A 2300 éves kasztai sír csillagászati rejtélyt tartogat, új kutatás szerint a sírkamra a téli napforduló idején fénybeborul. A tudományos közösség megosztott, egyesek szerint a napfény és a szimbolika szoros kapcsolatban állhat a sírban eltemetett személlyel, míg mások a holdnaptár eltéréseire hívják fel a figyelmet.
A kasztai sír csillagászati titka
A 2300 éves sír, amelyet valószínűleg Nagy Sándor legjobb barátjának és testőrének, Héphaisztionnak építettek, csillagászati titkot rejt. Az észak-görögországi Amphipolisz közelében található kasztai sír sírkamrája úgy van tájolva, hogy a téli napforduló napján a napfény teljesen megvilágítja.
A napfény és a sírkapcsolata
Demetrius Savvides független kutató a kasztai sír 3D-s modelljét elkészítve a Stellarium nevű csillagászati szoftverrel rekonstruálta, hogyan festhetett az égbolt Kr. e. 300 körül. Megállapítása szerint december 21-én, a téli napfordulón, a napfény délelőtt 10 és délután 4 között teljesen bevilágítja a sírkamrát.
A fény máskor is eléri a sírt: július végén a bejáratot, ősszel pedig fokozatosan halad a két szfinx között, végül a téli napfordulón teljesen átjárja a sírkamrát.
A fény szimbolikája
Savvides szerint a sír fényjátéka nem véletlen. Az építkezés során szándékosan igazították a tervezést a téli napfordulóhoz, ami a megújulás, az élet és a kozmikus rend szimbólumaként szolgálhatott.
Ez a szimbolika a sír díszítésében is megjelenik: a mozaik Perszephonét, az alvilág királynőjét, a növényzet és földművelés istennőjét ábrázolja. A sírban valószínűleg Cybele istennő is látható, aki a termékenység és születés istennője, és kapcsolatban áll Attisszal, aki a növényzet isteneként halt meg és támadt fel.
Kérdések és kételyek
Savvides szerint nem kizárt, hogy Nagy Sándor híres, elveszett sírja is hasonló fényjátékot használt. A hellenisztikus uralkodók gyakran használták a napszimbolikát hatalmuk kifejezésére. Ha valaha megtalálnák Sándor sírját, az hasonlíthatna a kasztai emlékműre.
Nem minden szakértő ért egyet ezzel az értelmezéssel. Juan de Lara, az Oxfordi Egyetem kutatója szerint a makedónok holdnaptárt használtak, így a téli napforduló időpontja évről évre eltolódott. Ez megnehezítette volna a pontos napfénymegfigyelést.
De Lara azt is megjegyezte, hogy Észak-Görögországban a téli időjárás gyakran borult, így a napfény hatása talán nem volt mindig észlelhető.
A kasztai sír rejtélye tovább él
A kasztai sír titkai továbbra is vitákat gerjesztenek. A csillagászati igazítás és a sír díszítése lenyűgöző, de kérdések maradnak: Vajon szándékosan alakították így a sírt, vagy csak véletlen egybeesésről van szó? És vajon Nagy Sándor sírja hasonló titkokat rejthet?
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »


