Égi csoda történt 1751. május 26-án vasárnap délután 6 órakor a korzózó közönség szeme láttára, Zágrábtól északra, Varasd vármegyében, Hrasina község mellett. (Emlékeztetőül: a színhely Horvátországban van, ami akkoriban a Magyar Királyság társországa volt még.)
Égi csoda történt 1751. május 26-án vasárnap délután 6 órakor a korzózó közönség szeme láttára, Zágrábtól északra, Varasd vármegyében, Hrasina község mellett. (Emlékeztetőül: a színhely Horvátországban van, ami akkoriban a Magyar Királyság társországa volt még.)
Amit a népek láthattak: két darab tüzes valami, mint utóbb kiderült vasanyag – túlnyomórészt nikkel-vas ötvözet – hullott le az égből, ezek egyike csaknem 40, a másika pedig 9 kilós volt volt. A tűzgolyó képében megjelent meteoritot nagy távolságban is észlelték a csillagászok, s pályáját, sőt leesésének gyanítható helyét is meghatározták – utobb magas kozmikus eredetét bebizonyították. Nevezetes az esemény már azért is, mert sokan látták, sőt a zágrábi káptalan számos tanú kihallgatása után, jegyzőkönyvet vett fel róla.
Az akkori zágrábi püspök, báró Klobusiczky, mindezt, a leesett vasdarabbal együtt, az akkori pozsonyi országgyűlésen jelenlévő magyar királynénak, Mária Teréziának s férjének I. Ferencz császárnak is elküldte. Mária Terézia a leletet Bécsbe küldette, s a császári-királyi kincstárba helyeztette el. Innen később később az Ásványtani Múzeumba (ma: Naturhistorisches Museum), küldte, tudomásunk szerint ma is ott van.
Nagy-Magyarország területén még két helyről jeleztek később meteoritot. Az egyik Sáros megyében jelent meg, a másik Árva mellett. A különös hrasinai eseményről egy rajz is készült, történetesen Szigetváron – ez látható a képen. A rajzon egyebek közt megfigyelhető egy kis felhő is, amelyből a tűzgolyóvá váló meteorit előtört.
Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
