A BBC riportere megpróbálta kínos helyzetbe hozni kérdésével Putyint, de terve totálisan visszafelé sült el

A BBC riportere megpróbálta kínos helyzetbe hozni kérdésével Putyint, de terve totálisan visszafelé sült el

Vlagyimir Putyin orosz elnök a háromnappal ezelőtti, kazanyi BRICS-csúcstalálkozó után nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, amelyen részletesen válaszolt többek között BBC újságírójának kérdéseire is. A BBC riporterének kérdése erősen irányított vol volt, ám az ellenkező hatást érte el, mivel nem sikerült csőbe húznia Putyint. Sőt, Putyin válaszában nagyon kemény bírálatokat fogalmazott meg.

A brit újságíró az orosz-ukrán háborút kérte számon az orosz elnökön, illetve a nagy-britanniai zavargásokat (amelynek egyébként nyilvánvaló belpolitikai okai vannak, de a jelenleg baloldali, háborúpárti brit kormány próbálja elterelni a figyelmet – a szerk.).

A kérdés a következőképp hangzott:

„Elolvastam a BRICS zárónyilatkozatot, amely a globális és regionális stabilitás, a biztonság és az igazságos világ szükségességéről beszél. Általánosságban elmondható, hogy az orosz BRICS elnökség mottója véleményem szerint a következő fogalmakat tartalmazza: az igazságosság és a biztonság. De hogyan kapcsolódik mindez az elmúlt két és fél év során az orosz csapatok ukrajnai inváziójával kapcsolatos tetteihez? Hol van az igazságosság, a stabilitás és a biztonság, beleértve Oroszország biztonságát? Mert az Északi Katonai Körzet indulása előtt nem voltak dróntámadások orosz területen, nem lőtték le az orosz városokat, nem szálltak meg külföldi csapatok orosz területet – ez nem történt meg. És végül: hogyan kapcsolódik mindez a brit hírszerzés legutóbbi nyilatkozatához, miszerint Oroszország azt a célt tűzte ki maga elé, hogy gyújtogatás, szabotázs és egyebek révén pusztítást végezzen Nagy-Britannia és Európa utcáin? Hol a stabilitás?”

Putyin Oroszország biztonsági érdekeiről kezdett el beszélni válasza első felében.

Elmondta, hogy bár Oroszországot az ukrajnai háború előtt nem érték dróntámadások, „volt egy sokkal rosszabb helyzet” is.

„A nyugati világ országaival való kapcsolatteremtésre irányuló folyamatos és kitartó javaslatainkra az volt a válasz, hogy megmondták, hol a helyünk. (…) Ez pedig végső soron ahhoz vezetne, hogy Oroszország a másodrendű államok közé kerülne, kizárólag a nyersanyag beszállító szerepét kapná meg. Oroszország ebben a helyzetben nem tudna fejlődni, és szuverenitását nagy mértékben elveszítené. Oroszország ilyen körülmények között nem fejlődhetne és nem létezhetne. Oroszország nem létezhet, ha elveszíti szuverenitását”

mondta Putyin.

Az orosz elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírusjárvány idején Európa és az Egyesült Államok három illetve hat billió (ezermilliárd) dollárnyi pénzeszközt nyomott ki a globális piacra, és „felvásároltak mindent, legfőképp élelmiszert, de nem csak élelmiszert, hanem gyógyszereket, oltóanyagokat, amelyeket most tömegesen semmisítenek meg”.

„Kidobták az egészet, és ezzel elkezdődött az élelmiszer-infláció és az egész világon megindult az áremelkedés”

magyarázta Putyin.

Hírdetés

„Mit tettek a világ vezető gazdaságai? Visszaéltek domináns pénzügyi pozíciójukkal, a dollárral és az euróval. Kinyomták, elsöpörték a piacról a legszükségesebb árucikkeket. Többet fogyasztanak, mint amennyit termelnek. Ez igazságos? Nem hiszem, és ezen változtatni akarunk. Mi ezt csináljuk a BRICS-ben”

fogalmazott.

Putyin szerint a Nyugat éveken keresztül figyelmen kívül hagyta Oroszország követelését, hogy ne terjessze ki a NATO-t keleti irányba.

„Igazságos a szemünkbe hazudni, megígérni, hogy nem lesz terjeszkedés, majd megszegni ezt az ígéretet? Helyes dolog az, hogy teljesen benyomulnak országunk határai mellé, Ukrajnába, és ott katonai bázisokat kezdenek építeni – nem előkészíteni, hanem ténylegesen építeni? Ez talán igazságos?”

érvelt az orosz államfő. Felemlegette a majdani forradalmat, ami lényegében egy Nyugat által finanszírozott puccs volt, és Putyin elég világosan utalt rá, hogy szerinte a Nyugat szándékosan eszkalálta széleskörű erőszakba az eseményeket. (A 2014-es ukrajnai megmozdulások kritikus pontján mesterlövészek mindkét szemben álló tömegbe belelőttek, ezzel végletekig eszkalálták a helyzetet. A tömegbelövés során rendőrök is meghaltak, így az egész ügy rendkívül homályos, és máig nincs politikai akarat – egyik fél részéről sem – az események tényleges felderítésére – a szerk).

A brit hírszerzés „értesüléseire” reagálva Putyin jelezte, hogy azt a Nyugat saját magának köszönheti:

„Ami az európai városok utcái történik, az az illető országok politikájának az eredménye. (…) Az európai gazdaság a recesszió szélén billeg, az eurozóna vezető országai már recesszióban vannak. (…) De ez a mi hibánk? Mi közünk ehhez? (…) A nyugati országok, Európa lemondtak az orosz energiaforrásokról. Szívük joga. (…) A [nyugatiak] legfontosabb partnere pedig – nem tudom milyen okból – olyan feltételeket teremtett, hogy a német gazdaság egy egész szektora az USA-ba költözzön, mert az ottani hatóságok jobb feltételeket teremtenek a vállalkozások működéséhez. És a primer energiaforrások ott háromszor, ha nem négyszer olcsóbbak, mint Európában.”

mondta Putyin. Hozzátette, hogy érthető módon emiatt az emberek életszínvonala csökken.

„De mi közünk nekünk ehhez? Ahogy mondani szoktuk, ez (a brit hírszerzés jelentése az orosz felforgató tevékenységről – a szerk.) csak a beteg kísérlete arra, hogy a felelősséget az egészségesre hárítsa és elkerülje a felelősségrevonást a meghozott rossz gazdasági és politikai döntésekért”

fogalmazott.

A teljes reakció meghallgatható a Hetek.hu youtubecsatornájáj:

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »