzelhető, hogy a politikus személyes rajongótábora elfordul a párttól, de az is, hogy a szimbolikus lépés visszahoz néhány olyan választót, akik Gyimesi megjelenése miatt nem tartották hiteles alternatívának a formációt. Gyimesi 2023-ban egy intenzív, drága és egész Dél-Szlovákiában látható személyes kampányt követően 31 ezer karikát szerzett, ezzel a második legnépszerűbb politikussá vált a párt listáján. A most kizárt politikus nevét karikázta be minden negyedik Szövetség-szavazó – és valószínűleg csak egy részük megszokásból. A közvélemény-kutatások eredményei megmutatják, hogy a döntésnek lesz-e azonnali választókat elriasztó hatása, de a Magyar Szövetség számára egyébként is komoly tétje van a felméréseknek. A párt támogatottsága ugyanis a vezetőségváltás óta nem javult, igaz számottevően nem is csökkent: a Szövetség támogatottságát stabilan 3, legfeljebb 4,5 százalékra mérik. 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta a pártból Gyimesi Györgyöt. Állítása szerint nincs benne harag, de erősen bírálta a politikai formáció új vezetését. A kormánypártok valamelyikében folytathatja, erősítette meg lapunknak. Gyimesi Györggyel beszélgettünk a kizárásáról, a terveiről és a politikai jövőjéről.

Elég egyértelműen leszögezte, hogy folytatja a politikai életben, de hogyan tovább most?

Engem kizárólag a választók távolíthatnak el a politikából. Vagyis, akkor távozok, hogyha már nem fogom érezni a választók támogatását. De ez most nem így van. Több tucat támogató üzenetet kaptam különböző portálokon, célzottan végignéztem az emberek reakcióit. Vannak terveim, ezeket fogom megvalósítani.

És ezekről a tervekről beszélhetünk már nyíltan?

Nem titok, hogy a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tanácsadója vagyok. Nem titok az sem, hogy jó viszonyt ápolok több szlovák politikussal, akikkel csaknem napi szinten kapcsolatban vagyok. Van igény, és ezt meg is próbálom kamatoztatni. Hogy mit fog hozni konkrétan a jövő, azt még meghagynám.

Ez azt jelenti, hogy az aktuális kormánypártokkal tervez együttműködni?

Ha az én ideológiámat, az én értékeimet nézi, amelyek mentén politizálok, akkor teljesen egyértelmű, hogy akik szóba jöhetnek elméletileg a jövőben, azok a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok. A nézeteim, a véleményem közel áll hozzájuk. Tehát igen, ebben az irányban képzelem el a politikai jövőmet.

És hogyha szlovák pártban helyezkedik el, legyen ez a három közül most bármelyik, akkor kilátásba helyezhető esetleg, hogy valamilyen magyar tagozatot működtet majd? Vagy, hogy külön képviseli a magyar, kisebbségi ügyeket?

Nem szeretnék most spekulálni, viszont az tény, hogy én nem csak a kisebbségi témákkal foglalkoztam és foglalkozom. Én foglalkozom geopolitikai kérdésekkel is, és markáns véleményem van a belpolitikáról is. Úgyhogy nem szeretnék csak kisebbségi politikus lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kiemelten nem foglalkoznék a Dél-Szlovákiában élő magyarok problémáival, és nem képviselném az ő hangjukat, érdekeiket is.

Reakciójában azt írta, hogy a Magyar Szövetség egyre liberálisabbá és kormányellenesebbé válik. Mire alapozza ezt? Hiszen a kormány tagjaival többször kapcsolatba léptek a párt tagjai, legutoljára Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel.

Takáč miniszter úr példájánál maradva: az országos elnökség tagja, Iván Tamás lemondásra szólította fel őt. Én is ott voltam Lúcson a gazdák tüntetésén, személyesen hallottam a felszólítást. És aztán pár nap múlva meg fotózkodnak az agrárminiszterrel, és várják tőle a megoldást. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy helyeslem a kormány azon döntését, hogy a gazdáknál legyilkolták az egészséges állatokat. Én is felszólaltam ez ellen, viszont nem követeltem Takáč lemondását.

De nézhetjük például az atomtemető nem létező problémáját. Ez hangulatkeltés volt a regionális politikusok részéről, akik lehet, hogy nem tudnak mást tematizálni. Felfújtak egy olyan problémát, ami egyszerűen nem létezik.

És akkor felhozhatom példának a nyelvtörvény ügyét is. Nem az én szavaimmal fogok élni, hanem Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úr szavaival, aki azt mondta, várja az elnézést azoktól a politikai pártoktól és a liberális médiától, amelyek ezt a témát arra próbálták felhasználni, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatot megrongálják. Hát ez a párt a Magyar Szövetség volt.

Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |

Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.

Van önben harag a kizárása miatt?

Nincs bennem harag. A Magyar Szövetség, akkor még csak Szövetség listájára önként léptem be. Én voltam az, aki a biztosat feladta a bizonytalanért. Én voltam az, aki a pártlista utolsó helyét foglalta el, hogy még véletlenül se sértsem meg a több éve politizáló pártársaimat. Én voltam az, aki a saját pénzét áldozta a kampányra. Sajnos az én terveim nem váltak be, és amit észrevettem az az, hogy a párt fölött megint eluralkodott a „semmitmondás”.

Az, amit Forró Krisztiánnak még felróttak, most a párt hivatalos álláspontja lett, vagyis hogy ideológiai, geopolitikai kérdésekben nem foglalnak állást. Ezzel nem tudok egyetérteni, nem tudok csendben lenni, nem tudok hallgatni. Így teljesen nyilvánvaló volt, hogy a mi útjaink előbb vagy utóbb el fognak válni. Végül ők tették ki a pontot azzal, hogy kizártak, én meg ezt tudomásul vettem.

A legnagyobb különbség köztünk az az, hogy Gyimesi György a magyaroknak adott, a mostani vezetés eddig csak elvett.

Ha most ajánlatot kapna a Smertől, a Hlastól és az SNS-től is, akkor melyiket választaná?

Felesleges spekulálni, ez nem lutri. Egyébként nincs közöm az SNS-hez. Az, hogy egyszer felkerestem a kulturális minisztert, Martina Šimkovičovát egy bizonyos témában – aki egyébként nem az SNS tagja –, az nem azt jelenti, hogy az SNS-hez közelednék.
 

Kapcsolódó cikkünk

A Magyar Szövetség a hétvégén programot hirdetett, a párt etikai bizottsága pedig kizárta Gyimesi Györgyöt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (Magyar Szövetség) szerint utóbbi annak a jele, hogy a politikai formáció valóban nyit a liberálisabbak felé. Gubík László pártelnök szerint Gyimesi nem is valódi konzervatív.

Egy lokálpatrióta, ügyközpontú magyar pártot vázolt fel Gubík a hétvégén. Az ügyközpontúságra szerinte jó példa, hogy hogyan aktivizálta magát a Magyar Szövetség a száj- és körömfájás kapcsán. A Csallóközt különösképpen sújtó járvány ugyanis közvetlenül érint számos magyar gazdát.

Fókuszban a száj- és körömfájás

„Az ilyen témákat, fel kell karolnunk, mert így biztosítjuk az embereknek a tényleges érdekképviseletet” – fejtette ki a pártelnök, mit értett ügyközpontúság alatt.

A párton belüli együttműködés ugyanakkor Berényi József, megyei alelnök szerint hagy kívánnivalót maga után.

„Kevésbé voltak koordináltak a lépések, mint az elvárható lenne. 

Én megyei alelnökként a sajtóból értesülök arról, hogy mit tesz a párt vezetése a száj- és körömfájás ügyében. Pedig Nagyszombat megye területén zajlik a dolog. Kértem is Gubík László pártelnököt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a koordinációra

 – árulta el lapunknak Berényi.

Gubík szerint mindig lehet jobb a kommunikáció, de nem lát komolyabb problémát a jelenlegi munkafolyamatokban. Egy szakmai csapat dolgozik a „gazda témán”, nem egy konkrét személy felelős minden lépésért. A zászlóvivők – ahogy láthatóvá vált – Nagy József és Iván Tamás elnökségi tagok, de maga a pártelnök is szerepet vállal az ügyben hozott döntésekben.

Ezt megbeszéljük párton belül a megyei alelnök úrral

– mondta Gubík a megkésett információcsere kapcsán, de azt leszögezte, hogy nincs belső konfliktus köztük.

Kapcsolódó cikkünk Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Miért kellett mennie Gyimesinek?

Gyimesi György felvételét az akkori Szövetség pártba Berényi egyértelműen támogatta, sőt szorgalmazta. Mint kifejtette: ennek az elsődleges oka az volt, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint sem érte el az öt százalékot a párt.

„Nyilván, hogyha meglett volna a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottság, akkor nem lett volna szükség behozni olyan embereket még a listára, akik plusz választókat szólíthatnak meg. Gyimesi ilyen volt. Parlamenti képviselő volt, gyakran szerepelt a médiában és magyar területen is volt három komoly eredménye” – magyarázta álláspontját Berényi.

A 2023-as választá eredmény ismert, a pártból Gyimesi belépése miatt kivált az egyik elődpárt, a Híd több ismert képviselője, szinte a teljes Híd-frakció, a Szövetség pedig Gyimesivel sem jutott be a parlamentbe. 

