Nincs könnyű helyzetben az európai átlagpolgár, ha lakni akar. Különösen igaz ez a régiónkra, ahol a lakhatásra fordított kiadások teszik ki a családok bevételeinek jelentős részét. Az utóbbi időben az energiaválság veszélye fenyegetett sokakat, de közben a hitelek is jócskán megdrágultak a háborúra adott elhibázott gazdasági válaszok miatt, a politika által kínált megoldási tervekről azonban keveset hallani.
Az Európai Központi Bank az alapkamat folyamatos emelésével akarja kordában tartani az inflációt. Még az optimista becslések szerint sem fejeződik be egyhamar a hitelek kamatlábait is befolyásoló döntéssorozat; amit biztosan tudunk, hogy júliusban is várható kamatemelés.
Mindez pedig jócskán megemelte – akár havi több száz euróval – a lakáshitelek havi törlesztőrészleteit Szlovákiában is.
Nem veszik az ingatlanokat?
Eközben a Szlovák Nemzeti Bank friss adataiból kiderült, az ingatlanárak már hetedik hónapja esnek. Az árcsökkenés minden régióban és minden lakásméretnél tapasztalható, igaz, még nem olyan mértékben, hogy első látásra mindenkinek feltűnő legyen a folyamat.
Megállt ugyanakkor az új építésű lakások beáramlása a kínálatba, és jelentősen csökkent az eladott új lakóingatlanok száma. Ennek oka a kereslet gyengülése. Az emelkedő kamatok és az esetleges további áresésre vonatkozó várakozások miatt most kevesebben vállalkoznak lakásvásárlásra.
Elmúltak azok az idők, amikor a meghirdetett ingatlanok gyorsan elkeltek, tehát már nem a kínálati oldalon van az előny, hanem a vásárlónál; más kérdés, hogy az infláció és a dráguló hitelek mindkét oldal lehetőségeit korlátozzák.
Kevesebb adósságot
Több elemzés is kimutatta, hogy az emelkedő kamatok, a növekvő költségek, a lakásárakkal kapcsolatos várakozások és a növekvő bizonytalanság csökkentette a háztartások adósságvállalási kedvét.
Az új jelzáloghitelek kamatai azonban már lassabban emelkednek, mint tavaly, és az új jelzáloghitelek felvételében beállt csökkenés üteme is jelentősen lelassult.
Pénz azonban lenne elég, a csökkenő hitelezés ellenére a bankok viszonylag stabil helyzetben vannak, hiszen az elmúlt év különösen nagy profitot hozott számukra. Ennek a nyereségnek egy részét a politika fel is szeretné használni, ha másra nem, legalább arra, hogy a választási kampányban meggyőzze a szavazókat, éppen az ő alakulata kínálja a megoldást a bajokra.
Százezreket érintő probléma
A probléma pedig adott. Több százezer ember számára jelent egyre nagyobb gondot a jelzáloghitel havi törlesztőrészleteinek a növekedése, mert lejárt, vagy a közeljövőben lejár a hitelük lekötési ideje.
Az eddigi havi 300-ról akár 450 euróra is emelkedhet a havi törlesztés, ami nyilvánvalóan komoly nehézséget jelent napjainkban, amikor az élelmiszerek ára is jelentősen emelkedett.
A felmerülő nehézségekre különbözően reagálnak az őszi előrehozott parlamenti választásra készülő pártok. A Robert Fico vezette Smer-SSD határozottan jelezte, az állam mellett a bankoknak is részt kell vállalniuk a törlesztőrészletek elfogadható szintre történő csökkentésében. A szociáldemokraták szerint ez a szint a 2 százalékos éves kamatláb környékén lehetne, a költségeket pedig felesben vállalhatná az állam és a bankszektor.
Ezzel a témával a többi párt kevesebbet foglalkozik. Az SaS a piaci folyamatokra hagyná a megoldást, a PS tárgyalna a bankokkal az esetleges lehetőségekről, az OĽaNO az extraprofit megadóztatásával teremtené meg az állami segítségnyújtáshoz szükséges forrásokat. A parlamenti pártok tehát különböző módon közelítik meg a kérdést, az viszont nyilvánvaló, hogy a választásokig már érdemi lépések nem várhatók ezen a területen sem.
Előtérben más témák
Nagyon egyszerűen úgy fogalmazhatnánk, a politikai pártok saját magukkal, vagyis inkább botrányaikkal vannak elfoglalva, és ezt az égető, a családok jövőjét veszélyeztető problémát nagyon felszínesen kezelik. A parlamentben alig volt róla szó, pedig a családok havi bevételét jelentősen meghatározó tétel a hiteltörlesztés.
Jelenleg csak azok a jelzáloggal rendelkezők vannak relatíve biztonságban, akiknek tavaly sikerült akár 10 évre is 1-2 százalék körül rögzíteniük a kamatokat, mert addigra a piaci helyzet feltehetően megoldódik.
A többieket viszont legalább 1-2 évig még biztosan érintik a 3-4 százalékot meghaladó kamatlábak, amelyek az EU-s átlag felett mozognak.
Azt ugyanis szintén meg kell jegyeznünk, hogy az elmúlt másfél évben a legalacsonyabb kamatlábakkal rendelkező EU-s országok közül kihullva, az átlagnál rosszabb csoportba kerültünk.
Ezen azonban már meg sem lepődünk, mert a szlovákiai kormányok nemcsak a társadalmi problémákat, hanem a gazdasági kihívásokat sem tudták kezelni.
Ha most van pénzed
Az ingatlanpiac nehézségei ugyanakkor nem csupán Szlovákiában és Európában érzékelhetők, hanem világszerte. Egyre inkább a vásárló kerül kedvezőbb helyzetbe, alkudozhat, mert a kínálat jelentős. Nehézségek akkor adódnak, ha a vevőnek hitelre van szüksége. Azért legyünk realisták, akármennyire is szeretné majd kedvezőbbé tenni a feltételeket az egyelőre ismeretlen összetételű új kormány, azzal számolnia kell, hogy csak részben tud segíteni. A bankokra terhelt extraköltségeket a pénzintézetek vissza akarják majd termelni, ezzel pedig a lakosság terhei is növekedni fognak.
Jó volna azt hinni, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben az elindult bérlakásprogram egyfajta kiutat jelenthet majd a családoknak, de egyelőre úgy tűnik, az a fajta előrelépés, amit ettől vártak a lakhatási problémák megoldásában, még nem jelentkezik.
A törvényi keretek viszont lehetőséget teremtenek arra, hogy a választások után az alapvetően hasznos kezdeményezésből valami működőképeset alakítsanak ki a kormánypártok. Persze csak abban az esetben, ha nem csupán rövid távon gondolkodnak.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/26. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
