Miközben a szuverenista politikai retorika a globális pénzügyi óriásokat ostorozza, a szlovák hadiipar ajtaján épp az egyik legnagyobb amerikai befektető kopogtat. Milliárdok, tőzsdei belépés és fegyverkezési verseny rajzolja át a térképet – de vajon ki jár igazán jól?
A BlackRock neve Magyarországon a szuverenista, Fidesz-közeli közbeszédben régóta afféle globális főmumusként él: a világ legnagyobb vagyonkezelőjeként sokan a nemzetközi pénzügyi és vállalatirányítási trendek egyik legbefolyásosabb motorját látják benne, különösen a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) elvek terjesztése kapcsán. A magyarországi kampányretorikában gyakran előkerül, mint olyan háttérerő, amelyhez politikai ellenfeleket (Tiszásokat) igyekeznek kötni. Éppen ezért különösen érdekes fordulat, hogy miközben az Orbán-kormány és a Fico-kormány ideológiai szövetsége a szuverenista politikában közismert, a BlackRock most épp Robert Kaliňák (Smer) szlovák védelmi miniszter környezetében bukkan fel.
A Marker főszerkesztő-helyettesének írása szerint amerikai befektetők – köztük a BlackRockhoz köthető pénzügyi körök – jelennek meg a szlovák hadiiparban. A háttérben egy, a szlovák kormány által decemberben aláírt, 58 milliárd eurós keretszerződés áll, amelyet a ZVS Holding lőszergyártóval kötöttek jövőbeli tüzérségi gránátszállításokra. A szerződés egyelőre inkább politikai és gazdasági ígéret, mint valós teljesítés: tartalommal a későbbi, főként európai megrendelések tölthetik meg, miközben az EU-országok láthatóan fegyverkezési versenybe kezdtek és igyekeznek feltölteni kiürült készleteiket.
Jó biznisz a túlárazott lőszer: A cseh fegyvergyárosok szó szerint saját szövetségeseikről húzzák le a bőrt Ukrajna mögé bújva
A másik jelentős fejlemény 2026 januárjában történt, amikor a kulcsfontosságú szlovák fegyvergyárak magántulajdonosának számító Strnad-féle CSG csoport belépett az amszterdami tőzsdére. A vállalat részvényeinek 15 százalékát kínálta fel új befektetőknek, és a művelet kifejezetten sikeresnek bizonyult: közel négymilliárd euró áramlott a cégbe. Ez nem csupán pénzügyi injekció volt, hanem tulajdoni átrendeződés is – a „nagy játékosok” megjelentek a fedélzeten. Köztük a BlackRock is.
A Marker főszerkesztő-helyettese, Dag Daniš legutóbbi írásában a BlackRock szlovákiai terjesztkedéséről ír. A vállalat nem egyszerű befektető. A világ legnagyobb vagyonkezelőjeként sokan az amerikai globalista vállalati világ központi idegrendszerének tartják, amely progresszív értékrenddel és kifejezetten háborúpárti gazdasági logikával működik. A cikk érvelése szerint az EU által meghirdetett fegyverkezési hullám ideális terep a pénzügyi óriások számára: százmilliárdok mozdulnak meg állami költségvetésekből, miközben a profit jelentős része nem feltétlenül Európában csapódik le.
A kérdés így nem pusztán az, hogy néhány százaléknyi részvény milyen befolyást jelent, hanem az, hogy ez csupán a kezdet-e. A befektetések és a tulajdoni hányadok növekedése valószínű, miközben az amerikai pénzügyi szereplők az uniós finanszírozási eszközök és a kormányzati megrendelések révén közvetve a profit újraelosztásában is részt vesznek. A szlovák hadiipar ezzel egy nagyobb geopolitikai és pénzügyi játszma részévé válik, ahol a helyi ipari kapacitás és a külföldi tőke találkozik.
A kritikus hangok szerint azonban nem biztos, hogy mindez tapsot érdemel. Miközben európai adófizetők százmilliárdokat fordítanak fegyverkezésre, a haszon jelentős része nagy amerikai befektetőknél landolhat. Kaliňák és Fico érvelése – miszerint ezek a projektek felpörgetik a szlovák ipart és munkahelyek ezreit hozzák létre – kétségtelenül politikailag vonzó, de nem feltétlenül ad választ a mélyebb kérdésekre.
Mert a munka, bármilyen munka, mindig felveti a célt és a haszonélvezőt érintő dilemmát: kinek dolgozunk, és mi célból? A Marker szerint „annak a valószínűsége, hogy a szlovák (és cseh) fegyvergyárak fellendülése a szlovák nemzeti érdekeket vagy Szlovákia biztonságát szolgálja, közelít a nullához.” A vita végső soron arról szól, hogy a gazdasági növekedés és a nemzeti érdek valóban egy irányba mutat-e.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
