Mit engedjen meg a szülő, a pedagógus az online térben a gyermeknek, a diáknak? Hogyan őrizhetjük meg a fiatalok mentális egészségét és biztonságát a digitális korszakban? E kérdéseket járták körül a budapesti Katolikus Pedagógiai Intézetben (KaPI) megrendezett konferencia előadói december 5-én.
Barcsák Marianna, a KaPI igazgatója köszöntőjében rámutatott, már bő évtizede foglalkoznak gyerekvédelemmel, ugyanakkor az általuk tapasztalt problémák közül kiemelkedik a média használat. Az is sokat mond korunkról, hogy az egyik 21. században meghalt szent, Carlo Acutis – aki az Y generáció gyermeke volt – 11 évesen hozta létre az evangelizáció ügyét szolgáló honlapját. Nem véletlen tehát, hogy a konferencia előadói azt is vizsgálják, miként lehet élhetővé tenni a digitális eszközökkel körülvett világunkat.
Szenthe-Tormássi Anna, a KaPI igazgatóhelyettese elöljáróban XIV. Leó pápát idézte, aki az oktatás világának jubileumán részt vett diákoknak többek között ezt mondta: „A második új nevelési kihívás egy olyan mindennapos feladat, amelyben ti mesterek vagytok: a digitális nevelés…. Ne engedjétek, hogy az algoritmus írja élettörténeteteket! Legyetek ti az irányítók: használjátok bölcsen a technológiát, de ne engedjétek, hogy a technológia használjon titeket.” Szenthe-Tormássi Anna rámutatott: ahogy az analóg világban támogatjuk a fiatalokat, úgy a digitális térben is segíteni kell őket eligazodni.
Nagy Péter gyermekpszichiáter, főorvos, a Bethesda Gyermekkórház tudományos igazgatóhelyettese az orvostudomány felől megközelítve a témát kiemelte, a 13–18 éves korosztály egy nap nyolc órát tölt a digitális térben. Ez azt is jelenti, hogy minden más szabadidős tevékenység kiszorul az életükből. Az is megfigyelhető, hogy ez leginkább a szegény családokra jellemző. A fiúk valamivel többet vannak jelen az online térben, mint a lányok.
Meglepő ugyanakkor, hogy az óvodás korú gyermekek nagy részének van már mobiltelefonja.
A kétéves kor alatti gyermekek nyelvi, kognitív és mozgásszervi fejlődésére, de az érzelemszabályozásra is negatív hatással van a képernyő. Nagyobbaknál a hideg kék fény gátolja a melatonin-termelést, ez pedig alvási problémákat okoz. Azt is megfigyelték, hogy aki többet tölt a képernyő előtt, nagyobb valószínűséggel lesz túlsúlyos. De a szemünk sem arra jött létre, hogy órák hosszat egy képernyőre meredjen, ezért könnyen kialakul a digitális szemfáradás, a rövidlátás.
– mutatott rá az előadó. Mivel a digitális tartalom legtöbbször gyors és intenzív, ezért az agy erre állítja át az érzékelését, emiatt pedig a gyerek nem tud figyelni a kevésbé erős ingerekre. Egyértelműen kimutatható, hogy a párhuzamosan nézett képernyő rontja a tanulás hatékonyságát. Ott, ahol az iskolában nem lehet telefont használni, jobbak a tanulmányi eredmények. Már az is számít, hogy van-e telefon a diáknál, még akkor is, ha nem nézhet rá.
A Bethesda szakmai programja arra irányul, hogy segítsen visszavenni az irányítást a képernyő előtt töltött idő felett. Az ajánlások nem csak a gyerekre, a szülőkre is vonatkoznak. Fontos a konkrét, mérhető cél kijelölése: a családtagok közül senki ne vigyen az étkezőasztalhoz telefont, és ne menjen a tévé a háttérben. A mozgásra is tudatosan több időt kell fordítani.
Pelle Veronika médiatudatosság-szakértő (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Budapesti Corvinus Egyetem) a Digital parenting kutatás 2025. évi eredményeiről beszélt. Ennek során 7–16 éves fiatalok és szüleik médiahasználatát vizsgálták. Ezek szerint a 10 éves gyerekek 83%-ának saját telefonja, a 15 évesek 88%-ának saját közösségi médiaprofilja van. A megkérdezett fiatalok 52%-a érezte már magán az internetfüggőség valamelyik jelét. A szülők 56%-a tesz fel a gyermekéről képet az internetre, bár kétharmaduk azt mondta, hogy előtte megbeszéli ezt a gyerekkel.
A szülők szabályozást, ellenőrzést szolgáló digitális stratégiája viszont csökkenő tendenciát mutat. Az, hogy a gyermek jobban ismeri az eszközöket, nem jelenti azt, hogy a tudatossága is arányban van ezzel. A szakember azt javasolta, hogy hozzunk létre telefonmentes tereket, időszakokat, és alakítsunk ki korlátozó digitális szokásokat. A tájékozódásban segít a gyerekaneten.hu és a buvosvolgy.hu honlap.
Pöltl Ákos, az Ifjúságkutató Intézet családbiztonsági szakértője Gyermekeink a digitális tér fogságában című előadásában előzetesen azt mutatta be, milyen durva tartalmakkal hagyjuk magára azt a gyermeket, aki korlátozás nélkül hozzáférhet az online térhez. A szakértő szerint a belső nézetű harci játékok érzéketlenné tesznek az agresszió hatásával szemben. A digitális eszközök használata miatt 2000 óta a matematikai és szövegértési eredmények csökkentek. Pöltl Ákos azt is kiemelte, hogy
Ezt úgy érik el, hogy viselkedésváltozást idéznek elő. A különféle platformok éppen ezért építenek a motivációra, az egyszerűségre és arra, hogy erős érzelmi reakciót váltsanak ki.
Az idegrendszer fejlődését a családdal töltött idő, az alkotás, a zenetanulás, a kézzel írás, az elegendő alvás, a testmozgás, az olvasás és a szabad játék segíti. Ha a digitális eszköz lép a helyükre, akkor annak káros hatása lesz. Ha valaki a képernyőről tanul, akkor 11–30%-kal rosszabb lesz a memóriamegtartó képessége, mint annak, aki könyvet használ.
– mutatott rá a szakértő. A virtuális barát használata a kapcsolatépítési nehézségek nélkül szimulálja a közelséget, ám az erőfeszítés mentes kapcsolat során az érzelmi fejlődés torzul. A digitális eszköz használata beivódik az agy jutalmazási rendszerébe – hangsúlyozta Pöltl Ákos.
A megoldás keresésében nagy szerepe van az aktív közösségeknek. Emellett arra is szükség van, hogy társadalmi norma legyen az ép és egészséges idegrendszer kialakítása. A szakértő azt is kiemelte, hogy a tudományos kutatások eredményeit le kell fordítani arra a nyelvre, amit a szülők is megértenek. Ebben is segít a Kapcsolj ki! mozgalom.
Fotó: Merényi Zita
Baranyai Béla/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
