Ünnepi összejövetelre került sor Búcson, a Felvidéki Népviseletes Babacsaládok Házában, ahol a megjelent vendégek köszöntötték a 100 éves Kerekes Béla villamosmérnököt, akit lánya, Kerekes Zsuzsanna és unokája kísért el szülőföldjére.
Szobiné Kerekes Eszter Gál Sándor író, költő gondolatával – „Mert más szülőföld nincs. Csak az egyetlen, a bennem élő” – köszöntötte Kalácska Erzsébetet, az ógyallai Építőipari Szakközépiskola matematika – ábrázoló geometria Németh László-díjas nyugdíjas pedagógusát, Kalácska Józsefet, a Selye János Gimnázium öregdiák egyesülete alelnökét, Fehér Kürty Erzsébetet, a baráti kör vezetőségében is aktívan tevékenykedő titkárnőt, Fehér Istvánt, az iskola egykori tanárát, Karkó Jánost, Búcs polgármesterét, Győző Andrea igazgatónőt, valamint Nagy Zsolt református lelkészt.
Kerekes Zsuzsanna ismertette édesapja, a Tungsram elektroncső-főkonstruktőr életrajzát. Dr. Kerekes Béla 1924. augusztus 24-én született Búcson. A szülei tanítók voltak, édesapja a református gyülekezet kántoraként népes templomi kórust is vezetett. Komáromban a bencés gimnáziumban érettségizett. Amikor 1942-ben megkezdte a Budapesti Műszaki Egyetemen a gépészmérnöki tanulmányait, akkor került Magyarországra. Azonban, a vesztes háború után visszaállították a trianoni határokat, és a „lakosságcserének” nevezett kitelepítés során 1946-ban szüleinek is el kellett hagyniuk házukat, földjüket – mindenüket –, így telepedtek le Balatonalmádiban, ahol anyai nagyapja volt a református lelkipásztor. Ők életük végéig ott éltek tovább.
Gépészmérnöki oklevelet l948-ban kapott a Budapesti Műszaki Egyetemen. Diplomaszerzés után az Egyesült Izzónál helyezkedett el, ott dolgozott a nyugdíjazásig.
Így Budapesten telepedett le.
Még ebben az évben elhelyezkedett az Egyesült Izzóban.
Jelentősebb munkái közé tartozott a forrasztott színüveg (rimlock-csövek) gyártástechnológiájának, az EH 81 heptóda konstrukciójának és a keretrácsok gyártástechnológiájának kidolgozása.
Rádiócső-fejlesztési tevékenységéért a Magyar Tudományos Akadémia a műszaki tudományok kandidátusa fokozatot adományozta 1972-ben, a Budapesti Műszaki Egyetem pedig egyetemi doktori címmel tüntette ki.
1970-ben megbízták a kerámialámpa-laboratórium létrehozásával, ahol a nagynyomású nátriumlámpára a világszabadalom birtokosától, a General Electrictől eltérő megoldásokat dolgozott ki. A konstrukcióra és a gyártástechnológiára több szabadalmat kapott. A nagynyomású nátriumgőzlámpák hazai fejlesztése címmel a Magyar Tudományos Akadémiához benyújtott doktori értekezésével elnyerte a műszaki tudományok doktora címet.
Kidolgozta és szabadalmaztatta a 35 W-os nagynyomású nátriumlámpa konstrukcióját is. Szabadalmi és technológiai okok miatt a GE lámpáinál alkalmazottól eltérő megoldásokat dolgozott ki, és ehhez megtervezte a szükséges berendezéseket is, amelyeket a laboratórium mechanikai műhelye gyártott. A konstrukcióra és a gyártástechnológiára több szabadalmat kapott. E szabadalmak szerint a GE lámpáitól eltérően, nióbium helyett volfrámfémréteggel ellátott kerámiadugót, higany helyett pedig kadmiumot alkalmazott. Később a bevezető fémréteget a kerámiadugón átvezetett egy vagy több nióbiumhuzallal helyettesítette.
Azután amerikai leányvállalatuk javaslatára kifejlesztették a 35 W-os nagynyomású nátriumlámpát is. Amerikában ugyanis mindenki köteles az utcát a saját portájáról, saját költségére megvilágítani. Ilyen teljesítményű nagynyomású nátriumlámpával más cég nem rendelkezett. Több ezret exportáltak már, amikor a GE megakadályozta az amerikai szabadalom megadását.
1985-ben nyugdíjba ment. A nagynyomású nátriumlámpára vonatkozó kutatásait nyugdíjasként is folytatta. Kidolgozott egy elektronikus működtetőszerelvényt, amelynek egyik vége becsavarható a hagyományos izzólámpák E27-es foglalatába, a másik végébe pedig magát a fényforrást lehet egyszerűen becsavarni.
Református családból származik, így természetes volt, hogy Budapesten is kereste a református közösséget. Eleinte a Szilágyi Dezső téri budai gyülekezetet választotta. Ugyan házasságot még nem ott kötött, mert a feleségét is családjával együtt kitelepítették, ezért a templomi esküvőt titokban Berettyószentmártonban tartották, de lányát és fiát már a budai gyülekezetben keresztelték.
Családját több tragédia is érte: Fia balesetben 51 évesen meghalt. Négy unokája született, mind a közelében laknak. Szomorúságára Mátyás unokája pár éve váratlanul elhunyt. Így csak Zsuzsanna lánya – aki szintén pár éve veszítette el a férjét –, és három unoka alkotja most a családot. „A méltó túlélés a boldogság maga, ez szerintem a boldogság meghatározása, hogy méltón túléljük a dolgokat. Teljes egészében a keresztény szeretettan oldalán és álláspontján állok” –hangsúlyozta.
Az egykori rádióamatőr, aki eljutott a legmagasabb tudományos fokozatig, munkájával örökre beírta nevét a Tungsram történetébe.
A sikeres életpálya megismerését követően került sor az ünnepélyes köszöntésre, a torta felvágására és a régi emlékek felelevenítésére a fényképek segítségével.
A komáromi Selye János Gimnázium aulájában 2023. június 3-án ismét megrendezésre került a Generációk Nagytalálkozója. A találkozót minden évben a Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Köre, valamint a Selye János Gimnázium igazgatósága szervezi, ahol ünnepélyes keretek között különböző fokozatú matúraokleveleket adnak át. Kerekes Béla az elmúlt évben Platinamatúra emléklapot kapott, 1943-ban Fodor Pál osztályában érettségizett.
Lélekmelengető volt látni, hogy vannak, akik megőrzik, továbbviszik, és továbbadják a hagyományokat, mert mindez alapvető érték, ami a megmaradásunkat, létezésünket biztosítja. A szülőfaluja az elmúlt 100 év alatt nagyon szépen fejlődött, mindez a közösség vezetőségét dicséri, valamint a helyi közösséget, hiszen megérdemelten, sok munkával hozták mindezt létre, kiváló lehetőséget teremtve az új nemzedéknek, melynek érdemes Búcson élnie, letelepednie.
Kerekes Béla elárulta a hosszú élet titkát: élete tele volt kihívásokkal és nehézségekkel, mégis mindig megtalálta az élet örömeit és értelmét. Tapasztalatai alapján azt vallja, hogy minden nehézség leküzdhető, ha megvan az Istenbe vetett hit, jó orvosok segítsége, a család támogatása és a jó emberek társasága. Példaértékű életmódja és optimizmusa mindenkit inspirálhat, 100 évesen is azt vallja, hogy a sok nehézség ellenére is van értelme az életnek.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
