A koronavírus felborította az egyensúlyt, szokatlanul viselkednek a kórokozók, aggódnak a szakértők

A koronavírus felborította az egyensúlyt, szokatlanul viselkednek a kórokozók, aggódnak a szakértők

A COVID-korlátozások leépítése után váratlanul új erőre kaptak az addig “parkolópályára állított” vírusok, amelyek addig nem kaptak túl nagy figyelmet. A kutatók aggodalmuknak adtak hangot, mert ezek a vírusok nem épp a megszokott módon viselkednek.

A szezonális influenza a 2020-2021-es szezonban a maszkviselésnek és a korlátozásoknak köszönhetően visszaszorult, Európában és az Egyesült Államokban is. Aztán februárban az esetszáok felpörögtek, majd tovább nőttel tavasszal a COVID-korlátozások visszavonásával, és a fertőzések felfutása egészen júniusig eltartott – amire még nem nagyon volt példa.

Európában szokatlanul gyakorivá vált az eredetileg csak télen előforduló légzőszervi syncytialis virus, ismertebb nevén az RSV. A tavalyi évben a nyári hónapoktól kezdődően kirívóan sok gyermeket fertőzött meg Európában, az Egyesült Államokban és Japánban.

Idén januárban jött a 41-es adenovírus, amely általában az emésztőrendszeri betegségekért felelős. Most rejtélyes és súlyos májbetegséget idézett elő több kisgyermek esetében, főleg a nyugati országokban.

Az Egyesült Államokban, különösen Wasington államban az elmúlt 20 év legsúlyosabb tuberkolózis járványa tombol.

Hírdetés

És itt van a sokat emlegett majomhimlő, amely nyugat- és közép-afrikai territóriumából messze kitörve okozott már több mint 1000 fertőzést az északi féltekén, 29 olyan országban, ahol elő sem szabadna fordulnia.

A majomhimlőnek legalább két, genetikailag eltérő változata kering az Egyesült Államokban, amelyek két különböző állatról fertőződtek át emberre. Ez pedig arra utal, hogy hosszabb ideje, hónapok óta is tarthat a majomhimlő terjedése.

A kutatók szerint a kiütéseket és lázat okozó betegség kórokozója atipikusan viselkedik, közösségen belüli terjedése pedig leggyakrabban szex révén történik. Európában továbbra is két szivárványos tömegrendezvényt emlegetnek potenciáis gócpontként.

A kórokozók atipikus viselkedésére a kutatók még nem tudnak bizonyított magyarázatot adni. Az egyik elképzelés szerint a korlátozások miatt és a koronavírus által ostrom alatt lévő egészségügy miatt diagnosztizálatlan maradt sok betegség. A Washington állambeli tuberkolózis-járványért valószínleg tényleg ez a körülmény felehet.

Ugyanakkor  van egy másik tényező is, miszerint a társadalom egyes csoportjait a koronavírus-korlátozások sebezhetőbbé tettek: nem találkoztak a megszokott kórokozókkal, így nem alakult ki bennük a természetes immunitás. Különösen igaz lehet ez a gyerekekre.

cnbc.com, körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »