Mi volt a katharizmus példátlan sikerének a titka a középkorban? Milyen örökérvényű bölcsességet őriztek a katharok? Hogyan vált titkos társasággá a kathar mozgalom? Miben lehet példaértékű az albigensek szellemi törekvése a 21. században? Milyen kapcsolat lehet az ezoterikus misztériumvallások és a katharok között?
A katharok (vagy albigensek) mozgalma összefonódott a bogumilizmussal, amely szerint nem Isten teremtette a látható világot, hanem egy rangban a Teremtőtől alacsonyabban álló istenség. Ők ebből azt szűrték le, hogy maga az anyag egy tisztátalan szubsztancia. Ez az elgondolás több gnosztikus jellegű formációban visszaköszön. A katharizmus ugyanis lényegében egy gnosztikus jellegű, kétpólusú világképen alapuló vallási mozgalom volt, amely a kor légkörét és uralkodó vallási irányzatait tekintve eretneknek számított akkoriban csakúgy, mint a bogumilok vagy az örmény paulikánusok.
A katharok oszlopos tagjai spirituális szempontból a jelek szerint beavatottak voltak. Önmagukat „bons hommes”, azaz „jó embereknek” hívták és „Perfecti”-nek, vagyis tökéletesnek tartották, de inkább „Igaznak” kellene fordítani. A katharok elöljárói az erények mintaképeinek számítottak. Ezt egyébiránt annyira komolyan gondolták akkoriban, hogy a hívek „anyagtalan angyaloknak” tekintették őket, minthogy transzcendens tudatosságot mondhattak magukénak.
A katharok spirituális vezetői esküben kötelezték magukat a nőtlenségre, szegénységben éltek, vegetáriánusok voltak, rendszeresen meditáltak, hetente bizonyos időpontban böjtöltek és megadott mennyiségű imát mondtak el, továbbá vándorló tanítókká léptek elő. Alapvetően aszketikus életet éltek és évente háromszor böjtöltek. A szigorú kritériumokból máris sejthető, hogy tökéletessé csak kevesen váltak a különféle beavatások (keresztségek) hatására.
Aki csatlakozott a katharok mozgalmához, azokat a vezetők „megtérteknek” hívták. Úgy tűnik, hogy a hívők többsége nem kapott beavatásokat és a titkos tanítások jelentős részét nem ismerték, ami a kor szellemi nívójával és a mozgalom integritásának szem előtt tartásával nyert magyarázatot. Tehát a katharok teljesen érthető módon nem óhajtották kiszivárogtatni a szentséges tudásukat.
A mozgalom tagjaira nem vonatkoztak szigorú vallási kötelmek, sőt ami azt illeti, teljes erkölcsi szabadságot élvezhettek, csupán egyetlen dolgot kértek tőlük a „Tökéletesek”, jelesül, hogy haláluk előtt részesüljenek a lélek általi keresztségben.
Ha a katharizmust összevetjük a többi vallási töltetű hagyománnyal, akkor felfedezhetjük benne a gnosztikuson kívül a platonista és manicheus elemeket is. Tanításaikban egy abszolút dualisztikus szemlélet érvényesül: a szellemet szentnek, a testi-anyagi létet eredendően gonosznak tekintik, így a bűn forrásának.
Ők egyébként úgy vélekedtek törekvéseikről, mint amelyek nemesebbek a korabeli egyházénál, sőt lényegesen közelebb áll a Krisztus által adott törvényekhez, mint amit Róma képvisel és hirdet.
A katharok főbb doktrínái
Nem hittek sem a Pokolban, sem a Purgatóriumban.Az anyagi világot a Sátán teremtette azért, hogy börtönbe zárja a szellemet.Jahvét a Sátánnal azonosították.A mennyország egy anyagtalan világ.Hittek a reinkarnációban, tehát abban, hogy lelkeik egy másik testben újra megszületnek ebben a világban.Tisztelték a nőket és a férfiakkal egyenrangúnak tekintették őket.A katharok bűnnek tartották az emberi esküt, ami nem csak a vallási, de a feudális társadalom hűbéri kapcsolatát is erősen megkérdőjelezte.A romlatlan állapot szerintük visszaállítható az egyszerű és szegény életvitellel.A halálkor, de akár a halál előtt is el lehetett jutni a bűntelenség és a tisztaság állapotába a Szentlélek keresztsége által. Ez egyfajta „megpecsételésnek” számított, mintha megjelölték volna az ilyen lelket.Az Igazaknak nevezett vezetőknek akkora spirituális hatalmuk volt tisztaságuknál fogva, hogy képesek voltak megszűntetni az ember anyagi világhoz fűződő kötelékeit. Sőt, bizonyos esetekben a bűnök eltörlésére is képesek voltak. Ez nyíltan és élesen ellentmondott az eredendő és az örökletes bűnösségen alapuló keresztény mozgalmaknak, s kivívta az eretnekség vádját.A házassághoz és a nemiséghez fűződő viszonyukról annyi ismeretes, hogy nem értettek velük egyet teljesen. (Kérdés, hogy a reinkarnáció szükségszerűségével ez hogyan fért össze. De itt a tudósítások foghíjasok.) Mindenesetre a földi életet inkább próbatételnek tekintették, ahol a lélek bizonyíthatja a jó melletti elkötelezettségét és a gonosz elleni harcban való rendíthetetlenségét.Krisztusra úgy tekintettek a katharok, mint aki az igazi és jóságos Isten küldöttje, aki megtanította az emberiségnek a megszabadulást. De Krisztus megtestesülése szerintük csak káprázat volt.
Róma ahol csak lehetett igyekezett befeketíteni a katharokat. Kiragadott elveikre hivatkozva az emberiség kiirtóinak állította be, merthogy állítólag elutasították a házasságot és gyermekszülést.
A keresztény olvasat szerint a Tökéletes rangjának beavatási ceremóniája során meg kellett tagadnia a római egyházat és a keresztet. De hangsúlyoznunk kell, hogy az egyes rituálék és eszmék hiányos forrásai miatt nem kaphatunk teljesen reális képet a valódi katharizmusról, melyet a rivális irányzatok minden ponton démonizáltak.
A valóságban a római egyház válságba jutott a középkorban, aminek több tünete is tetten érhető volt. Ilyen például, hogy a papok szinte mindenért (miséért, keresztelésért, esketésért stb.) javakat kértek, ráadásul többen szeretőket tartottak. A papok a Biblia szavait az írástudatlanok számára saját érdekeiknek megfelelően közvetítették.
A kathar mozgalom elfojtása után megerősödött az Inkvizíció hatalma és az egyház olyan rendeleteket vezetett be, amelyek egyértelműen centralizálták a hatalmát. Az amúgy is nagyrészt analfabéta társadalom tagjainak pedig megtiltották még a latin nyelvű Biblia birtoklását is.
Ha spirituális szemszögből vizsgáljuk a katharok feljegyzéseit, akkor több pontban egy keleti ezoterikus misztériumvallás jegyeit fedezhetjük fel, amely az ember halhatatlan részét igyekezett érvényre juttatni a testi léthez kapcsolódó elmével és egoizmussal szemben, így kétségtelenül értékes tanításokra is bukkanhatunk históriájuk vizsgálata közben.
Boldog napot!
The post A katharok titkos eszméi appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
