A közösség témájáról szólt a Győri Egyházmegye papi lelkigyakorlata a püspöki szinódus jegyében

A közösség témájáról szólt a Győri Egyházmegye papi lelkigyakorlata a püspöki szinódus jegyében

Bognár István, a Brenner János Papnevelő Intézet spirituálisa vezette a Győri Egyházmegye papságának február 7-i rekollekcióját, amelyet a járványhelyzet miatt online tartottak. Az elmélkedés témája a 2023-as püspöki szinódus első kulcsszava, a közösség volt.

Az elmúlt rekollekciókon már a szinodális úton indultak el a lelkipásztorok az elmélkedések során, ezt a közös együtt járást (hiszen a szinódus szó ezt jelenti) folytatták februárban is. Elsőként magát a fogalmat tisztázta a szeminárium spirituálisa: a görög koininia, a latin kommunió szó magyarul közösséget jelent. Ezt a közösséget az isteni és az emberi dimenzióban is át kell gondolni. A legelső közösség a Szentháromság.

István atya Szent Pál és Szent János leveleiből idézte a közösségre vonatkozó részeket. A népek apostola szerint a közösség Krisztus szenvedésének közössége, egy szociális dimenzió, tehát közösségvállalás a szegényekkel és rászorulókkal, részesedés az Eucharisztiában, és egy szentháromságos közösség, azaz a Szentlélektől inspirált közösség. Szent János viszont egyedül az Istennel való közösségre vonatkoztatja a kommuniót.

Ezt követően egy egészen sajátos aspektusból is szemléltette a kommuniót az előadó: az Egyház és az Eucharisztia kapcsolatában. A II. Vatikáni Zsinat már változó hangsúlyokat, egyfajta visszatérést mutatott a gyökerekhez. Bognár István a kommunió szemléletetésére szentírási idézetet is hozott Krisztus misztikus testeként határozva meg az Egyházat (vö. 1Kor 12,27).

Hírdetés

Számba vette a Győri Egyházmegye azon helyeit, ahol különösen is megtapasztalható Isten jelenléte és a Szűzanya közbenjárása. Bálint Sándor és Barna Gábor néprajztudósok szerint az egyházmegye a kegyhelyek számát tekintve az egyik leggazdagabb a Kárpát-medencében. Minden esperesi kerületből kettőt választott ki az előadó, amelyet akár a kerület papsága közösen, akár a papok a ministránsokkal, hittanosokkal vagy a hívek egy csoportjával felkereshetnek. Ezek egy része bevett búcsújáróhely, de vannak köztük olyanok is, amelyeket kevesen ismernek.

Ilyen a Győri Esperesi Kerületben a székesegyház kegyoltára vagy a kiskúti kápolna, a Győr környékiben a kunszigeti Szent Antal-kápolna és Tétszentkút, a csornaiban a Csornai Premontrei Apátságban tisztelt Szerecsen Madonna és a szanyi Szent Anna-kápolna, a kapuváriban a fertőszentmiklósi Szeredi-kápolna és az osli Mosolygó Mária. A komáromi kerületben ilyen lehetőség lehet a tatai Szent Kereszt-templomban a máriapócsi kegykép másolata, és már most is sokan felkeresik elsőszombatonként a kisbéri templomot, ahol a Fatimai Szűzanya szobrának másolata található. A mosoni kerületben kedvelt kegyhely a máriakálnoki Sarlós Boldogasszony-kápolna, de kevesen ismerik a hédervári Boldogasszony-kápolnát, amelyben egy lorettói kápolna is helyet kapott. Sopronban a Szent Mihály-templom és a bánfalvi hegyi, egykori pálos templom, ahol a częstochowai kegykép másolata található, míg a Sopron Környéki Esperesi Kerületben a Csepreg mellett lévő, ún. nagyasszonyi kápolna és a kópházi Sarlós Boldogasszony-kápolna ilyen megszentelt hely.

Forrás és fotó: Győri Egyházmegye

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »