Az éghajlatváltozás egyre több problémát okoz a gazdáknak, az enyhébb teleket követően így például már szinte menetrendszerűen megjönnek a tavaszi fagyok. A szélsőséges időjárási jelenségek ráadásul a jövőben egyre gyakoribbak lesznek, ezért a gazdáknak fel kell készülniük a hatékony védelemre.
Hogy a rendszeresen visszatérő tavaszi fagyok mekkora károkat okoznak a gazdáknak, arról a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamarának (SPPK) vannak a legpontosabb adatai. „Az idei fagykárokról még nem készült el a végleges jelentésünk, a rendelkezésünkre álló utolsó összesített adatsor a tavalyi évre vonatkozik. Eszerint 2020-ban a tavaszi fagyok a gyümölcsösökben, az őszi vetésű repcében, búzában és az eperben okozták a legnagyobb károkat. A teljes becsült kár elérte a 13 millió eurót, miközben a fagy csaknem 77 ezer hektáron tette tönkre a termést” – mondta el lapunknak Jana Holéciová, az SPPK szóvivője. Szerinte az elmúlt években tapasztalt extrém időjárási kilengések már nem számítanak kivételes eseményeknek. „Úgy is mondhatnánk, hogy ma már ezek a kilengések számítanak a normának” – tette hozzá Holéciová.
Az idei fagykárokról ugyan még nincsenek pontos adatok, Holéciová szerint azonban az időjárási kilengések szempontjából az év első fele az extrémebbek közé tartozott. „A tavaszi fagyok például hosszabb időn át megkeserítették a gazdák életét, miközben a legnagyobb károkat a sárgabarack és a cseresznye termesztőinek okozták” – mondta el az SPPK szóvivője. Így, míg egy átlagos évben átlagosan 50 ezer tonna gyümölcs terem Szlovákiában, az idei tavaszi fagyok miatt ez 2021-ben nagyjából 35 ezer tonnára esett vissza.
Hogy mire számíthatnak a gazdák jövő tavasszal, az egyelőre megjósolhatatlan, Holéciová szerint azonban a tavaszi talaj menti fagyok már egyfajta normának számítanak a régiónkban, így a fagyvédelmi technológiákba történő befektetés számít az egyedüli hatékony védelemnek. „Az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy azok a gyümölcstermesztők, akik beruháztak a fagyvédelembe, elegendő paraffingyertyát biztosítottak be, és éltek a fagyvédelmi öntözés előnyeivel, azok képesek intenzíven védeni a virágzó gyümölcsösöket” – állítja Holéciová.
A szakemberek szerint a tavaszi fagyoknak két fő formáját különböztetjük meg, a szállított fagyot és a kisugárzási fagyot. A szállított fagy jellemzője, hogy az adott területre hideg légtömeg áramlik be, és kiszorítja az ott található melegebb levegőt. A jellege miatt nehéz védekezni ellene. A tavaszi fagyok többsége azonban a kisugárzási fagyok csoportjába tartozik. Kialakulásának oka, hogy a földfelszín éjjel több hőt sugároz ki, mint amennyit napközben a sugárzó nap átadott, így az alsó légrétegek fagypont alá hűlnek. Jellemző rá a szélcsend, valamint az, hogy csak az alsó néhány méteres légréteg hűl le kritikusan. Így a kisugárzási fagyok ellen mind a hőtermelésre, mind a légkeverésre alapozó módszerek hatékonyak lehetnek.
A tavaszi fagyok ellen érdemben csak az aktív fagyvédelmi módszerekkel vehetjük fel a harcot. Ezek ismérve, hogy alkalmazásuk közvetlenül a fagy beállta előtt, vagy a fagy beállta után a kritikus hőmérséklet elérésekor kezdődik, és a hőmérséklet alakulásába közvetlenül beavatkozik. Az aktív fagyvédelmi módszerek közül a fagyvédelmi öntözés, a paraffingyertyás ültetvényfűtés és a légkeveréses módszerek a legismertebbek.
A fagyvédelmi öntözés a hatásmechanizmus tekintetében a hőtermelés kategóriájába tartozik, mivel a víz megfagyása során felszabaduló látens hőt használják fel az ültetvény hőmérsékletének emelésére. A tudományos számítások és a gyakorlati tapasztalatok alapján egyértelműen a leghatékonyabb fagyvédelmi módszernek tekinthető. Az ültetvények fűtésére alkalmazott módszerek közül a paraffingyertyás hőtermelés tekinthető még hatékony módszernek. Ebben az esetben a – fémkannákban kiszerelt – paraffin elégetése révén felszabaduló hő az, amivel emelhetjük az ültetvény hőmérsékletét. A módszer azonban csak akkor működőképes, ha szinte teljes szélcsend van, mivel a légmozgás levinné a területről a termelt hőt. A légkeveréses módszerek során azt használjuk ki, hogy kisugárzási fagy esetén csak az alsó néhány méteres légréteg hűl le kritikusan, fölötte pedig pozitív hőmérsékletű levegő található. Ezt belekeverve az alsó légrétegbe, növelhető annak hőmérséklete. A módszer korlátja az, hogy csak akkor működik, ha található magasabb hőmérsékletű légréteg az ültetvény felett.
Hogy a védekezésnek milyen hatása van, azt a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara adatai is alátámasztják. „A fagyvédelemre tavaly ugyan nagyjából 1,8 millió eurót fordítottak a gazdák, a kiadások azonban szó szerint meghozták a gyümölcsüket. Épp az intenzív védekezésnek köszönhetően a termés 70 százalékát sikerült megmenteniük” – mondta el Holéciová, aki szerint a gazdáknak nem szabadna alábecsülniük a veszélyt, így már most megéri gondolniuk a tavaszi hónapokra, és előre bebiztosítani a fagyvédelemhez szükséges technikát.
A fagyok ellen azonban be is lehet biztosítani a termést. „Ehhez a biztosítókkal kell felvenni a kapcsolatot, és felmérni, hogy melyik kínálja a legjobb feltételeket. Extrém terméskiesések esetén az állam is kárpótlást nyújthat, ehhez azonban rendkívül szigorú feltételeket szabnak” – tette hozzá az SPPK szóvivője.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
