Nem fényűző, pezsgő diplomáciai életéről híres a közép-ázsiai, posztszovjet Üzbegisztán, ám a lapunk által megismert beszámolók és dokumentumok egészen kaotikus képet festenek az ott működő magyar képviselet állapotáról. 2016 februárjában kezdte meg működését a fővárosban, Taskentben a magyar nagykövetség a keleti nyitás politikájának jegyében. A bő egyéves működés alatt több szabálytalanság, biztonsági incidens és az egyik diplomata szerint törvénysértés is történt.
Szántó Péter nagykövet tavaly júniusban adta át megbízólevelét, októberben pedig megérkezett a nagykövetségre az első beosztott. – Azzal keresett meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy segítsek a nagykövetnek a képviselet felállításában – mondta a lapunknak név nélkül nyilatkozó, azóta a külügyi szolgálattól távozott diplomata. Az első beosztottat pénztárellenőrnek és biztonsági felelősnek nevezték ki. Hamar konfliktusba került azonban főnökével, miután a nagykövet a kezdetektől akadályozta feladatköreinek ellátásában.
Nem állította ki például megbízását, megfelelő fölhatalmazás nélkül a diplomata eszköztelenül maradt. Pedig a válságos állapotra utaló jelek már a kezdetekkor szembetűnők voltak. A diplomata elmondta: a nagykövetség egy bérház földszinti lakásában működött, megfelelő jogcím és bérleti szerződés nélkül. Leülni is alig lehetett a 40 négyzetméteres helyiségben. – Az elején külföldi hívásokat sem tudtam indítani. Amikor mondtam, hogy jelentenem kellene a központnak, közölték, Skype-on tartják a kapcsolatot – folytatta forrásunk. Az első pénztárellenőrzésnél pedig kiderült, a gazdálkodás havonta elvégzendő, előírt vizsgálata korábban nem történt meg.
http://mno.hu/
A konfliktusok megmérgezték a két diplomata kapcsolatát. Decemberben tetőzött a helyzet, amikor az iroda átköltözött a még építés alatt álló, új épületébe. – Egy nagyobb családi házhoz hasonló ingatlant újítottak fel Taskentben, a munkálatokat decemberre be kellett volna fejezni – mondta lapunknak az első beosztott. Bár ez nem történt meg, a nagykövet úgy döntött, költözni mindenképpen kell. Forrásunk szerint az egész házban egyetlen kulcsra zárható helyiség volt, az épületbe egyébként bárki szabadon ki-be járhatott. – Egy üzbég rendőrposzt állt az épület előtt, magyar védelem viszont egyáltalán nem volt – mondta a diplomata. Pedig a képviselet védelme a magyar kormány feladata. Ha ez rosszul vagy – mint a taskenti nagykövetség esetében – egyáltalán nincs biztosítva, ellenérdekelt szervezetek lehallgatókészüléket szerelhetnek az épületbe, kompromittáló csomagot helyezhetnek el. A lapunknak nyilatkozó első beosztott szerint ugyanakkor ennél egyszerűbben is kárt okozhattak a magyar államnak. Őrizetlenül maradt az épületben a nagykövetség számítógépe, ami egy diplomáciai testület esetében jó eséllyel érzékeny adatokat tartalmaz.
Mivel többszöri kérése ellenére sem kapta meg a diplomata a biztonsági feladatok ellátásához szükséges felhatalmazást, az esetet jelentette a nagykövetnek. Ezután a képviselet vezetője megpróbálta háttérbe szorítani helyettesét. Hamarosan delegáció érkezett a minisztériumból, akik jelezték: jobb, ha alkalmazkodik a nagykövethez. Mikor azonban kiderült, a nagykövetség védelme továbbra is megoldatlan, az első beosztott a minisztériumnál hivatalosan is szabálytalansági vizsgálatot kezdeményezett.
– „Állítsd le magad!”, ennyi volt a válasz – folytatta az első beosztott. Az informális jelzést semmilyen hivatalos kommunikáció, érdemi válasz nem követte. Akkor telt be számára a pohár, amikor kikapcsolták szolgálati telefonját és letiltották e-postafiókját.
Budapestre érkezve személyes konzultációt kért Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől. Mikor végre időpontot kapott, a tárgyalóban nem a miniszter, hanem egy bizottság fogadta. Hiába tett ismét jelentést, semmilyen következménye nem lett. – A szabálytalansági vizsgálatot hivatalból le kellett volna folytatniuk – hangsúlyozta lapunknak a diplomata. Szerinte a minisztérium törvényt sértett. Forrásunk ezért döntött: nem asszisztál a törvénytelen eljáráshoz, inkább beadja fölmondását. A külügyi tárcától kártérítést követel.
Szerettük volna a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is megszólaltatni, de többnapos várakozásunk ellenére nem válaszoltak megkeresésünkre. Ezért telefonon hívtuk Szántó Péter nagykövetet, ő sem nyilatkozott lapunknak.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.05.06.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
