Magyarország elkötelezett Európa, az európai közösségek megerősítése, valamint a béke megőrzése mellett – mondta a magyar köztársasági elnök hétfőn Brüsszelben. Magyarország július 1-től december 31-ig tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, július 1-én Brüsszelben tárgyalást folytatott Alexander De Croo belga kormányfővel – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A megbeszélés után Orbán Viktor Sulyok Tamás köztársasági elnökkel együtt megtekintette a brüsszeli Magyar Ház nemrég felújított épületét, amely mostantól az elnökségi programok kiemelt helyszíne lesz.
***
A magyar elnökség nem lesz, mert nem lehet hétköznapi elnökség. Nemcsak a gépházat kell működtetnünk. Elő kell vennünk a térképet, az iránytűt, és fordítanunk kell a kormánykeréken: Európa hajója ugyanis nem jó irányba halad. Ezért a magyar elnökségnek nemcsak technikai feladata, hanem politikai felelőssége is van – írta az európai ügyekért felelős miniszter a Facebookon.
Bóka János közölte: Európában változásra van szükség. Az EU-t a szomszédunkban zajló háború, a sérülékeny biztonsági helyzet, a globális versenytársaktól való leszakadás, az illegális migráció, illetve a demográfiai folyamatok egyaránt súlyos kihívások elé állítják. Európa ezekre a kihívásokra az elmúlt öt évben gyakran elhibázott válaszokat adott.
Az európai parlamenti választások eredménye azt mutatja, hogy az európai polgárok is változást akarnak. Megerősödtek a változás mellett kampányoló pártok és pártcsaládok. Akik azt képviselték, hogy az unió és az integráció jó irányba halad, és arra kértek felhatalmazást, hogy az elmúlt öt év politikáját folytassák, súlyos veszteségeket szenvedtek – fogalmazott a miniszter.
“A választások üzenete egyértelmű: az Európai Parlament története során először kialakítható egy olyan új többség, amelyben a változásért együttműködni kész politikai erők vesznek részt. Ez a többség még alakulóban van, formáját minden bizonnyal több szakaszból álló folyamat eredményeként nyeri majd el. Elnökségünk szempontjából nem is az új többség intézményi struktúrája és lélekszáma a meghatározó, hanem politikai üzenete: a változás igénye” – olvasható a bejegyzésben.
Bóka János hozzátette: a változás szükségessége egyértelmű, a változás iránti igény nyilvánvaló.
“A magyar uniós elnökség megértette, hogy Európában változásra van szükség, és meghallotta az európai választók változást követelő hangját. Elég világos az is, hogy a változásnak milyen területeken és milyen irányban kell megtörténnie” – írta a miniszter.
Közlése szerint elnökségünk félévében Magyarország politikai felelőssége tehát, hogy a változás igényét képviselje, és annak lehetőségeit felmutassa. Ezt úgy tehetjük meg, ha vitát kezdeményezünk és alternatívákat fogalmazunk meg ott, ahol ez az igény a legerősebb: a stratégiailag fontos kérdésekben.
Bóka János szerint a legfontosabb stratégiai kihívás a háború és béke kérdése. Az Európai Unió azzal a céllal jött létre, hogy Európa békéjét és biztonságát szavatolja. Ma is ezt várják tőle az európai polgárok.
“Stratégiai kérdés az európai versenyképesség megerősítése, ami gazdasági növekedésünk és jólétünk alapja. Stratégiai kérdés Európa külső határainak hatékony védelme és az illegális migráció megállítása. Stratégiai kérdés szembenézni a demográfiai kihívásokkal, ami valójában döntés Európa és az európai emberek jövőjéről” – írta a miniszter.
Hozzátette: ezek a stratégiai kihívások foglalják keretbe a magyar elnökség prioritásait és kezdeményezéseit. Az egyes ügyek és dossziék csak így nyernek valódi értelmet.
“Természetesen elnökségünk a dilemmákra nem tud egyedül választ adni, nem tudja a követendő utat maga kijelölni: ilyen ambícióink nincsen, ez nem reális és nem is helyénvaló várakozás” – jegyezte meg Bóka János, hozzátéve: a magyar elnökség kérdéseket tud megfogalmazni és alternatívákat tud felmutatni. A döntés a tagállamok vezetőinek kezében van.
A magyar elnökség feladatát elvégzi azzal, ha az Európai Unió Tanácsának zökkenőmentes működését biztosítja az intézményi átmenet bizonytalan időszakában.