Szeptembertől viszont Gyimesi és az új vezetőség között tapintani lehetett a feszültséget. Ezt nem tagadja Berényi sem:

A fél évvel ezelőtti tisztújítás óta én is láttam, hogy Gyimesi önálló életet él.  De ugyanakkor voltak már korábban is komoly viták, veszekedések, tagok között. Annak idején például Bugár Béla és Duray Miklós, vagy köztem és Csáky Pál között. Nem szoktunk ilyen gyorsan és hirtelen kizárni embereket

– mondta, radikálisnak nevezve a kizárást. Ezzel szerinte politikai mártírt csináltak belőle.

Gubík viszont azon a véleményen van, hogy Gyimesi a munkában nem jeleskedett, ellenben a kiszólásokban annál inkább. A pártelnök értetlenül áll azelőtt, hogyha a politikus szerint tényleg elkerülhetetlen volt a szakítás, akkor miért erősítette meg a tagságát:

Ha valaki nem ért egyet a párt irányvonalával, ugyanakkor megerősíti a tagságát, az számomra felvet hitelességi és következetességi problémákat.

Liberálisabbá válik a Magyar Szövetség?

Ezt hangoztatta reakciójában Gyimesi. A kizárás Berényi szerint is egyértelműen ezt mutatja.

Az ő kizárása gesztus a progresszív, liberálisabb magyar közeg felé, kicsit a nemzeti konzervatív értékrend kárára. Az egykori hidasoknak pedig üzenet lehet, hogy szabad a pálya, vissza lehet jönni a pártba

– fogalmazott Nagyszombat megye alelnöke.

Én Gyimesi Györgyöt semmilyen értelemben nem tartom konzervatív politikusnak. Se az eddigi pályája, se a nézetei, se az életmódja nincs köszönőviszonyban a konzervativizmussal. Legfejebb szuverenistának mondanám

– vágott vissza Gubík a kizárt párttag címkézésére. Úgy véli, hogy a Magyar Szövetség pártelnökeként társadalmilag és világnézetileg sokrétű csoportot kell képviselnie, így a konzervatív, liberális és az egyéb ideológiákban való gondolkodást el kell hagyni.

„A hétvégén bemutatott 13 pontot egyébként mindenki elolvashatja, és eldöntheti, hogy mennyire liberális” – tette hozzá a pártelnök kissé ironikusan.

Berényi szerint a programban nincs igazán kifogásolni való, de különösebb újdonságok sincsenek benne. „Ez egyfajta összegzése annak, amit az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítani, pedig szükség lenne rá” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem ártott volna előtte esetleg egy kicsit jobban megvitatni, hogy ki mit gondol, járási szinten is. Az Országos Tanács ülésén tudomásunk szerint több nyugati járás elnöke sem vett részt: hiányzott Orosz Csaba, Becse Norbert és Bolya Szabolcs is, de Berényi sem jutott el a keleti találkozóra.

Kapcsolódó cikkünk Kassa |

A szeptemberi tisztújítás óta eltelt időszakot értékelte szombaton Kassán a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, amelyen Gubík László pártelnök programot hirdetett.

Feladatként tekint az országos parlamentbe való bejutásra Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott elnöke. A párt országos tanácsa ma Kassán elfogadta a párt új programját, emellett pedig szervezési kérdésekkel foglalkozott.

Az MKP nyert, de a magyarság veszített

A pártelnök szerint a Magyar Szövetségben már „megdőlni látszik a platformlogika”, vagyis egyre egységesebb a párt, már mosódnak el a törésvonalak az elődpártok, az MKP, a Híd és az Összefogás tagjai között. Kritikusan nyilatkozott az MKP,-ról, illetve a párt létrejöttének előzményeiről. 

Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített

 – mondta beszédében Gubík. 

Nem akar „felvidéki Fideszt”

A pártépítés során a lehető legszélesebb közösséget akarja a párt mögött tudni. Emellett nem egy ideológia mentén működő szervezetet akar felépíteni. „Elutasítom az ideológiák mentén történő pártszervezést, helyette a szakmai felkészültség, a közösségi elkötetelezettség és a jövőbeli perspektíva az, amire a korszakváltást alapozom” – mondta Gubík. 

Szerinte azokat kell meggyőzni, akik „már nem érzik a felvidéki politikum fontosságát vagy hitelességét”. Ennek érdekében egy széles összefogást képzel el. 

A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek

 – jelentette ki a pártelnök.

Miért van szükség a Szövetségre?

A pártelnök szerint azzal kell meggyőzni a pártban kételkedőket, hogy az őket érintő kérdésekkel csak a Szövetség foglalkozik. Ezek között említette az iskolahálózat karcsúsítását, száj- és körömfájást, mert csak ők hallgatják meg a gazdákat, az önkormányzatok finanszírozását, a kisebbségi kultúrák múzeumának tervezett átszervezése miatti tiltakozást.

