Még csak elsős a Füleki Szakközépiskolában, de már megjelent az első könyve. Komrhel Tamás azoknak a fegyverkovács szakma iránt érdeklődő laikusoknak nyújt útmutatást a Lépésről lépésre című kötetben, akik autodidakta módon szeretnék elsajátítani annak csínját-bínját.
Tamás tizennégy évesen kezdett a fegyverkovács szakmával foglalkozni. Mint mondja, nagyon érdeklődött a vikingek iránt, és szeretett volna egy szekercét, de unalmasnak tartotta, hogy csak úgy megvásárolja, ezért úgy döntött, elkészíti magának. Mivel édesapja ügyes kezű ezermester, megtanította őt a gépek használatára. Első munkái fából készült fejszék, kések és kardok voltak, majd ezután jött a kovácsolás ötlete, amit az internet segítségével tanult meg.
– Az első alkotásom természetesen egy viking szekerce volt. Aznap, amikor megkaptam a kovácsoláshoz szükséges felszerelést, minden gyakorlás nélkül nekifogtam. Ezután jött a gyakorlás része, próbálkoztam sörnyitóval, egyszerű késekkel, illetve a szekerce elkészítését is fejlesztettem. Ha a világhálón találok egy szép kést, vagy csak szimplán jön egy ötlet, mindig megpróbálom belőle kihozni a saját alkotásomat.
Van, hogy csak lerajzolom a tárgyat, de gyakrabban meg is valósítom az ötleteim
– avat be Tomi, aki egy külföldi tv-műsorban látott fegyverkovács-bajnokság hatására kezdett el kovácsolni.
Később, ahogy kutatott és próbálta megtanulni a szakmát, talált egy angol fegyverkovácsot a YouTube-on, akinek a nagyon érdekes videói tovább fokozták a mesterség iránti érdeklődését. Beszélgetésünk során Tomi a kések elkészítésének lépéseibe is beavat.
– Miután megrajzoltam a vágyott darabot, beindítom a kohómat és felhevítem a fémet. Ha elérte a körülbelül 900 °C hőmérsékletet, mehet is a kalapálás. A kovácsolás során igyekszem a lehető legjobban megközelíteni a kés végleges formáját. Ha kihűlt, formázom, csiszolom és élezem, de nem teljesen, mert ezzel felkészítem az edzésre. Előre felmelegített olajba mártom a körülbelül 600-700 °C-os kést. Ezután ismét csiszolom, élezem, felhelyezem a nyelet és megint csiszolom. Szerintem a fegyverkovács munkának nincs is nehéz része, ha mégis, az a tűzi hegesztés. Ez egy veszélyes folyamat, ugyanis a fém közel van az olvadáspontjához, hiszen a tűzi hegesztés 1300 °C-on történik, így szikrázik minden ütésnél – magyarázza a fiatal mester.
Ez a kedvtelés fejleszti a kézügyességét és a kreativitását, ezért is szereti annyira, meg azért, mert a forró fémet úgy alakítja, ahogy akarja, és bármit készíthet belőle.
Tominak a kovácsolás most még csak egy hasznos időtöltés, de idővel szeretne pénzt is keresni ezzel.
– A célom egyébként, hogy grafikus legyek, a kovácsolást azonban hobbiként megtartanám. Itt is, ott is fejlődni szeretnék, hogy minél sokoldalúbb legyek – teszi hozzá.
Megjelent a Magyar7 hetilap 15. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
