A szlovákiai GLOBSEC nem kormányzati szervezet közzétette legfrissebb kutatását közép-kelet-európai országokban élők oltási hajlandóságáról, a Szputnyik V vakcina elfogadottságáról, és a nyugati vakcinák megbízhatóságáról. Bár a GLOBSEC-től megszokhattuk, hogy gyakran tesz a Nyugat javára elfogult megállapításokat, a mostani elemzést olvasva az volt az érzésünk, hogy ezúttal jóval messzebbre mentek.
A GLOBSEC felmérése szerint Közép-Kelet-Európa országainak elsöprő többsége hajlandó oltakozni. Kivételt csak Bulgária és Románia képeznek. Mindkét ország esetében a lakosság többsége ellenzi a vakcinázást.
A Visegrádi Négyek országaiban az elmúlt öt hónapban 20-30 százalékkal nőtt az oltási hajlandóság, Szlovákiában egyenesen megduplázódott.
Közép-Európa lakosságának egy jelentős hányada (nagyjából egy ötöde) továbbra is idegenkedik az oltástól – vagy zsigerből elutasítja, vagy még mindig nem döntött róla.
A GLOBSEC szerint Közép-Kelet-Európa országai egyértelműen a nyugati vakcinákat részesítik előnyben, és csak a népesség 5 százaléka választaná a Szputnyik V orosz vakcinát a többi alternatívával szemben.
Az ördög a részletekben
Ami a preferált vakcinákra adott válaszokat illeti, ott a kérdés a következőképp hangzott:
“Ha választhatna, melyik vakcinát részesítené előnyben a következőkből: Nyugat-európai vagy amerikai vakcinákat (mint a Pfizer és a Moderna), Orosz vakcinát (mint a Szputnyik V), Kínai vakcinát (mint a Sinovac), vagy bármilyen, az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett vakcinát.”
Ez alapján az derült ki, hogy például Szlovákiában a válaszadók 23 százaléka a nyugati vakcinákat, 19 százaléka az EMA által jóváhagyott vakcinákat és 15 százaléka a Szputnyikot preferálja. Magyarországon az arányok: 20 % nyugati, 22 % EMA, 4 százalék Szputnyik. További adatok a cikkünk végén található grafikonokban.
Az eredmény nem csak meglepő, de egyenesen gyanús. Főleg, hogy már a kérdésfelvetés is eléggé megágyazhatott a válaszoknak.
Miért csak a két legsikeresebb, új mRNS-technológiájú vakcinákat sorolták fel az első válaszlehetőségek között? Miért nem említették a vérrögképződéssel együtt emlegetett AstraZenecát és J&J-t?
A harmadik válaszlehetőségben miért a Sinovacot jelölték meg példaként, amely jóval gyengébb hatásfokú vakcina, mint a Magyarországon széles körben használt Sinopharm-vakcina?
És az sem volt szerencsés, hogy az az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett vakcinákra rákérdeztek, de a tagállam által saját hatáskörben engedélyezett oltóanyagára nem. Nyilván a legtöbb ember, főleg azok, akik még bizonytalankodnak, valamilyen hatósági ajánlást várnak el – és közel sem biztos, hogy az EMA-ra gondolnak elsősorban.
Ilyen válaszlehetőség felsorolása mellett nem csoda, hogy a végeredmény és az egész tanulmány a nyugati vakcinákat és az Európai Gyógyszerügynökség fontosságát dicsőíti. Az objektivitás érdekében érdemes lett volna megnézni országonként a vakcinázási hajlandóság alakulását a Szputnyik V elérhetővé válásakor, az EU enyhén szólva is siralmas vakcinabeszerzéseinek elapadásakor vagy az AstraZeneca körüli médiahisztéria elkezdődését követően.
A teljes tanulmány ide kattintva érhető el (angol nyelven).
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
