A magyar népmese szerepe az önazonosság kialakulásának folyamatában – Színes mesedélután Komáromban

A magyar népmese szerepe az önazonosság kialakulásának folyamatában – Színes mesedélután Komáromban

A népmese az egyik legősibb kincsünk, amely nemzedékeken át szellemi táplálékként, bölcsességekkel ruház fel egy közösséget, az anyanyelv ízeinek örökségeivel, mely apáról fiúra hagyományozódik – ennek értékeit hordozta a Magyar népmese napjának komáromi rendezvénye is.

A népmese napját először a Magyar Olvasástársaság szervezte meg 2005. szeptember 30-án, Benedek Elek (1859 – 1929) születésnapján, hagyományteremtő szándékkal. A kulturális program azóta határon átívelő eseménnyé nőtte ki magát, amely leginkább az óvodás és iskoláskorú gyerekeket célozza meg. A komáromi rendezvényt a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület vállalta fel, akik 2013 óta minden évben megszervezik e gyerekcsalogató színes napot, amely kedvező időjárás esetén a szabad téren történik.

Városunkban e mesedélután helyszíne a Csemadok Székházhoz közel eső Kossuth-tér, amely kiváló helyszín nagyobb gyerektömegek befogadására is. Ebben az esztendőben szerencsére a délelőtti esőzést napfényes idő váltotta fel, így a sokrétű program zavartalanul folyhatott.

Az ünnepséget Keszegh Margit, a Jókai Egyesület elnöke nyitotta meg, emlékezve Benedek Elekre, a nagy székely mesemondóra, a magyar mese- és gyermekirodalom megteremtőjére. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta a mese személyiségformáló szerepét, mely az anyanyelv, az önmeghatározás formálódásában jelentős szerepet játszik. 

A rendezvényt követően Keszegh Margit portálunknak nyilatkozva azt is kifejtette, hogy a Kossuth-téri helyszín sem véletlen. E közösségi élménnyel a gyerekek identitástudatát szeretnék erősíteni, ha majd felnőttkorukban erre visz az útjuk, felidéződjenek az emlékek, ami által a népmese, az anyanyelv, s Komárom városának e szeglete értékhordozó emlékként léphet elő a múltból. 

A Magyar népmese napjának komáromi rendezvénye egyaránt népszerű a gyerekek, a pedagógusok, szülők, nagyszülők körében, ezt igazolja a tény, hogy azon a város szinte valamennyi magyar tannyelvű óvodája, iskolája részt vett. 

Hírdetés

A kultúrműsort a Munka Utcai Alapiskola biztosította. Puskás Zsófia előadásban Móra Ferenc A csókai csóka című verses mesét és Bödők Zoé előadásában pedig a Jófonó Zsuzsika magyar népmesét hallhattuk. A kislányok remek előadásait Koczkás Eszter, a Selye János Gimnázium diákja tette még színesebbé, aki gitárkísérettel saját szerzeményeit adta elő. A fiatal popénekes, valamint a két mesemondó egyaránt nagy sikert aratott a közönség soraiban.

Az évek során hagyománnyá vált, hogy a Magyar népmese napjára a gyerekek e témának megfelelő rajzot készíthetnek, melyet a helyszínen bemutatnak. Az identitáserősítő programot a városvezetés is támogatta, miáltal 15 – 15 mesekönyvet adományozott az óvodás és iskoláskorú gyermekek számára.  A díjazás a korábbi évektől eltérően nem versenyszerűen, hanem sorsolással történt, tehát a jószerencse határozta meg, kik lettek a nyertesek. 

A rendezvény megszervezésébe és lebonyolításába aktívan bekapcsolódott a Ferences Barátok Utcai Óvoda két óvónője, Pinke Elvira, valamint Sipula Katalin is.

A mesedélutánról a Földes – Kraslan pékség jóvoltából egyetlen gyermek sem távozott üres kézzel. A program végén esztétikusan előkészített apró csomagot kaptak útravalóul, ami jelen esetben nem „hamuban sült pogácsát”, hanem nagyon finom, dióval és mákkal töltött pozsonyi kiflit tartalmazott. A több százéves múltú, fényes felületű finom pékáru mindnyájuknak nagy örömet szerzett, és a jó hangulatot a szép napfényes idő is beragyogta.

Magyar népmese napjának komáromi rendezvényén minden gyermek gazdag útravalót kapott a tarsolyába, melynek szellemi értékei életre szólóak, és segítik az önazonosulás formálódását. 

Buday Mária


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »