Az eddiginél magasabb, 18 millió forintos bevételi értékhatárig alkalmazható a jövőben a kisadózó vállalkozók tételes adóját, vagyis a katát. A módosításról 120 igen szavazattal, 57 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett szavazott kedden a Ház, kivételes eljárásban. Érdekképviseletek ellenzik a módosítást.
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka felszólal a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló vitában az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. július 12-én. MTI/Balogh Zoltán
Az eddiginél magasabb, 18 millió forintos bevételi értékhatárig alkalmazható a jövőben a kisadózó vállalkozók tételes adóját, vagyis a katát. A módosításról 120 igen szavazattal, 57 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett szavazott kedden a Ház, kivételes eljárásban.
A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az új szabályozásra azért van szükség, mert a beérkező adatok és a kamarai visszajelzések alapján egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették munkavállalóikat, ezzel az államkasszát, a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosították. Az új kata megszünteti a visszaéléseket, emellett kedvezőbb feltételeket kínál a lakosságnak értékesítő legkisebb vállalkozóknak – közölték.
Ezért a jövőben az adózási formát csak a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, termékeket értékesítő egyéni vállalkozók választhatják. Ez alól csak a taxis személyszállítást végzők képeznek kivételt.
Az új kata szabályai szeptember 1-jétől lépnek hatályba, az új kata választásáról szóló nyilatkozatokat szeptember 25-éig nyújthatják be az adóhivatalhoz az érintettek.
Akik nem kívánnak élni az új kata lehetőségével, választhatják az átalányadóra váltást is. Ezeknek a vállalkozóknak több idejük lesz az átállásra, ők október 31-ig jelenthetik be az átalányadó választását.
A tételes adó mértéke továbbra is havi 50 ezer forint, megszűnik azonban az a lehetőség, hogy 75 ezer forint befizetésével az ellátási alap is emelkedik.
Az adózási formát a jövőben csak egyéni vállalkozók választhatják.
KDNP, Nacsa Lőrinc: a baloldal nemmel szavazott a katára
Nacsa Lőrinc (KDNP) olyan intézkedéseket elevenített fel, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként szűk határidőkkel emelt adókat jelentős mértékben.
Kifogásolta, hogy egy olyan törvényt véd az ellenzék, amelyet be sem akart vezetni. Felidézte, hogy az ellenzék 2012-ben nem támogatta a katát, számos képviselő és az MSZP is nemmel szavazott.
Azt is felidézte, hogy a Népszava két éve arról írt: a cégek nagy számban szervezték ki munkavállalóikat katás vállalkozónak, ezzel a bújtatott foglalkoztatással pedig a járadékoktól fosztották meg őket.
Aki a változtatás után is a kata hatálya alatt marad, annak a módosítás adócsökkentést jelent – mutatott rá -, hiszen eddig 15 millió forintos éves bevétel után fizettek havi 50 ezer forintos adót, a jövőben azonban 18 millió forintos bevétel után is ugyanannyi lesz az adójuk.
Azt mondta: a baloldal kormányon a legnehezebb helyzetbe hozta a kisvállalkozásokat
Az érdekképviseletek a kata-szabályozás ésszerűbbé tételét javasolják
Az érdekképviseletek a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egyes szabályainak ésszerűbbé tételét, továbbá új adónem bevezetését, és az áfamentesség bevételi határának megemelését javasolják az MTI-nek kedden küldött közleményeikben.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) közleményében az új kata egyes részszabályainak ésszerűbbé tétele mellett az adónemből kiesők számára új adónemet javasol, valamint a szeptemberi határidő helyett január 1-jei bevezetést szorgalmaz. Megfontolásra javasolják, hogy az 50 ezer forintos havi adótétel mellett legyen 100 ezer forintos, választható adótétel a magasabb TB-ellátás érdekében, és hogy a katások eseti jelleggel üzleti ügyfeleket is kiszolgálhassanak.
A BKIK továbbá javasolja azt is, hogy a kormány kezdeményezzen tárgyalásokat az Európai Unióval a jelenleg 12 millió forintos alanyi áfamentesség felső határának 18 millió forintra emeléséről, hogy a megemelkedő kata határ ténylegesen kihasználható legyen.
Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért érdekképviselet közleményében a kata kivezetésének átütemezését sürgeti, továbbá javasolja az atipikus foglalkoztatási formákra is alkalmazható rugalmas adózási módot.
Közleményében az IVSZ arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyszerűsített adózás lehetőségének szűkítése a digitális munkaerő elvándorlását okozza. A szövetség az informatikai szakemberek tömeges elvándorlásának megakadályozása érdekében új adónemet javasol a kata átalakítása kapcsán.
Az IVSZ szerint szükség van egy olyan adónemre is, amely egyszerű szabályok mentén stabil és kiszámítható, alacsony belépési küszöb mellett támogatja az atipikus munkavégzést.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elsietettnek, a kisadózókra nézve méltatlannak tartja a kata módosításáról szóló törvényjavaslatot, és további egyeztetéseket javasol az érintettekkel. Ez magába foglalja az esetleges kivezetés dátumának kitolását és az érintett kisvállalkozói kör további jogszerű és mérsékelt adózási lehetőségének megteremtését, beleértve az adóteher növekedését is.
Az orvoskamara enyhítést kér a kataszabályokban
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) enyhítést kér a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) nem magánszemélyeknek történő számlázást tiltó szabálya alól.
A MOK az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta, a kataszabályok átmenet nélküli átalakítása az egészségügyben tovább nehezíti az ügyeletek megszervezését, akadályozhatja a betegek folyamatos ellátását a rendelőkben és a kórházi osztályokon.
Ezért a kamara azt kéri, hogy az egészségügy ígért átalakításáig az egészségügyi dolgozók mentesüljenek a nem magánszemélyeknek számlázást tiltó passzus alól.
Tiltakozik a VDSZ a kata módosítása ellen
A kormány százezreket lehetetlenít el, és dönt nyomorba a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) módosításával – közölte az MTI-vel kedden a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ).
A szervezet szerint a változtatás „kvázi megszüntetést” jelent, a kormány „kivégzi” az adóformát a törvényjavaslat elfogadásával. Súlyos veszélyként említették például a feketegazdaság növekedését, de a munkaerőhiány sem csökken, a katások ugyanis nem a hiányszakmákat fogják választani – írták.
A VDSZ úgy véli, hogy a „vállalkozói tönkretétel” helyett az adózói társadalom tűrőképességének megfelelő módosításokra van szükség, és nem tartják kizártnak, hogy össze kell hívni a Versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF). A szövetség partnerséget ajánl minden katás munkavállalónak és kényszervállalkozónak, hogy közösen keressék meg a tiltakozás minden lehetséges formáját, a kormányt pedig felszólítják a javaslat átdolgozására.
Tállai: a kata új szabályozása megőrzi a pozitívumokat, bezárja a kiskapukat
A kata új szabályozása a kormány szándékai szerint megőrzi az adónem eddigi pozitívumait, bezárja viszont azokat a kiskapukat, amelyek a jogalkotói szándékkal ellentétes magatartást váltottak ki az adózóknál – mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden az Országházban.
A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényjavaslat vitájában az államtitkár expozéjában kiemelte: a javaslat célja, hogy olyan törvényi szabályokat alakítson ki, amelyek megőrizve a kisadózó vállalkozások tételes adójának eredményeit, biztosítják, hogy az adónem továbbra is elsősorban az eredetileg megcélzott kör, a ténylegesen is vállalkozási tevékenységet folytató legkisebb adóalanyok számára legyen vonzó adózási alternatíva.
A cél a jövőben is az, hogy a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók kapjanak lehetőséget arra, hogy a tevékenységüket terhelő valamennyi közteher fizetési kötelezettségét csekély adminisztráció mellett, méltányos mértékű adó megfizetésével teljesítsék – magyarázta.
Hangsúlyozta: e célok megvalósítása érdekében született meg tíz évvel ezelőtt az a szabályozás, amely minden korábbinál kedvezőbb adókörnyezetet teremtett a legkisebb, jellemzően magánszemélyek részére szolgáltatást nyújtó vállalkozások, önfoglalkoztatók számára. Az adómérték és adminisztrációs terhek csökkentése mellett az adónem célja a gazdaság kifehérítése a kisvállalkozói tevékenységből származó jövedelmek legalizálásán keresztül – mutatott rá Tállai András.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
