Thomas Hobbes (1588-1679) szerint minden idea bennünk képződik, az érzéki benyomások alapján. Veleszületett ideák nincsenek, egyedül a logikára való készség veleszületett.
Az érzéki benyomás a tudatban a képzelőerő segítségével érzetté vagy ideává alakul. Az érzet idővel emlékké homályosul. Lehetséges összetett ideák kialakulása is.
Az univerzálék a érzett dolgok elemzése alapján képződnek, mindig a valóság alapján állnak.
Megismerési képességünk teljes lehet, ha logikusan gondolkodunk.
John Locke (1632-1704) szerint minden bennnk képződő idea forrása lehet külső vagy belső: a külső az érzeki benyomás, a belső pedig az előbbi alapján történő elmélkedés. A tudat a kezdet pillanatban üres lap. Veleszületett ideák nincsenek.
Az érzékelt dolgoknak vannak belső tulajdonságai, ezek részei az adott dolognak, s vannak külső tulajdonságok, melyek az érzékelőtől függnek.
Vannak csak korlátozottan megismerhető dolgok.
George Berkeley (1685‑1753) szerint nincs eszmefüggetlen világ. Amit érzékelünk az nem a dolgok képzete, hanem maga a dolog. Belső képzetek nincsenek, minden a külső benyomás alapján áll. Az ok-okozati viszont valós, ez Isten rendjét mutatja.
Az én az a tényező, mely érzékel.
David Hume (1711‑1776) szerint vannak a benyomások, ezek a dolgok érzékelései, s vannak ezek eszmei másolatai, az ideák. Minden tudás a tapasztalásból jön. Az ok-okozat csak eszménk elképzelése, nem a valóság.
Az én valójában egy múlékony érzékeléshalmaz.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
