A globalisták támadást indítottak a demokrácia ellen. Lengyelország, Grúzia és Románia Franciaország van soron

A globalisták támadást indítottak a demokrácia ellen. Lengyelország, Grúzia és Románia Franciaország van soron

A Marin Le Pent elítélte a bíróság, és a döntés legfontosabb része kétségkívül az, hogy 5 évre eltiltották a közügyektől. A bírósági döntés teljesen egyértelműen politikailag motivált volt. Egy olyan ügyben ítélték el, ami miatt az Európai Parlament képviselőinek a zömét el lehetne tiltani a közügyektől, kezdve az Európai Néppárt radikálisan háborúpárti vezetőjével, Manfred Weberrel, akit szintén fiktív számlázással gyanúsítanak. Emmanuel Macron francia elnök azzal takarózik, hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, ám irdatlanul kilóg a lóláb, hiszen hasonló vádakkal kellett szembenézni Macron emberének, Bayrou miniszterelnöknek is – őt azonban felmentették. De van ennél cifrább is.

A francia Christine Lagarde, aki ma az Európai Központi Bank elnöke, 2016-ban bírósági eljárás alá került, mert még 2008-ban, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) akkori elnökeként igencsak gyanús körülmények között rövidítette meg a francia államot 404 millió euróval.

Az ügy lényegében arról szólt, hogy Lagarde szándékosan úgy irányította az eseményeket, hogy a Bernard Tapie üzletember és a Crédi Lyonnais nevű állami bank közti vitát egy magán választottbíróság döntse el. Nem meglepő módon a magán választottbíróság Tapie javára döntött, és 404 millió eurós kártérítést kellett kifizetnie a francia banknak, az adófizetők pénzéből. Lagarde pedig meg sem támadta az ítéletet.

Most jön a lényeg: a bíróság végül Lagardet bűnösnek találta. Eltiltotta a közügyektől? Nem! Mi több, semmilyen büntetést nem rótt ki rá, és még a bűnügyi nyilvántartásban sem szerepel Lagarde neve mellett. Ezt a döntést pedig Lagarde „nemzetközi hírnevével” indokolták”.

Magyarul, aki a globalista kutyák kölyke, az érinthetetlen, annak nem kell tartani az elmarasztáló bírósági döntésektől. Bezzeg a globalisták ellenfelei rettegjenek.

Nincs mit szépíteni rajta, a globalista elit és kitartott politikusaik hadat üzentek a demokráciának.

Megtették ezt Lengyelországban, ahol a brüsszelita kormány a rendőrséggel és ügyészséggel visszaélve nyomja el az ellenzéket és az őt kritizáló sajtót. Ez történik Grúziában, ahol nyugati pénzekből szerveznek kormányellenes tüntetést egy olyan kormány ellen, amely nem akarja háborúba vinni az országát. Ezt tették Moldovában, ahol a nyugatpárti elnök csak azért tudott nyerni a választáson, mert 200 külföldi választóhelyiséget nyitottak Nyugaton, de Oroszországban, ahol cirka 300 ezer moldovai vendégmunkás tartózkodik életvitelszerűen, csak kettőt (és még így is csak a levélszavazatok töredéke döntött..!).

És ugyanezt csinálták Romániában, ahol ellehetetlenítették az egyébként tényleg rendkívül szélsőséges és már-már nevetségesen ezoterikus beállítottságú Calin Georgescut, akinek előbb eltörölték egy demokratikusan elért választási sikerét, aztán meg megtiltották neki, hogy induljon a megismételt elnökválasztáson. Ráfogták, hogy az oroszok beavatkoztak az oldalán a választásba. Csakhogy ez nem volt igaz, valójában egy liberális párt próbálta a maga javára manipulálni a választást, csak túllőtt a célon, és Georgescu nyert. A dolog pikantériája, hogy jelenleg a másik radikálisan szélsőséges George Simion vezeti a felméréseket.

Talán még ennél is tragikomikusabb, hogy a fenti listát végül a Romániát sok tekintetben „megteremtő” Franciaország zárja (egyelőre). Az a Franciaország, amelynek jelenlegi elnöke a Rotschildok bankárja, és akinek 2027 után új állás után kell néznie, mert végérvényesen lejár hivatali ideje.

Átmentenék a hatalmat az Emmanuel Macron mögött állók

A Marine Le Pen elleni ítélet időzítése nem véletlen. Franciaországban 2024 júliusában tartottak előrehozott választást, amit Macron valósággal kierőszakolt.

Hírdetés

A kényszerű döntés hátterében az állt, hogy a Macron pártja által képviselt centrista erők népszerűségi mélyvölgybe kerültek (teljes mértékben önhibájukból), amely végül a tavaly júniusi EP-választáson kézzelfogható számokban is megnyilvánult. Ki is tört a pánik, és Macron a spanyol baloldal 2023-es taktikáját másolva előremenekült, gyorsan előrehozott választást írt ki, még mielőtt a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés, Le Pen pártja, tovább erősödik.

Az úgynevezett cordon sanitaire (a szélsőjobbal szembeni politikai karantén) nagymúltú hagyománya és a baloldali-centrista sajtódominancia ellenére Macronnak csak annyit sikerült elérnie, hogy a Nemzeti Tömörülés nem tudott kormányra kerülni. Csakhogy patthelyzet állt elő a francia nemzetgyűlésben, és azóta is egyik válság éri a másikat. Olyannyira, hogy Macron első miniszterelnök-választottja, Michel Barnier hónapok alatt belebukott a kisebbségi kormányzásba.

Most jön a csavar. A francia választási törvény sajátosságai miatt Emmanuel Macron a legutóbbi választástól számítva egy évig nem írhat ki újabb előrehozott választást. Mivel a jelenlegi bukdácsoló és béna kacsa kormány Macron és a centrista tömb eredménye, nagyon valószínű, hogy a következő választáson a választók rajtuk fogják kegyetlenül elverni a port. Ezt a trendet már 2024-ben és érzékelni lehetett, mikor a Le Pen elleni sajtóhadjárat hatására a választók inkább a szélsőbalra szavaztak, mint a centristákra.

Macron globalista centristái saját bőrükért és a bankárok kiemelt pozíciójáért harcolnak. Ennek a túlélésért folytatott kétségbeesett kapkodásnak az eredménye a Marine Le Pen elleni ítélet. Ez ugyanis egyértelműen jelzi, hogy a francia globalista elit sem demokratikus, sem a félautoriter cordon sanitaire, sem felemás koalíciós alkukkal nem lenne képes már kormánypozíciót szerezni.

Mi lesz ezután?

Ha Le Pen ellen nem hoztak volna elmarasztaló ítéletet, a Nemzeti Tömörülés minden bizonnyal tovább erősödött volna. A következő választás kimenetele baloldal és a radikális jobboldal között dőlt volna el, és a végtelenül elhiteltelenedett centristák eltűntek volna a süllyesztőben. Macron népszerűsége alig 20 százalék, tehát el lehet képzelni, mekkora a pánik a francia elit körében. Ezt a félelmet egy kétpólusú politikai spektrumtól való riadalom táplálta, mert a baloldal és a radikális jobboldal egyaránt a globalisták ellenfelei (csak a baloldalt könnyebb kijátszani önmaga ellen).

A terv viszonylag világos. Az előrehozott választásra vonatkozó egy év türelmi idő július 7-én lejár – ezért is kellett már most elmarasztaló ítéletet kieszközölni Le Pen ellen. Macron nagy eséllyel hamarosan kiírja az új választás időpontját, és elkezdődik a választási kampány. És ebben a kampányban a Nemzeti Tömörülés, mint a globalisták legfőbb ellensége, erős hátránnyal fog indulni.

Macron és a globalistákat kiszolgáló centrista tömb célja az, hogy ne gyengüljön le túlságosan (ne csökkenjen mandátumainak száma 100 fő alá a nemzetgyűlésben). Ehhez az kell, hogy a Nemzeti Tömörülés minél gyengébb legyen. Lehet, hogy a baloldal így felerősödik, ami a bankároknak ugyanúgy problémát jelent, ám ha jól játszák ki a lapokat, a baloldal csak a centristákkal koalícióban tud majd kormányozni.

És a következő elnökválasztásig (2027) a centristák gondoskodni fognak róla, hogy a baloldal ne tudjon felmutatni saját választóinak semmilyen érdemi eredményt. És ezzel meg is ágyaznak majd saját új, a globalisták által kiválasztott jelöltjüknek, aki mögé felsorakoztatják a sajtót, és aki ellen Le Pen nem indulhat majd. 

Ez már nem csupán a demokrácia megcsúfolása, hanem a választók átverése, a politikai ellenfelek „jogi hadviseléssel” (lawfare) való ellehetetlenítése. A globalisták és az egykori kommunisták közötti homályos és szaggatott határvonal szinte már el is tűnt.

Franciaország és Románia esete olyannyira nyílt és félreérthetetlen szándékokat mutat meg, hogy ne legyenek kétségeink afelől, hogy hasonló próbálkozások Szlovákiában és Magyarországon is lesznek. Mit lesznek? Vannak….

Komjáthy Lóránt

Nyitókép forrása: SITA/Mohammed Badra, Pool via AP


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »