A konzervatív lázadás azért működik nyugaton, mert ott a progresszív értékrend sokkal többet elért, mint Magyarországon.
Magyarországon a progresszívek jellemzően csak jelszavakkal vannak jelen, de valós tetteik hiányoznak. Még a „prájd” esetében is ez megy: a magyar „prájd” legszélsőségesebb elemei is unalmas elemek lennének egy nyugati „prájdon”.
A nyugati konzervatív lázadás arra épít, hogy volt egykor egy konzervatív-liberális jobboldal, az feladta önmagát, helyére bejött a progresszív-liberális oldal és tulajdonképpen diktátori hatalmat tudott szerezni a szellemi térben. Ezért a cél: visszatérni a korábbi állapothoz.
Magyarországon viszont ennek minden eleme hiányzik:
- amikor a baloldal szellemi monopóliumot élvezett, még ők se voltak progresszívak,
- konzervatív-liberális jobboldal Magyarországon sose volt komoly mértékben, az összes ilyen próbálkozás megbukott, s most remélhetőleg a Tisza is el fog bukni ezzel,
- a magyar lázadás tehát nem visszaállítani akar valami korábbit, hanem újat szeretne.
A magyar modekl tehát sokkal inkább hasonlít a jobboldali radikalizmushoz, mely eleve nem tekinti példalépnek a korábbi állapotot.
Eleve az egész „konzervatívizmus” egy csapda-fogalom, én magamra soha nem is használom. Ugyanis a konzervatívizmus nem egy szerves, önálló eszme, hanem egy válasz a liberalizmusra, kb. az mondja „legyen liberalizmus, de lassabban, óvatosabban”.
Miközben az embereknek nem kell se gyors, merész, se lassú, óvatos liberalizmus.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