“Politikai felelősségét azonban csak akkor teljesíti, ha emellett képes a változás lehetőségét felmutatni, a változás reményét pedig életben tartani Európában. Ha ez a két törekvésünk sikerrel jár, elnökségünk elérte célját. A sikeres magyar elnökség pedig egész Európa sikere lesz” – olvasható Bóka János bejegyzésében.
***
Sulyok Tamás az Európai Unió Tanácsának féléves, július elsején kezdődő magyar elnöksége alkalmából rendezett nyitóelőadáson felidézte, Magyarország 13 évvel ezelőtt már ellátta a soros elnökséget, és – mint fogalmazott – sikeresen tette ezt.
Sulyok Tamás kijelentette, Magyarország elkötelezett Európa érdekeinek, az alapító szerződésekben rögzített jogok és kötelezettségek védelme mellett, továbbá az előtte álló kihívások leküzdése, Európa és az európai közösségek megerősítése, valamint a béke megőrzése mellett. Magyarország kész Európa és az Európai Unió polgárainak felelősségteljes képviseletére és szolgálatára – szögezte le.
Sulyok Tamás arról beszélt, hogy Európa tragikus 20. századi történelme összeköti az államokat, mégis sokáig tartott, míg végre megtanulták meghallgatni és megérteni egymást, és figyelembe venni egymás érdekeit. Ennyi idő és erőfeszítés után vigyázni kell erre az eredményre, hogy “az unió Európa reménye és ígérete maradjon” – tette hozzá az elnök. Sulyok Tamás azt hangoztatta, hogy az Európai Unió figyelemre méltó és egyedülálló gazdasági és politikai unió: kevesebb, mint egy állam, de több mint egy egyszerű szövetség. Alapjai közös keresztény kultúránkon és értékeinken alapulnak, pillérei pedig a tagállamok egyenlőségén és szuverenitásán nyugszanak.
Az Európai Unió egyszerre testesíti meg az egységet és a sokszínűséget, ereje és értéke nem az egységesítésben, hanem a nemzetek sokféleségében rejlik, a tagok értékei, ereje és sajátosságai az egész közösség javára szolgálnak, erősebbé és jobbá teszik Európát – mutatott rá az államfő. Sulyok Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy a közös európai akarat a tagok különálló akaratából származik, a közös értékek pedig nem önálló elvek, hanem a tagállamok sajátosságaiban és alkotmányaiban mélyen gyökerező értékek, így az egység és a közös gondolkodás nem jelent egyformaságot, a közös cselekvés pedig nem jelent automatizmust. A véleménykülönbségek és viták segíthetnek abban, hogy jobban meg tudjuk érteni egymást, és megtaláljuk a legjobb megoldásokat a közös kihívásokra – mondta az államfő, megjegyezve, hogy párbeszédre és kölcsönös tiszteletre kell törekedni, minden véleményt érdemes megfontolni, hiszen az EU soha nem jöhetett volna létre, ha nem építettünk volna egymás megértésére.
A magyar virtus mindig is sajátja volt a nemzetnek, ami leginkább úgy mondható: szuverenitás, és ez a virtus igen gyakran vált hasznára a magyarnak, mentette meg őt rossz sorsától – jelentette ki Sulyok Tamás köztársasági elnök Brüsszelben hétfőn.
Az államfő az Európai Unió Tanácsának féléves, július elsején kezdődő magyar elnöksége alkalmából a brüsszeli Liszt Intézetben közölte:
“De a végén mindig kompromisszumra kell törekedni, anélkül valószínűleg egyetlen nép, egyetlen nemzet sem életképes” – vélekedett a köztársasági elnök.
Szavai szerint magyarként nem csupán Magyarországon lehet élni, hiszen – idézte fel – nem egy olyan időszaka akadt a magyar történelemnek, amikor elhagyni kényszerültek hazájukat a magyarok.
“Viszont magyarként bárhol tudunk élni, azaz mindenhol megtaláljuk a mieinket, és honfitársainkkal szoros köteléket, közösséget alkotunk. A magyar ember olyan, hogy bárhol a világban képes közösséget létrehozni honfitársaival” – fogalmazott.
A köztársasági elnök emlékeztetett: a magyarok mindenhol ott vannak a világban. Talán nincs a földkerekségnek olyan rejtett zuga, ahol ne lehetne magyar szóra bukkanni. Mint ahogyan a magyar nép sokrétű tehetsége is világszerte híres – hívta fel a figyelmet.
Ezzel összefüggésben Magyarország tavaly kitüntetett Nobel-díjas tudósait, Karikó Katalint és Krausz Ferencet említve Sulyok Tamás hangsúlyozta: ők, noha a külföldi szakmai érvényesülés lehetőségei miatt hagyták el Magyarországot, sosem felejtették el hazájukat. Megtartották és ápolták magyarságukat. Mindketten hatalmasat alkottak, és amikor sikert értek el, hazataláltak – mondta.
“Csodálatos példái ők annak, miként találhatja meg személyes sikere útját az ember külföldön úgy, hogy a hazavezető utat se feledje” – fogalmazott.
Ez nemcsak a fizikai visszatérést jelentheti, hanem szellemi és lelki visszatalálást is – tette hozzá.
Sulyok Tamás végezetül a brüsszeli, 1958-as világkiállítás magyar szakácssikereire emlékeztetve kiemelte: “Mi, magyarok jók vagyunk sütésben, főzésben. Ha tetszik, mindig kifőzünk valamit Európa brüsszeli konyhájában is.”
***
A magyar nemzeti egységet és a brüsszeli magyar közösség erejét húzta alá Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete hétfőn, az Európai Unió Tanácsában július 1-jén megkezdődött soros magyar féléves elnökség megnyitójának alkalmából elmondott beszédében.
A nagykövet, aki a brüsszeli Liszt Intézetben fogadta Sulyok Tamás köztársasági elnököt, a magyar diplomácia fontos időszakának nevezte a soros magyar EU-elnökséget és hozzátette: kiemelt jelentőséggel bír, hogy az eseményen a köztársasági elnök köszönti az összegyűlt magyar közösséget.
Aláhúzta: Brüsszelben, Európa fővárosában valósul meg talán legjobban a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés.
“Az, hogy ma ilyen sokan összegyűltünk távol hazánktól, jól jelképezi, hogy ugyan Európában élünk, európai tagállamokkal együttműködve alakítjuk jövőnket, de a magyar nemzeti egység fontos számunkra” – húzta alá.
Mint mondta, Brüsszelben “élénk a magyar élet”, mivel Magyarország NATO- és EU-csatlakozását követően számos magyar fiatal költözött a városba, továbbá kiemelte a Brüsszeli Magyar Katolikus Misszió, a Brüsszeli Magyar Ház, illetve a Brüsszeli Magyar Protestáns Gyülekezet és a 82. sz Báthory István Cserkészcsapat tevékenységét is, illetve elmondta, hogy az antwerpeni ortodox zsidó közösségnek is sok magyar származású tagja van.
***
Az Európai Unió soros magyar elnökségének megnyitása alkalmából Európáért tartottak szentmisét hétfőn Brüsszelben, a belvárosi Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyházban.
A szentmisét Luc Terlinden érsek, Belgium prímása, Noël Treanor érsek, az Európai Unió melletti apostoli nuncius, Manuel Barrios Prieto, az európai katolikus püspökkari szervezet főtitkára és Benoit Lobet, a székesegyház plébánosa, valamint Mohos Gábor, a külföldi magyar katolikusok lelkipásztori ellátásával megbízott püspök celebrálta magyar, angol, francia és holland nyelven.
A püspök Szent Benedek, Assisi Szent Ferenc és Lisieux-i Szent Teréz közbenjárását kérte annak érdekében, hogy Európa ne veszítse el azt az örökséget, amelyet korábbi nemzedékek e hit által ráhagytak. Reményét fejezte ki, hogy “a hívők alkotó közösségei, a Szentlélek ajándékait szem előtt tartva, szeretetben élve megújíthatják az egész európai társadalmat”.
Mohos Gábor kiemelte, hogy a hívőknek imádkozniuk kell a béke ajándékáért, “amely Jézus Krisztus megváltó szeretete által újra elérhetővé vált számukra.”
“A béke elvesztése mindenekelőtt a szeretet hiányából fakad, (…) és az Istennel való megbékélés alapja az a felismerés, hogy bűnösök vagyunk” – hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a szeretet Isten első számú parancsolata, és ez “a jövő és az élet beteljesedésének útja”.
“Ezért imádkozunk, hogy Európa megőrizze ezeket a létfontosságú gyökereket, amelyek nélkül kulturálisan nem lenne azonos” – mutatott rá.
Arra is rámutatott, hogy “a párbeszéd, egymás meghallgatása, méltóságának és látásmódjának tiszteletben tartása kell, hogy mutassa az utat Európának és a kontinensen élő embereknek, “hogy betöltsék hivatásukat a történelemben.”
A szentmisén a prédikációk mellett egyetemes könyörgések hangzottak el Európáért és Magyarországért.
A misét állófogadás követte a Liszt Intézetben Sulyok Tamás köztársasági elnök részvételével.
(mti/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
