A Meta után a Google is megszabadul a fact-checkerektől, az általában progresszív körökhöz kötődő és aszerint cenzúrázó tényellenőröktől. A Google vezetése levelet küldött Brüsszelbe, amelyeben azt írja, hogy nem fogja alkalmazni az EU által követelt „tényellenőrző rendszert” a keresőmotorjához akkor sem, ha azt kötelezővé teszik.
Az EU által előkészített törvény kötelező tenné többek között a Google számára is, hogy a keresőmotorját és a Google által birtokolt Youtube videómegosztó platformot is rákösse egy tényellenőrző rendszerre.
Brüsszel már jó ideje meg sem próbálja titkolni, hogy a nem liberális narratívák teljeskörű cenzúrázására törekszik (lásd Thierry Breton és Elon Musk emlékezetes szóváltására) és ezt célozza az uniós szabály bevezetése is. Időközben azonban Donald Trumpot választották meg az USA elnökének, és a nagy onlinplatformokat birtokló cégek elkezdtek irányt váltani.
Január 7-én Mark Zuckerberg a Meta tulajdonosa jelentette be, hogy felszámolják a cenzúrát, amit a tényellenőr-rendszer működtetett a Facebookon. Sőt, azt is kijelentette, hogy együtt fog működni az USA új kormányzatával annak érdekében, hogy a világ más részein, például az EU-ban és Kínában is felszámolják a cenzúrát.
A politikai fordulat a Google-t is elérte. Az amerikai Axios portál megszerezte az EU-nak küldött levél másolatát, amelyet Renate Nikolaynak címeztek. Ő az Európai Bizottság kommunikációs hálózatokkal, online tartalmakkal és technológiával foglalkozó részlegének igazgatóhelyettese.
Kent Walker, a Google globális ügyekért felelős igazgatója a levélben kijelentette, hogy a tényellenőrzés rendszerének beépítése „egyszerűen nem egyeztethető össze a szolgáltatásainkkal és nem is hatékony”. Walker azt is megírta a levélben, hogy nem fogják bevezetni a rendszert, mert már van tartalom-moderálási rendszerük, ami működik.
Magyarul: a Google többé nem hajlandó asszisztálni az EU cenzúrájához. Kérdés, hogy a gyakorlatban ez mit jelent majd. A Facebook például az USA-ban a következő hónapokban felszámolja a tényellenőr-hálózatokat, de az EU-ban nem tudja megtenni. Az azonban, hogy a Meta után a Google is szembefordul Brüsszellel, komoly nyomást jelent majd az Európai Bizottságon.
A tényellenőr-rendszert az EU a dezinformáció elleni harc jegyében akarja átverekedni.
Emlékeztetőül: még a Google keresője sem volt eddig mentes a cenzúrától. Az amerikai elnökválasztás előtt például ha valaki rákeresett Donald Trump nevére, a politikai propaganda jegyében teljesen más eredményeket kapott – és Donald Trump neve fogalom, lehetetlen, hogy ne dobja ki a kereső. Tegyük hozzá, hogy az EU mindenféle eljárásokkal gyakorolt nyomást a platformokra, a Googlera például 1,5 milliárd eurós bírságot szabott ki.
A dolog érdekessége, hogy Brüsszel cenzúrája tényleg nem működik. Miközben a nagy platformokat rákényszerítették, hogy a progresszív politikai üzeneteket és a szivárványos ideológiát részesítsék előnyben a hírfolyamokban, Európa több országában a politika egyre inkább jobbra fordult. Ausztriában a radikális jobboldal alakít kormányt, Németországban előrehozott választás jön, és nem kizárható az AfD kormányra kerülése. Franciaországban fokozatosan leomlik a Nemzeti Tömörülés (Marine Le Pen pártja) szembeni, Macron által kiépített politikai blokád, ami megakadályozta, hogy Franciaország ma már legerősebb pártja kormánypozícióba kerüljön…
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Juliana Yamada, File
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
