Ki ne ismerné a kis gömböcről szóló mesét, amely féktelen étvágyát csillapítva mindenkit bekapott? A mesében a disznósajt eszi meg az ember családját, a szembejövő kaszásokat, a huszárokat, és nem fordítva. Ezt a negatív figurát nyilván azért formázták elődeink a disznósajtról, mert ez a sokak által kedvelt étel tulajdonképpen hulladékból, maradékokból, nyesedékből készül. Tisztelet a kivételnek.
A mese most ismét életre kívánkozik kelni Simon Zsolt mesemondó által. A múlt pénteken a múlhatatlanul agilis Simon bejelentette, hogy megjegyezhetetlenül hosszú és szinte értelmezhetetlen nevű pártjának sarkig tárva az ajtaja, bárki beléphet rajta. Vagyis majdnem mindenki. A szelemenfáról lógó madzag bírja, a lelkiismeret is, hiszen az a legsoványabb az összes nyesedék közül.
A Magyar Fórum–Občianski demokrati Slovenska–Za regióny–Rómska koalícia–Demokratická strana a választási listáján újabb morzsalékoknak kínál helyet: a Modrí és a Most–Híd 2023 potyadékait várja, jobban mondva, szeretné bekebelezni. De a behabzsolás tárgyát képezheti a Demokrati nevű levitézlett figurák egyike-másika is, kivéve a legutóbbi, kérészéletű és nagyot bukott kormány elnökét. Simon szerint ha Eduard Hegert felvennék a listájukra, akár fölösleges is lenne indulniuk a választásokon. (Még szép, hogy legalább erre rájöttek.) De a többiek jöhetnek válogatatlanul.
Gömböcék tehát tárt karokkal fogadják a Most–Híd 2023 (egyébként félrevezetően csak Most–Híd-nak nevezett, ami nem ugyanaz) eltévedt és a magyarságnak teátrálisan hátat fordító báránykáit, kivéve az elnök Sólymos Lászlót, mert a patyolattiszta Simon számára Sólymos nem patyolattiszta. Az ő szemében kissé sárosnak minősül. Ahogy Simon fogalmazott, ő „nem az az ember, akit szívesen látnának a jelöltlistájukon”. De a többiek innen is válogatatlanul, csőstül és tömegével.
A felvidéki magyar választó meg törheti a fejét – hacsak nincs jobb dolga, mint ilyen hiábavalóságokon töprengeni –, hogy mi értelme és célja van ennek a mérhetetlen katyvasznak? Nyugtassuk meg, ne okozzon neki fejfájást a dolog, hiszen nem őróla és főleg nem az ő érdekeiről szól ez az elkeseredett nyájtoborzó. Ez mindenről szól, fűről és fáról, csak arról nem, amit a nevében hordoz (többedszer jelzem: Csurka István forog a sírjában a név elorzása miatt), hogy tudniillik: magyar lenne.
Zárójelben jegyzem meg, hogy a jelenet másik szála Ravasz Ábel mesemondó révén fonódik bele a felvidéki magyar mesekincsbe, aki a Sulík-féle liberálisok színeiben próbálja megszerezni az összes magyar liberális szavazatát. Mit mondjunk? Sok sikert hozzá, a kígyózó sor vége a közeli utcasarkon.
Bár Simon Zsolt hivatalosan azt sugalmazza, hogy a szlovák demokráciát próbálja megmenteni az enyészettől (és főleg minél több választót elorozni a Szövetség nevű egységes magyar párttól), ezen belül a Robert Fico nevű rémtől, az egész gömböcösdi másról is szól. Nevezetesen arról, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a Demokrati 2,8 százalékot, a Magyar Fórum 2,1 százalékot, a Modrí és a Most–Híd (a mérésből nem derül ki, hogy a Most–Híd-at vagy a jogilag tisztázatlan születésű Most–Híd 2023-at mérték-e) egyenként 1,3 százalékot tudnának összebrüsztölni. Ami összesen valamicskével 6 százalék fölötti eredményt mutat. Ezeket kéne gyorsan egy táborba rendezni. (Megjegyzem: az AKO közvélemény-kutató cégre a kutyámat se bíznám, ha lenne.)
Ha mindent összeadunk, ha bedarálunk minden nyesedéket, potyadékot, innen-onnan kimaradt, senkinek sem kellő maradékot, talán megtörténhet az a csoda, hogy Simon Zsolt – meg még egy-két embere – bejut a szlovák törvényhozásba. És onnantól hozsánna néked, Szlovákia.
A mese vége több változatban ismert. Egyszer a szembejövő huszár vágja ketté a kardjával, máskor a hídon szembejövő hintó szorítja félre a gömböcöt, amely félreugorva belepottyan a kiszáradt patakmederbe, kettéreped, és kipotyog belőle mindenki, akit feneketlen étvágyával bekebelezett.
Végül, mint minden történetnek, ennek is van tanulsága. Olvassunk sok népmesét, mert a népi bölcsesség felvilágosító ereje határtalan. A magát csupa-csupa „demokratával” telizabált gömböccel végül a választók felpántlikázott hintaja képében szembe fog jönni a fertelmes valóság, és nem marad el a csattanó.
Megjelent a Magyar7 2023/25.számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
