Nem csak a munkaerőhiány okozza a postánál tapasztalható színvonalromlást.
Nem csak a munkaerőhiány okozza a Magyar Postánál az elmúlt hónapokban egyre szembetűnőbbé váló szolgáltatási színvonalromlást és az időszakos fennakadásokat – állítják a Napi.hu-nak kiugrott postai dolgozók.
Szerintük az állami cégnél rendszerszintű szervezettségi problémák jellemzőek, s a munkát több tényező nehezítheti: egyebek közt a nem életszerű szabályrendszer és a dolgozókkal való durva bánásmód.
„A nagy mértékű munkaerőhiányt maga a főnökség idézte elő, mert egyáltalán nem tudja kezelni az embereket. Van, aki a túlzottan sok munka miatt távozik – amely a rossz szervezésből is fakad -, van aki a megalázó bánásmód miatt megy el, az alacsony fizetéseket pedig már nem is említeném” – fakadt ki a portálnak egy nemrég felmondott postai dolgozó.
„A postának az egyik fő problémája, hogy képzetlen és nem megfelelő az emberállománya, ráadásul nagy a túlterheltség is, miközben a szabályrendszer gyakorta indokolatlan terheket ró az alkalmazottakra” – magyarázta másik, nemrég még szintén Budapesten, gyalogos kézbesítőként – szakzsargon szerint járatosként – dolgozó forrás.
A lap több postai dolgozót is megkérdezett, akik embertelen bánásmódról, megalázó körülményekről számoltak be.
Tavaly nyár környékén volt egy olyan műszak, amikor az Országos Logisztikai Központban a csoportvezetők fogták magukat és bezárták az embereket a feldolgozóba, majd megmondták nekik, hogy addig nem jöhetnek ki, amíg nincs elvégezve a munka. Még WC-re sem engedték ki őket, ezért volt olyan, aki „összehugyozta magát” munka közben, Aznap legalább 30-40 ember mondott fel, rögtön a műszak végén – mesélte a portálnak egy dolgozó.
Elmondása szerint az önkény, az állandó fenyegetőzés mostanság is jellemző a postai vezetőkre – legalábbis a csomagok, levelek kezelésével foglalkozó egységeken – azonban a munkaerőhiány súlyosbodásával valamelyest visszafogták magukat. Például, ha egy dolgozó felmondással „zsarolja meg” a főnököket, akkor azok rendszerint már nem fenyegetik az embereket és nem próbálják meg túlmunkára kényszeríteni őket.
„Írd csak be a túlórádat, én meg röhögve lehúzom!”
„A váltott munkarend úgy nézett ki, hogy a délelőtti műszakos reggel hatkor kezdte a munkát, a délutános pedig fél kettőkor váltotta őt és este tízig dolgozott, de hivatalosan addig kellett ott lennie, amíg a zárójárat (az utolsó kézbesítő) meg nem érkezett. Ez így ment mindennap felváltva. A december környéki időszakban ez úgy nézett ki, hogy akár éjfél is lehetett, mire a zárójárat megérkezett, ezt követően a délutános másnap reggel hatra már mehetett is be dolgozni. Volt, hogy a korai műszakot úgy csináltam végig, hogy majdnem elájultam a fáradtságtól, mert délelőtt is ömlött be a levél az ajtóján, én pedig folyton csak osztottam és osztottam” – fogalmazott.
A zárójárat késéséből eredő túlórákat azonban nem számolhatta el magának. Elmondása szerint a postánál kétféle módon dokumentálják a túlórákat: az egyik a posta elektronikus rendszerén keresztül, zárás alapján, a másik a papíros módszer, a jelenléti ív kitöltése. Utóbbi esetben, ha a dolgozó bent marad túlórázni és be is írja a túlóráját, a csoportvezető kijelentheti azt, hogy, ő nem kérte a túlórákat, ezért „lehúzhatja” azokat a jelenléti ívről.
„A csoportvezetőtől gyakran megkaptam, hogy nyugodtan írd csak be a túlórádat, én meg röhögve lehúzom!” – panaszolta. „Ilyesmi nemcsak a járatok késésekor fordult elő, hanem például akkor is, amikor a délutános, munkaidő után bent maradt rendet rakni, takarítani – mivel a szabályzat szerint a munkaidőnek addig nincs vége, amíg a beosztott rendbe nem tette a munkaállomását. Annyira sok volt azonban a feladat, hogy munkaidőben ezt képtelenség lett volna elvégezni.”
A Magyar Posta szabályrendszere nagyon elavult. Lényegében nem is lehet használni a gyakorlatban, ezért mindenki próbál kiskapukat találni – különösen a profik – hogy ne kelljen saját magukat feltartva dolgozniuk – mondta a portálnak az egyik nyilatkozó. Ha mindenki 100 százalékig a szabályzathoz ragaszkodna, az egész posta megbénulna: a járatokban hatalmas csúszások lennének és nem mennének ki időben a levelek, a csomagok, semmi! A posta vezetésének azonban eszébe sem jut, hogy ezen változtasson – kommentált.
A szigorú szabályzatot – és az ellenőrzés következményeit – ugyanakkor időnként még a postai középvezetők is igyekeznek kijátszani. A járatosok beszámolói alapján terjedt el a hír november-december folyamán, hogy olyan szinten megnőtt a csomagforgalom a budaörsi OLK-ban, hogy olyan helyeken tárolták a küldeményeket, ahol az előírás szerint nem is lehetne: a folyosón, a WC-n, a szabadban, tehát nem csak a hivatalosan megjelölt lerakóhelyeken. Az emberek képtelenek voltak ekkora csomagmennyiséget feldolgozni.
Amikor érkeztek a vezetőségi ellenőrzések, a főnökök és a csoportvezetők kiadták az utasítást, hogy a dolgozók teherautókra pakolják fel a csomagokat, majd a járművek kezdjenek el körözni velük. A cél az volt: látszódjon, hogy nincs bedugulva a központ és az emberhiány nem akadályozza őket a működésben.
A lapnak megszólalók a problémák forrásának nevezték, hogy az állami cégnél rengeteg a képzetlen dolgozó – egyikük szerint az állomány háromnegyede is ilyen lehet. Az idősebb kollégáktól gyakran hallani: nagy baj, hogy mostanra megszűntek a postaforgalmi szakközépiskolák, illetve a főiskolák postatiszti, segédtiszti képzései, miközben az ezeket kiváltó vállalati belső képzések nem adnak használható tudást.
„A munkaerőhiány miatt a vezetőségnek nem nagyon van lehetősége szelektálni a dolgozók felvételénél. Ha valaki írni-olvasni tud – persze nem biztos, hogy összefüggően-, de legalább a betűket, számokat felismeri, máris jöhet a postához dolgozni. Így finoman szólva nem az emberiség krémjét alkalmazzák” – érzékeltette a kézbesítő.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »