A cukorbetegek így ehetnek gyümölcsöket

A cukorbetegek így ehetnek gyümölcsöket

A bogyós gyümölcsök szabadon fogyaszthatóak, ezzel szemben banánt csak ritkán érdemes majszolni. De milyen gyümölcsöket ehet még egy cukorbeteg, és melyikkel kell vigyáznia?

„Soha nem eszek gyümölcsöket, mert túl sok cukor van bennük” – ez az egyik olyan mondat, amit Anna Panzarella dietetikus a leggyakrabban hall a klienseitől. Mint azt a webMD-n megjelent cikkében hangsúlyozza, az, hogy az emberek így viszonyulnak a gyümölcsökhöz, aggodalomra ad okot: bár tény, hogy tartalmaznak természetesen előforduló cukrokat, tele vannak értékes vitaminokkal, ásványi anyagokkal és rostokkal is, aminek köszönhetően számos jótékony hatással bírnak. Azt is fontos tudni, hogy nem minden gyümölcsnek ugyanakkora a cukortartalma: van, amelyikben több a cukor, és van, amelyiknek a rosttartalma kiemelkedő, így segítheti mérsékelni a cukor vércukorszintre kifejtett hatását. Panzarella szerint ezért jobb választás a gyümölcs a feldolgozott élelmiszereknél vagy mesterséges édesítőknél, ha valami édesre vágyunk. 

Azoknak, akik diabétesszel élnek, vagy egyszerűen csak odafigyelnek vércukorszintjük kiegyensúlyozottságára, a szakember a következő gyümölcsöket ajánlja:

Hírdetés

Vannak olyan gyümölcsök is, amelyeknek magasabb a glikémiás indexe. Bár nem kell kizárnunk ezen finomságokat az étrendünkből, hiszen értékes tápanyagokat tartalmaznak, ritkán, a kellő óvatossággal fogyasszuk, int Panzarella. Ilyen a banán, az ananász, a mangó vagy a szárított gyümölcsök.

A szakember szerint minden gyümölcsnél fontos, hogy mennyit fogyasztunk belőle, illetve, hogy mivel párosítjuk. Egy étkezéskor csak egy adag gyümölcsöt együnk, hogy elkerüljük a túlzott szénhidrátbevitelt – közben persze figyeljünk az adott étkezéskor elfogyasztott egyéb szénhidrátforrásokra is! Ha például pirítóst, banánt és egy pohár gyümölcslevet reggelizünk, biztosan megugrik a vércukorszintünk. Ezzel szemben a görög joghurt néhány szelet ananásszal, vagy a fehérjeturmix friss mangóval jó választás lehet: bár az ananásznak és a mangónak magasabb a glikémiás indexe, és adagonként több szénhidrátot tartalmaznak, mint más gyümölcsfajták, a görög joghurtban vagy a fehérjeporban lévő fehérje segíthet mérsékelni a cukor hatását, magyarázza a szakember.

Érdemes vigyázni a gyümölcslevekkel is, mondja Panzarella. Az igaz, hogy vitaminokat, ásványi anyagokat és antioxidánsokat tartalmaznak, de az elkészítési folyamat során szinte teljesen elvész a rosttartalmuk, ennek okán megemelhetik a vércukorszintet. Tehát míg egy narancs elfogyasztása csak minimális hatással van a vércukorszintre, egy pohárnyi, több narancsból készült narancslé elfogyasztása már károsabb lehet. Ha nem akarunk lemondani a gyümölcslevekről, próbáljuk meg kombinálni a zöldségeket, gyümölcsöket: az alma, kelkáposzta, spenót, uborka, petrezselyem és/vagy a répa például jól működhet együtt. Ügyeljünk az adag méretére is – egy félcsészényi gyümölcslé tekinthető egy adagnak. Az is jó megoldás, ha a gyümölcslevet valamilyen fehérjeforrással vagy egészséges zsírral párosítjuk, akár keményre főtt tojással vagy maroknyi dióval.

Cikke végén Panzarella megjegyzi: természetesen a gyümölcsök vércukorszintre gyakorolt hatását úgy tudjuk a legjobban megfigyelni, ha elfogyasztásuk után megmérjük a vércukorszintünket. Így kitapasztalhatjuk, mivel tudunk tenni az egészségünkért. 


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »