A délvidéki magyarság jogainak érvényesítésére és bővítésére történelmi lehetőséget kínálnak Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásai, később azonban erre már nem lesz lehetőség– mutatott rá Szávay István az Országgyűlésben.
A jobbikos képviselő felszólalásának elején távozott az ülésteremből Homolya Róbert államtitkár, így a délvidéki magyar közösség problémáit a Ház elé hozó felszólalást
a kormány egyetlen tagja sem hallgatta meg.
A Jobbik támogatja a kormány délvidéki gazdaságfejlesztési programját, ám a pénz „csak egy dolog” – mutatott rá Szávay.
A politikus leszögezte: a magyarság jogainak bővítésére „most és nem az uniós csatlakozás megvalósulása után van lehetőség.” Éppen ezért tartja elfogadhatatlannak, hogy Orbán Viktor és a Fidesz számos más politikusa is egyértelműen kijelentette, hogy semmilyen, a délvidéki magyarság érdekében megfogalmazott feltételt nem kívánnak szabni Szerbia EU-csatlakozásának támogatásához.
„Hasonló árulásra készülnek tehát, mint tették azt 2005-ben Románia esetében.”
– mutatott rá Szávay.
A képviselő idézte Semjén Zsoltot, aki szerint a kulturális autonómia „de facto megvalósult a Vajdaságban”, illetve a miniszterelnököt, aki 2016 novemberében úgy nyilatkozott, hogy „Szerbia szívügyének tekinti az országban élő magyarokat, messze kiemelkedik Európában a kisebbségeket támogató politikájával”.
Ezzel szemben azonban
– Szerbia a mai napig adminisztratív eszközökkel akadályozza az 1944-45-ös megtorlások áldozatainak rehabilitálását és kárpótlását.
– Szinte csak a délvidéki magyar többségű településeken helyezik el a koszovói, jórészt cigány menekülteket.
– November 25., azaz a Vajdaság Magyarországtól való 1918-as elszakadásának évfordulója, pontosabban az ezt kimondó újvidéki szerb népgyűlés dátuma szerb állami ünnep lesz.
– A Magyar Nemzeti Tanácstól jogköreit alaposan megnyirbálta a szerb alkotmánybíróság.
– Belgrád a koszovói szerbekre naponta többet költ, mint a Magyar nemzeti Tanácsra egész évben.
– A pénzhiány és a privatizálás miatt olyan régóta működő és a közösségi megmaradás szempontjából fontos magyar orgánumok szűntek meg mint például a Szabadkai Rádió.
sorolta a tényeket Szávay.
Hozzátette: nem tartja véletlennek, sokak szerint
„a magyar-szerb barátkozás a valóságban csupán annyit jelent, hogy Szerbia nagylelkűen hozzájárul ahhoz, hogy a Fidesz forintmilliárdokkal támogassa az őt mindenben kritikátlanul kiszolgáló Vajdasági Magyar Szövetséget és annak holdudvarát, miközben az e támogatások után járó és a szerb költségvetésbe befizetett áfa összege is magasabb, mint amit a szerb kormány a délvidéki magyar nyelvű adófizetőire összesen elkölt.”
A politikus emlékeztetett rá, hogy nemrégiben, a jogvédő-monitorozó körúton Délvidéken járó Morvai Krisztina EP-képviselő zentai előadását éppen a VMSZ próbálta meg ellehetetleníteni.
Rámutatott: a körúton tapasztaltak is megerősítik, hogy a szerb állam hiába biztosítja jogszabályi szinten például az anyanyelv használatát, magyar nyelvű formanyomtatványok vagy magyarul tudó hivatali tisztségviselők nélkül
mindez a gyakorlatban szinte egyáltalán nem érvényesül.
„2018-tól a Jobbik-kormány akkor lesz barátja Szerbiának, ha Belgrád biztosítani fogja a délvidéki magyarság széles körű területi autonómiáját, és államalkotó nemzetként, nem pedig elűzni kívánt kisebbségként fogja kezelni a helyi magyarságot.”
szögezte le Szávay István.
A politikus szerint most, Szerbia uniós csatlakozása előtt van lehetőség eredményeket elérni, amivel a horvátok, bolgárok és románok élni is kívánnak. A képvielő arra kérte a kormányt,
„önök se legyenek gyávák.”
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
