Miközben még mindig 500 halott van naponta, a kórházak pedig tele, ismét nyitnak az iskolák. Na, de hogyan? A tanügyminiszter egyet mond, a szakszervezetek mást akarnak. A tanügyi szakszervezetek szerint az adott település járványügyi helyzete alapján kellene dönteniük a tanintézeteknek arról, hogy milyen formában folytatják az oktatást, nem a személyzet átoltottsága kell hogy legyen a fő szempont.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség pénteki közleményében kéri a kormánytól, vizsgálja felül azt a döntését, miszerint a személyzet átoltottságától teszik függővé a jelenléti oktatást az egyes tanintézetekben. Úgy vélik, ebben a formában fertőzési gócokká válhatnak az iskolák és óvodák. Leszögezik, tudatában vannak a jelenléti oktatás fontosságának és mindig is támogatták azt, tekintve azonban, hogy a tanulók 70 százaléka és a tanügyi alkalmazottak 34 százaléka nincs beoltva koronavírus ellen, illetve tesztek sincsenek még az iskolákban, elhibázottnak tartják a minisztérium döntését. Ily módon fennáll a kockázata annak, hogy az elmúlt tíz napban jegyzett fokozatos esetszámcsökkenés után ismét aggasztóan nőni kezdjen az új megbetegedések száma – teszik hozzá.
A szakszervezetek felróják azt is, hogy még nem szabályozták az iskolai tesztelést, ugyanakkor hangsúlyozzák, a tesztelésnek mindenképpen időszakosnak kell lennie, azaz nem csak akkor kell letesztelni egy tanárt vagy diákot, ha a betegség tüneteit észlelik nála.
Az érdekvédelmi szervezetek ugyanakkor azt sem tartják helyénvalónak, hogy a tanintézeteknek hetente közölniük kell honlapjukon a személyzet átoltottságával kapcsolatos adatokat. Szerintük ez diszkriminatív és visszaélésszerű intézkedés, amely sérti az általános adatvédelmi szabályokat és a munkatörvénykönyv előírásait is.
A két szakszervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy sok tanügyi alkalmazott átesett a betegségen, így ezt is figyelembe kellene venni a döntéshozatalkor, mint ahogyan azt is, hogy sokaknak ellenjavallt az oltás betegségeik miatt vagy más okból.
Ha kizárólag a tanszemélyzet átoltottságához kötik a jelenléti oktatást, ez egy, legfeljebb két hétig fog tartani, ezután az új megbetegedések miatt ismét a digitális tanrendre való áttérésre kényszerülnek az iskolák. „Az elmúlt időszakban hozott döntések mélyítik a szakadékot oltottak és oltatlanok, szülők és tanulók, illetve a tanügyi alkalmazottak között” – fogalmaznak.
A két szakszervezet álláspontja szerint az egyes tanintézetekre kell bízni a döntést a november 8-i iskolakezdés módjáról, és ennek meghozatalakor az adott település fertőzöttségi mutatóit kellene alapul venni. (agerpres)
Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »
