Folytatódik Felvidék templomait bemutató sorozatunk.
A település első okleveles említése ugyan 1260-ból való, ám egészen biztosan korábban keletkezett. Neve alapján vásáros hely volt (hetivásárai szerdán voltak), ám igen korán templomos hely is lehetett, mert egy oklevél Egyházasszerdahelyként is említi. Későbbi birtokosai közül kiemelkednek a Bocskaiak és a Vécsey család. A mezővárosnak egy időben még pallosjoga is volt. Az eredetileg Szent Péternek (később Kármelhegyi Szűz Mária lett a patrónusa) szentelt templomot a 13. század utolsó harmadában építették román stílusban: egyenes záródású szentélye és téglalap alakú hajója volt. Kegyúri templom volt, mert karzata a nyugati oldalon, átalakítva ugyan, de napjainkig megmaradt. Román kori a templom déli falában a bélletes portálé, melynek karéjosan díszített ívmezejében kettős kereszt van. Fölötte egy román ikerablak van.
A templombelsőben román kori elem a félköríves diadalív, az egyszerű kivitelezésű szentségház, ám a legértékesebb, a román stílust legszebben képviselő keresztelő medence. A leckeoldalon a szent olaj és a szentelt víz számára fülke is található.
A szentély és a hajó újkori boltozatot kapott, s 1800 körül egy klasszicista stílusú tornyot is hozzáépítettek. A templom falában látható még Bocskai Miklós vörös mészkőből készült síremléke 1621-ből, a templom alatt pedig a Vécsey család sírboltja van, ahova a szentély nyugati oldalán van a lejárat.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
