Az iskolában úgy tanítják, hogy a valószínűleg óhorvát eredetű (szerb-horvát: krâlj; bolgár крал stb.), uralkodó jelentésű „király” szavunk Nagy Károly „Karal, Karl” személynevén alapul.[1] Ám e kifejezés előjön a bizánci görög nyelvben (a Magyar Szent Korona feliratán – Κ’ΡΑ ΛHΣ ΤΟΥ Ρ ΚΙ A Σ), a törökben, a krími tatár kánok pénzein[2]. Szelim kán fenti arab nyelvű feliratában az aláhúzott szavak jelentése és olvasata „kiraj”. Mai szóhasználattal a krími uralkodók is „kán”-ok, holott a nevükhöz a kiraj/giray méltóságnév cím járult.
A krimi tatár „kiraj”, azaz kán Bahcsiszeráj-i palotája – (Carlo Bossoli festménye 1857. – en.wikipedia.org) Sztálin parancsára a krimi tatár lakosságot 70 tehervagon-szerelvénnyel 1944. május 18-20-án Üzbegisztánba deportálták! Messzemenő találgatásra ad okot, hogy az Aranyhordától való elszakadás után a Krími Tatár Kánság uralkodói, összesen kilencen, miért használták a magyarhoz hasonló hangzósításban és jelentésben a kiraj/giray[3] címet. Csak nem halovány visszfénye a magyar krónikák Dentumagyariájának!? 1566-ban a a török szultán seregében harcoló tatárok Szigetvárt ostromolják (török miniatúra, Tarih-i Sultan Süleyman – Szulejman, török szultán története, Dublin, Írország, chester Beatty Library – en.wikipedia.org)
Ha keleten, Bizáncban, a Krímben is használták a „király” méltóságnevet, akkor a szláv igen, de a magyar „király” megnevezés nem származhat Carolus Magnus (Nagy Károly) nevéből. Mintegy két évtizede Pap Gábor művészettörténész megerősítette, hogy a magyar „király” kifejezés nem a „Carolus”-ban, hanem a „kerülő, kerülés”-ben, a „körös, görbe tekervényes úton való mozgás, járás”[4]-ban gyökerezik. A hun-magyarok még Szkítiában „határozatban mondták ki, …ha az egész közösséget érintő dolgok történnek, vagy ha hadba kell vonulni, vérrel bekent kardot hordozzanak körül … és a kikiáltó hirdesse ki: ’Isten és az egész közösség hangja, hogy mindenki ezen és ezen a helyen… fegyveresen, vagy ahogy van, köteles megjelenni, hogy meghallgassa a közösség… parancsát.’ Ezt a szokást a hunok, vagyis a magyarok egészen… Géza vezérnek az idejéig sértetlenül megtartották…”[5]
Atilla, a hun-magyarok királya (Képes Krónika, XIV. sz. – awesomestories.com) Ám a magyar hagyomány ennél többre emlékszik: A Magyar Szent Koronával megkoronázott uralkodónak kötelessége volt időről-időre megkerülni, bejárni az országot, személyesen meggyőződni a nép boldogulásáról. Ezzel tartozott Istennek és a népének. Ezt szolgálták Mátyás királynak a magyar népmesék megőrizte álruhás országjárásai. (A Habsburg házi uralkodók nem éltek vele, nekik érdektelen volt a magyar nép és az ország sorsa.) Valami efféle értelem rejtezik ÚR-NAMMU-nak, a III. Úr-i dinasztia első uralkodójának nevében.
Ur város papkirályának avatás elötti tisztelgése ÚR-NAMMU, a III. UR-i dinasztia „nagykirálya” előtt (pecséthenger-nyomat[6], 5,28×2,87cm, Mezopotámia, Babilon, Irak, Kr. e. 2100. British Museum, London – public domain – ancient.eu) A fenti pecséthenger-nyomat ÚR város „kiskirályának” beiktatási szertartását ábrázolja. A kép közepén a holdsarló jelzi, hogy ÚR városa a Hold védelme alá tartozik, vagyis védelmező istensége a Holdisten. Az első papnő egyik karját felemelve vezeti a a főkirály elé a város felavatandó helytartóját. Mögötte áldásra tartott kézzel áll a másik papnő. A kép és a szöveg teljes összhangban van.Az alábbiakban a nagykirály első szövegoszlopban levő nevének részletes elemzése, míg a második részben a többi oszlop a latinbetűs átírása és magyar nyelvű fordítása következik.A jobb felső szövegoszlop a nagykirály neve. A fordítók felhasználta közvetítő nyelveknek megfelelően e jelcsoportnak több latin betűs átírása ismeretes. Az ÚR.nammu az uralkodó sémita babiloni-asszír elnevezése, míg az ÚR-ENGUR és az ÚR-GUR a sumir szótár szerinti ékjeleknek elnagyolt, felületes átírása, hangzósítása. Annak ellenére, hogy más személynevekhez hasonlóan e név is beszélő név, a fordító nem közli a jelentést, pedig sokat elárul a viselőjéről.A hétoszlopos szöveg British Museum által közölt átírása és fordítása[7]:SUR-NAMMU / nita kala-ga / lugal /uri-ma ha-as-ha-me-er / ensi / ish-ku-en-ENZU / irzu Inscription TranslationUr-Nammu, strong man, king of Ur: Hash-hamer, governor of the city of Ishkun-Sin, is your servant.Angolul: Ur-Nammu, strong man, king of Ur: Hash-hamer, governor of the city of Ishkun-Sin, is your servant. Magyarul: Ur-Nammu / erős ember / Ur királya: Hash-hamer / Ishkun-Sin város / kormányzója / a te szolgád.)A sumir szótár[8] szerinti jelhű fordítás csak nagyvonalakban egyezik a fenti értelmezéssel, fordítással.A hétoszlopos szöveg jobbról balra, felülről lefelé olvasandó! oszlop Az oszlop első jele az UR ugyanolyan értelemben használtatik, mint a magyar úr. Jelen esetben e szó a birtokviszony első tagja, a birtok. A mai (romlott, rontott) nyelvszokásnak megfelelően helyesebb valakinek v. valaminek az „ember”-e értelemben visszaadni.A következő két jel a birtokviszony második-harmadik tagja, a birtokos.Az AN jel a szövegkörnyezetnek megfelelően „ég”.A Brit. Museum fordítása nem vette figyelembe, hogy a jel összetétel: A négyzet olvasata önmagában GUR, a jelentése pedig „körülölel, körülvesz”. A négyzetben levő csillag-szerű jel nem azonos az „isten”-t jelentő 2. jellel, mert nincs keresztvonala. Enélkül az olvasata HAL; a jelentése: „halad, siet”. Az összetett jel együttes olvasata: KIR.HAL. Értelme: körbe halad.A három ékjeles név olvasata és jelentése:UR.AN.KIR-HAL – égi kerülő (Hold) embere, vagyis az ÉGI KIRÁLY EMBERE.Az égi király, vagyis a Hold embere nem más, mint ÚR városállam uralkodója, nagykirálya, mai névhasználattal: ÚR.NAMMU, aki kinevezi ÚR város helytartóját. A 3. összetett jel értelmezését megerősíti a pecséthenger-nyomat közepén a holdsarló. Jelzi, hogy az égen a Földet időről-időre megkerülő Holdról, vagyis a város védistenéről van szó. Ez értelmezés nem lenne megnyugtató a magyar „király” és a sumir KIR.HAL összekapcsolásához, ha nem támasztaná alá a magyar népköltészet ismert ráolvasó mondókája:Új hód, új király,Aggyá neköm jó heteket,Jó hetekbe jó napokat,Jó napokba jó órákat,Jó órákba jó szerencsét,Aztán meg jó egészség. A magyar nép többet tudott, mint gondolnók. Tudatában volt a Hold járásának, kerülő jellegének, és ezt összekapcsolta az uralkodó értelemű „király” kifejezéssel. A versike rejteki módon közli, hogy a Hold minden hónapban újra és újra királyként körbejárja, körbekerüli a Földet, pontosan úgy, ahogy a Szent Koronát viselő magyar király az országát, a juhász a nyáját.
Mátyás magyar király fiatalkori képmása (dombormű, XV. sz. Castello Sforzesco Múzeum, Milano, Olaszország, (en.wikipedia.org) (Folytatása következik) [1] A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, I-IV, Akadémiai K., Bp., 1967-1976, II. k. „király” címszó, 494. p.[2] Fraehn, Christian Martin: Numophylacium orientale Pototianum, Casani, Riga, 1813. 64.p. In: Czuczor-Fogarasi, 832-833. pp.[3] Az azonos helyen képzett zöngés és zöngétlen mássalhangzók (k-g, t-d stb.) felcserélődése a magyarban nem okoz jelentésbeli változást.[4] A magyar nyelv szótára, I-VI, Emich Gusztáv Magyar Akadémiai nyomdásznál, Pest, 1862-1874, (A továbbiakban: Czuczor-Fogarasi szótár), III. köt. kerülés címszó, 599. p.[5] Thuróczy János: A magyarok krónikája, Európa Kvk., Bp., 1980. 37. p. [6] Jeremias, Alfred, Das Alte Testament im Lichte des Alten Orients, Hinrichsch’sche Buchhandlung, Leipzig, 1904.,34. p.[7] research.britishmuseum.org[8] Deimel, Anton: Šumerisches Lexikon, I-IV. Verlag des Päpstlichen Bibelinstituts, Roma, 1928.A „király”szavunk eredete, 1. rész (Szófejtések)A köztudatban elterjedt, hogy a valószínűleg óhorvát eredetű (szerb-horvát: krâlj; bolgár крал stb.), uralkodó jelentésű „király” szavunk Nagy Károly „Karal, Karl” személynevén alapul.[1] Ám e kifejezés előjön a bizánci görög nyelvben (a Magyar Szent Korona feliratán – Κ’ΡΑ ΛHΣ ΤΟΥ Ρ ΚΙ A Σ), a törökben, a krími tatár kánok pénzein[2]. Szelim kán fenti arab nyelvű feliratában az aláhúzott szavak jelentése és olvasata „kiraj”. Mai szóhasználattal a krími uralkodók is „kán”-ok, holott a nevükhöz a kiraj/giray méltóságnév cím járult. A krimi tatár „kiraj”, azaz kán Bahcsiszeráj-i palotája – (Carlo Bossoli festménye 1857. – en.wikipedia.org)május 18-20-án Sztálin parancsára a krimi tatár lakosságot 70 tehervagon szerelvénnyel Üzbegisztánba deportálták!Messzemenő találgatásra ad okot, hogy az Aranyhordától való elszakadás után a Krími Tatár Kánság uralkodói, összesen kilencen, miért használták a magyarhoz hangzósításban és jelentésben hasonló kiraj/giray[3] címet. Csak nem halovány visszfénye a magyar krónikák Dentumagyariájának!? 1566-ban a a török szultán seregében harcoló tatárok Szigetvárt ostromolják (török miniatúra, Tarih-i Sultan Süleyman – Szulejman, török szultán története, Dublin, Írország, chester Beatty Library – en.wikipedia.org)Ha keleten, Bizáncban, a Krímben is használták a „király” méltóságnevet, akkor a szláv igen, de a magyar „király” megnevezés nem származhat Carolus Magnus (Nagy Károly) nevéből. Mintegy két évtizede Pap Gábor művészettörténész megerősítette, hogy a magyar „király” kifejezés nem a „Carolus”-ban, hanem a „kerülő, kerülés”-ben, a „körös, görbe tekervényes úton való mozgás, járás”[4]-ban gyökerezik. A hun-magyarok még Szkítiában „határozatban mondták ki, …ha az egész közösséget érintő dolgok történnek, vagy ha hadba kell vonulni, vérrel bekent kardot hordozzanak körül … és a kikiáltó hirdesse ki: ’Isten és az egész közösség hangja, hogy mindenki ezen és ezen a helyen… fegyveresen, vagy ahogy van, köteles megjelenni, hogy meghallgassa a közösség… parancsát.’ Ezt a szokást a hunok, vagyis a magyarok egészen… Géza vezérnek az idejéig sértetlenül megtartották…”[5] Atilla, a hun-magyarok királya (Képes Krónika, XIV. sz. – awesomestories.com) Ám a magyar hagyomány ennél többre emlékszik: A Magyar Szent Koronával megkoronázott uralkodónak kötelessége volt időről-időre megkerülni, bejárni az országot, személyesen meggyőződni a nép boldogulásáról. Ezzel tartozott Istennek és a népének. Ezt szolgálták Mátyás királynak a magyar népmesék megőrizte álruhás országjárásai. (Habsburg házi uralkodók nem éltek vele, nekik érdektelen volt a magyar nép és az ország sorsa.) Valami efféle értelem rejtezik ÚR-NAMMU-nak, a III. Úr-i dinasztia első uralkodójának nevében. Úr város papkirályának avatás elötti tisztelgése ÚR-NAMMU, a III. ÚR-i dinasztia „nagy embere” előtt (pecséthenger-nyomat[6], 5,28×2,87cm, Mezopotámia, Babilon, Irak, Kr. e. 2100. British Museum, London – public domain – ancient.eu) A fenti pecséthenger-nyomat ÚR város „kiskirályának” beiktatási szertartását ábrázolja. A kép közepén a holdsarló jelzi, hogy ÚR városa a Hold védelme alá tartozik, vagyis védelmező istensége a Holdisten. Az első papnő egyik karját felemelve a másikkal pedig a főkirály elé vezeti a város felavatandó helytartóját. Mögötte áldásra tartott kézzel áll a másik papnő. A kép és a szöveg teljes összhangban van.Az alábbiakban a nagykirály első szövegoszlopban levő nevének részletes elemzése, míg a többi oszlopnak csak a latinbetűs átírása és magyar nyelvű fordítása következik.A jobb felső szövegoszlopon van a nagykirály neve. A fordítók felhasználta közvetítő nyelveknek megfelelően e jelcsoportnak több latin betűs átírása ismeretes. Az ÚR.nammu az uralkodó sémita babiloni-asszír elnevezése, míg az ÚR-ENGUR és az ÚR-GUR a sumir szótár szerinti ékjeleknek elnagyolt, felületes átírása, hangzósítása. Annak ellenére, hogy más személynevekhez hasonlóan e név is beszélő név, a fordító nem közli a jelentést, pedig sokat elárul a viselőjéről.A hétoszlopos szöveg British Museum által közölt átírása és fordítása[7]:SUR-NAMMU / nita kala-ga / lugal /uri-ma ha-as-ha-me-er / ensi / ish-ku-en-ENZU / irzu Inscription TranslationUr-Nammu, strong man, king of Ur: Hash-hamer, governor of the city of Ishkun-Sin, is your servant.Angolul: Ur-Nammu, strong man, king of Ur: Hash-hamer, governor of the city of Ishkun-Sin, is your servant. Magyarul: Ur-Nammu / erős ember / Ur királya: Hash-hamer / Ishkun-Sin város / kormányzója / a te szolgád.) A sumir szótár[8] szerinti jelhű fordítás csak nagyvonalakban egyezik a fenti értelmezéssel, fordítással.A hétoszlopos szöveg jobbról balra, felülről lefelé olvasandó! oszlop Az oszlop első jele az UR ugyanolyan értelemben használtatik, mint a magyar úr. Jelen esetben e szó a birtokviszony első tagja, a birtok. A mai (romlott, rontott) nyelvszokásnak megfelelően helyesebb valakinek v. valaminek az „ember”-e értelemben visszaadni.A következő két jel a birtokviszony második-harmadik tagja, a birtokos.Az AN jel a szövegkörnyezetnek megfelelően „ég”.A Brit. Museum fordítása nem vette figyelembe, hogy a jel összetétel; és a négyzet olvasata önmagában GUR, a jelentése pedig „körülölel, körülvesz”. A négyzetben levő csillag-szerű jel nem azonos az „isten”-t jelentő 2. jellel, mert nincs keresztvonala. Enélkül az olvasata HAL; a jelentése: „halad, siet”. Az összetett jel együttes olvasata: KIR.HAL. Jelentése: körbe halad.Az oszlop szövegének olvasata és jelentése:UR.AN.KIR-HAL – égi kerülő (Hold) embere, vagyis az ÉGI KIRÁLY EMBERE.Az égi király, vagyis a Hold embere nem más, mint ÚR városállam uralkodója, nagykirálya, mai névhasználattal: ÚR.NAMMU, aki kinevezi ÚR város helytartóját. A 3. összetett jel értelmezését elősegíti a képen levő holdsarló. Jelzi, hogy az égen a Földet időről-időre megkerülő Holdról, vagyis a város védistenéről van szó. Ez értelmezés nem lenne megnyugtató a magyar „király” és a sumir KIR.HAL összekapcsolásához, ha nem támasztaná alá a magyar népköltészet ismert ráolvasó mondókája:Új hód, új király,Aggyá neköm jó heteket,Jó hetekbe jó napokat,Jó napokba jó órákat,Jó órákba jó szerencsét,Aztán meg jó egészség. A magyar nép többet tudott, mint gondolnók. Tudatában volt a Hold járásának, kerülő jellegének, és ezt összekapcsolta a „király” kifejezéssel. A versike rejteki módon közli, hogy a Hold minden hónapban újra és újra királyként körbejárja, körbekerüli a Földet, pontosan úgy, ahogy a Szent Koronát viselő magyar király az országát, a juhász a nyáját. Mátyás magyar király fiatalkori képmása (dombormű, XV. sz. Castello Sforzesco Múzeum, Milano, Olaszország, (en.wikipedia.org)
[1] A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, I-IV, Akadémiai K., Bp., 1967-1976, II. k. „király” címszó, 494. p.
[2] Fraehn, Christian Martin: Numophylacium orientale Pototianum, Casani, Riga, 1813. 64.p. In: Czuczor-Fogarasi, 832-833. pp.
[3] Az azonos helyen képzett zöngés és zöngétlen mássalhangzók (k-g, t-d stb.) felcserélődése a magyarban nem okoz jelentésbeli változást.
[4] A magyar nyelv szótára, I-VI, Emich Gusztáv Magyar Akadémiai nyomdásznál, Pest, 1862-1874, (A továbbiakban: Czuczor-Fogarasi szótár), III. köt. kerülés címszó, 599. p.
[5] Thuróczy János: A magyarok krónikája, Európa Kvk., Bp., 1980. 37. p.
[6] Jeremias, Alfred, Das Alte Testament im Lichte des Alten Orients, Hinrichsch’sche Buchhandlung, Leipzig, 1904.,34. p.
[7] research.britishmuseum.org
[8] Deimel, Anton: Šumerisches Lexikon, I-IV. Verlag des Päpstlichen Bibelinstituts, Roma, 1928.
Forrás:martonveronika.blog.hu
Tovább a cikkre »