Nincs más, egyedül mi vagyunk. Mi pedig azért vagyunk, hogy segítsünk. A Magyar Szövetség nem pártok vagy platformok közti szövetség, hanem az egyetlen magyar párt és az emberek közti szövetség

 – mondta Gubík. Szerinte úgy kell működnie a pártnak, akár „az Amerikai Egyesült Államoknak  az előző századokban, amikor bevonzották a legszorgosabb melósokat és a legnagyobb koponyákat, mindegy, hogy katolikus írekről, protestáns hollandokról vagy magyar zsidókról volt szó. A cél egy közös politikai közösség megteremtése, amelyben működik az életösztön és a nemzeti teljesítményre van berendezkedve”.

Egy  lokálpatrióta pártot képzel el, amely „emberközeli és ügyközpontú, konkrét és látható, összeköt, nem pedig szétválaszt”. Úgy véli már vannak eredményei is a pártnak az ő vezetése alatt. 

Tárgyaltunk Robert Fico miniszterelnökkel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról. A találkozók után le is került a napirendről

 – jelentette ki Gubík.

Szlovák pártokkal is együtt működnének

Gubík szerint a szlovák pártok érdeklődnek a Szövetséggel való együttműködés iránt. 

Úgy fest, észrevették, hogy csak nem akar megdögleni ez a magyar ló

 – mondta Gubík. Az együttműködést ügyek mentén tudja elképzelni, szorosabb szövetséget nem akar kötni velük. Az elsődleges célnak a soraik rendezését, egy „tisztességes kommunikációt és megbízható politikát folytató lokálpatrióta arculat megteremtését” tartja.

Bírják Budapest támogatását

Habár nem akar „felvidéki Fideszt” létrehozni a Magyar Szövetségből, a Fidesszel és a jelenlegi magyar kormánnyal szorosan együtt akar működni. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, ki a stratégiai szövetséges, és kiből nem kér a nemzetpolitika

 – utalt Semjén napokban adott interjújára, amelyben egyértelműen Gubíkot jelölte meg szövetségesként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. Szerinte a színházak támogatását célzó Déryné Program elindul Szlovákiában is, és folytatódni fog a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, a Baross-program.

A beszéde végén egy 13 pontos programot hirdetett Gubík László pártelnök, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának kassai ülésén. A párt a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, valamint az oktatási autonómia kiépítését tartja. Az országos tanács ülése várhatóan délután két órakor végződik, az azt követő sajtótájékoztatóról is beszámolunk.

Érdekes A nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása.Nemzeti tanácsok. Önálló, fenntartói jogkörökkel is rendelkező nemzetiségi oktatási tanács létrehozása.A természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításának támogatása.A magyar, mint hivatalos nyelv.A választási törvény korrigálása regionális alternatív küszöbbel és/vagy nemzetiségi természetes mandátummal.A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása.Vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a leszakadó régiókban, a magyarországi falusi CSOK mintájára.Akcióterv dél. Akcióterv kelet. Gazdasági akcióterv a regionális különbségek csökkentésére infrastrukturális fejlesztésekkel.A hazai termelők támogatása.Átfogó vízgazdálkodási program a mezőgazdászokat sújtó aszálykárok kezeléséreAz önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságainak megszüntetése.Szabad jelképhasználat. Jogszabályban biztosítani kell a nemzeti közösségek jelképeinek használatát.A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása.  A Magyar Szövetség 13 pontos programja Mondjon le vagy ne mondjon le?

A Magyar Szövetség hivatalosan sosem szólította fel Richard Takáč mezőgazdasági minisztert, hogy mondjon le. Ugyanakkor az egyik gazdatüntetésen, Lúcson, a párt tagjai, Nagy József és Iván Tamás is emellett foglalt állást. Gyimesi ezt szóvá is tette, ugyanakkor Gubík hangsúlyozza, hogy ez nem a párt egységes állásfoglalása volt.

„Egy tüntetésen azért hajlamos kicsit elragadtatni magát az embert, de én úgy gondolom, hogy megfelelő mederbe tereltük a kommunikációt” – utalt ezzel arra a pártelnök, hogy javaslataikat a járvány kezelésére személyesen tolmácsolták Richard Takáčnak.

Ráadásul megtudtuk, hogy újra kapcsolatba lépnek egymással, sőt ezúttal a miniszter kérésének eleget téve terepen találkoznak. Kedden Gellére látogat Takáč, a találkozón a Magyar Szövetség mellett a gazdák is képviseltetik magukat.

Mi ennek a találkozónak a megszervezését örömmel vállaltuk, hiszen adott esetben kellemetlen kérdéseket is feltehetnek a gazdák a tárcavezetőnek

– mondta az Új Szónak a pártelnök.

Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »