A tavaly őszi népszavazáson több mint hárommillióan mondtak nemet a kötelező betelepítésre.
Bár az uniós országok kormányfői eredetileg csak abban állapodtak meg, hogy önkéntes alapon segítenek a menekültválság sújtotta Görögországnak és Olaszországnak, utóbb Brüsszelben mégis kötelező kvótákat, és az eredetinél 120 ezerrel több migráns átvételét követelték meg a tagállamoktól 2015 szeptemberében. A magyar kormány még abban az évben megtámadta a határozatot. Az ügy tárgyalása idén tavasszal kezdődött, s már az első forduló után sejteni lehetett, hogy végül politikai döntés születik majd.
Csaknem kétéves múltra tekint vissza a migránskvóta körüli vita, melynek alapját az uniós belügyminiszterek tanácsának 2015. szeptember 14-én és 22-én meghozott határozatai képezik. Ismeretes, hogy korunk legújabb népvándorlási hulláma 2013 óta fokozatosan erősödött, s a csúcsát – egyelőre legalábbis – 2015-ben érte el.
Brüsszelt tehát elvileg nem szabadott volna, hogy felkészületlenül érje a válság, mégis így történt, a nyomás ezért az olyan, az unió határán fekvő országokra nehezedett, mint Bulgária, illetve Görögország vagy Magyarország.
Áldatlan állapotok uralkodtak Budapesten is Fotó: Havran Zoltán
A bolgárok, miután elegük lett az uniós bürokratákkal folytatott parttalan vitákból, már 2014 végén megkezdték a Törökországgal közös határuk lezárását. Magyarország a következő év közepéig kitartott, ám 2015 nyarára a helyzet odáig fajult, hogy egyetlen hónap alatt több migráns lépte át a határt, mint a megelőző év egészében.
Ez volt az az időszak, amikor Angela Merkel üzenetei miatt tömegek vágtak keresztül az országon, és ezrek táboroztak a Keleti pályaudvarnál, hogy aztán Németországba utazzanak.
A magyar–szerb határon Röszkénél szeptemberben már erőszakot alkalmazva próbáltak betörni hazánk területére az illegális bevándorlók.
Az uniós tagállamok kormányfői abban állapodtak meg, hogy önkéntes alapon megpróbálják tehermentesíteni Görögországot és Olaszországot. Az egyezség negyvenezer migráns átvállalásáról szólt, ám a megállapodást hamarosan felrúgták Brüsszelben, a fentebb már említett második tanácsülésen, ahol az eredeti keretszámot 120 ezerrel növelték, s kötelező kvótákat állapítottak meg minden tagállamra, köztük az addigi terheket egyedül viselő Magyarországra nézve is.
Hazánkban ekkor már épült a déli, schengeni határ mentén az a kerítés, amely nemcsak az ország, hanem egyúttal az unió számára is védelmet jelent a kontrollálatlan migrációval szemben. Brüsszel azonban a kerítést kezdettől fogva támadta, és visszautasított minden érvet, megoldási javaslatot, köztük azt is, hogy a migránsokat a hazájuk utáni első biztonságos országba kellene visszaküldeni.
Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a Frontex, az unió határvédelmi szerve egy jelentésben nem az EU és Törökország között megkésetten, 2015 végén, 2016 elején kötött egyezségnek, hanem a kárhoztatott kerítéseknek tulajdonítja a beözönlő emberek számának drasztikus csökkenését.
A kvóta a kormányzó pártok megítélése szerint továbbra is veszélyeztette az ország biztonságát, ezért Magyarország a fenyegetések dacára sem vállalta a határozat végrehajtását. Az uniós diktátum ellen népszavazást is kiírtak, amely tavaly októberben az ellenzéki pártok bojkottja miatt érvénytelen lett ugyan, mégis egyértelműen megmutatta: az emberek többsége elutasítja a kvótát.
A résztvevők 98 százaléka, 3,2 millió ember mondott nemet – lényegesen többen, mint ahányan 2004-ben igent mondtak az EU-csatlakozásra. Mindeközben már folyamatban volt a kvótaper.
A kormány 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, s a visegrádi országok támogatását is élvezte. A tárgyalás első fordulóját idén májusban tartották, amikor is kiderült, hogy a testületet sokkal kevésbé érdeklik a jogi tények, mint a politika.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
