A "japán Messer": a Kawasaki Ki-61 és motorjai

A "japán Messer": a Kawasaki Ki-61 és motorjai

A Ki-61 Hien egy a tipikustól eltérő japán vadászrepülőgép volt. A hajtóművet és egyéb tulajdonságait tekintve is a típus a „japán Messer”-nek tekinthető. Alábbi cikkünk ezt a gépet és a hajtóműveit mutatja be.

A japán vadászrepülőgépek többsége bizonyos jellemzőket tekintve hasonló volt: léghűtéses motorokkal voltak meghajtva, és a tervezés során a manőverezőképesség volt az egyik fő szempont.

Viszont a többi japán vadászgéphez képest a Ki-61 eltérő volt: ez a típus a 109-eshez hasonló tervezési filozófiával és gyakorlatilag ugyanolyan motorral épült.

A tesztek alapján a Ki-61 szinte minden másik vadászgépet ki tudott manőverezni. A típust 1941-ben kezdték el tesztelni, és 1943-ban került ki nagy számban a frontra: akkor jelentős problémát okozott az amerikai légierőnek.

Az amerikaiak tapasztalatai szerint a Ki-61 teljesen felülmúlta a P-40 típusú vadászgépeiket, ami miatt sürgősen új vadászgépeket igényeltek.

A Ha-40: DB 601 licenc

A Kawasaki vállalat a második világháború előtt a német Daimler-Benz motorgyártó vállalattól megszerezte a DB 601 licencét, ami alapján belekezdtek a japán gyártásba.

Az eredetileg gyártott verzió, a Ha-40 nagyon hasonló volt a DB 601-hez. A lökettérfogat azonos volt: a hengerek furata 150 mm, lökethossza 160 mm volt, ami révén a 12 henger összesített lökettérfogata 33.9 liter volt. A motor 1175 lóerőt adott le 2500/perc fordulatszámon.

Hírdetés

A Ha-140

A Kawasaki cég a háború alatt kifejlesztette a Ha-40 megnövelt teljesítményű, 1500 lóerős verzióját, amit Ha-140 néven jelöltek. Az új verziónak megnövelték a fordulatszámát, ami révén a csúcsteljesítményt már 2700/perc értéken adta le.

A japánok 92 oktános üzemanyagot használtak a repülőgépjeikhez. Ez nem volt a legjobb, de valamivel jobb volt, mint a világháború elején tipikusnak számító 87 oktános üzemanyag, amit a legtöbb Daimler-Benz motor használt. Ez hozzájárulhatott ahhoz, hogy a japánok több lóerőt hozzanak a ki a DB-motorokon alapuló Ha-140-ből.

A megnövelt teljesítmények viszont ára volt: a motor élettartama és megbízhatósága visszaesett. A háború végén, amikor már a japán légierőt felőrlő harcokban egyre rövidebb lett a gépek élettartama a fronton, jó kérdés, hogy ez vajon súlyos hátrány volt-e. Ha egy gép kevesebb ideig tart a fronton, akkor érdemes lehetett az élettartam kárára javítani a motorteljesítményt, bár a japán légierő a megbízhatóságot komoly problémának tartotta.

A Kawasaki motorgyárról

A második világháború idején a Kawasaki repülőgépmotor-gyár elsősorban más gyárak motorjait gyártotta licencek alapján. Ezek egyrészt japán fejlesztésű motorok voltak, másrészt a német Daimler-Benz DB 601 licencén alapuló motorok.

A cég viszonylag kevés saját fejlesztést vitelezett ki. Ehhez hozzájárulhatott, hogy a limitált lehetett a saját fejlesztési tapasztalatuk, mivel eleve licencgyártást végeztek.

A Ha-140 motor gyártásának és fejlesztésének az vetett véget, hogy ’45 januárjában az amerikai légerő lebombázta a gyártósort.

(Olvasónktól)

Források:

http://www.warbirdsresourcegroup.org/IJARG/ki61.html
http://www.airvectors.net/avhien.html
http://www.wwiiaircraftperformance.org/japan/ATIG-Report-39.pdf
http://www.wwiiaircraftperformance.org/japan/Ki-61-154B.pdf

Képek:

http://www.warbirdsresourcegroup.org/IJARG/images/ijarc-WRG-0021328.jpg
http://kurfurst.org/Engine/DB601A_illustration.jpg


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »