A Baltomore-i híd összeomlásába az amerikai gazdaság is beleremeg

A Baltomore-i híd összeomlásába az amerikai gazdaság is beleremeg

Néhány nappal ezelőtt súlyos, tragikus kimenetelű balesetre került sor Baltimore kikötőjében, amikor egy konténerhajó belerohant a Francis Scott Key híd egyik talapzatába, a szerkezet pedig kártyavárként omlott össze. Szerencsére a forgalmat épp a baleset előtt állították le, ennek ellenére hat munkás vélhetően életét vesztette – túlélésükre nincs remény, de egyelőre csak két testet találtak meg a mentőegységek. A hídomlás a tragédián túl súlyos gazdasági következményekkel jár, egyesek szerint az amerikai elnökválasztás menetére is hatással lehet.

Annak ellenére, hogy Baltimore nem szerepel az USA legfontosabb 10 kikötőjének listáján (a tavalyi adatok szerint tonnaforgalom szempontjából csak a 17. helyen áll), valójában így is komoly gazdasági hatásai lesznek a katasztrófának.

Baltimore szerepe rendkívüli mértékben felértékelődött az elmúlt években, főleg annak köszönhetően, hogy 2016-ban megnövelték a Panamacsatorna „nyomtávját”.

Maga a hídról annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy 1977-ben épült, és egyáltalán nem arra tervezték, hogy ellenálljon egy ilyen balesetnek. Kérdés, hogy van-e olyan rácsos acélíves híd, ami kibírta volna a találkozást egy 95 ezer tonnás monstrummal.

A tragédia azonban azonnal a figyelem középpontjába állította az amerikai közlekedési infrastruktúra állapotát, ami viszont már belpolitikai országos téma. Számítana lehet rá, hogy az újraválasztásán dolgozó Joe Biden amerikai elnök meg fogja kapni azt a kritikát, hogy miközben súlyos milliárdokat költ egy Európában folyó háborúban, az amerikai infrastruktúra rossz állapotán alig javított.

Tény, hogy az American Society of Civil Engineers 2021-es adatai szerint az USA 617 ezer hídjának 42 százaléka több mint 50 éves, 7,5 százalékuk pedig „szerkezetileg hiányos”, pedig naponta 178 millió jármű halad át rajtuk.

A gazdasági károk sem elhanyagolhatók. Annak ellenére, hogy Baltimore „csak” az USA 17. legfontosabb kikötője, a mentési munkálatok és a romok eltakarítása még hónapokig tarthatnak.

A Dali nevű konténerhajó, amely a baleset főszereplője volt, egy brit cég, a Britannia tulajdonában van. A vizsgálat már elkezdődött, és az illetékesek gőzerővel keresik a felelősöket, akikre a pénzügyi terheket rá lehet majd sózni. A Britanniát persze nem kell félteni, flottájának minden hajóját milliárdos, akár 2,8 milliárd eurós biztosítás védi.

Hírdetés

A fizikai károk térítése sem oldja meg azonban a térséget sújtó problémákat. Baltimore kikötője kulcsfontosságú belépési pontnak számít a közelben működő Volkswagen és BMW gyárak ellátásához. A hírek szerint a német autógyártók nem idegeskednek, mert az általuk használt terminál pár kilométerre délebbre van a baleset helyszínétől, és még elérhető.

Más a helyzet az agrárágazattal. A kikötő kulcsszerepet játszik az Egyesült Államokba irányuló mezőgazdasági gépek importjában. Márpedig az USA középnyugati részén épp mostanra esik a tavaszi munkák csúcsszezonja.

A Kínába, Indiába és Európába (!) irányuló, Appalache-hegységben bányászott amerikai szén exportja is megsínyli a baleset következményeit. Az USA-ból kifelé tartó szénszállítmányok negyede Baltimore-on keresztül távozott.

Ugyanez a helyzet a cukorexporttal is. A leomlott híd közelében üzemel az USA egyik legnagyobb nyerscukor-üzeme, a Domino Sugar, ami naponta 3000 tonna kereskedelmi minőségű cukrot állít elő. Jelenleg nem tudja exportálni készleteit.

A hat emberélet elvesztéséhez és a fenti problémák költségeihez képest a Francis Scott Key híd leomlásának közúti forgalomra gyakorolt hatása elhanyagolható – de még így is tetemes. A hídon naponta 3600 kamion haladt keresztül és szokványos napon, most idő- és üzemanyagköltség árán kerülniük kell.

A helyzet az, hogy bár a Baltimore-i tragikus hídomlás a globális gazdaságra nem lehet akkora hatással, mint például az az eset, mikor Ever Given konténerhajó keresztbefordult és elzárta a Szuezi-csatornát 2021-ben, mégis, az amerikai elnökválasztásokra és egyes ágazatokra bizony hatással lesz. A kérdés csak az, hogy mennyire. Az is előfordulhat, hogy a jóval nagyobb ukrajnai és közel-keleti eseményekre rakódva egyfajta „utolsó cseppként” fog hatni.

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »