A TEK akciójának köze lehet a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) tevékenységéhez. A Kisalföld írt arról először, hogy a vélt elkövető Gy. I., aki információink a hungarista szervezet vezetője. A Wikipédián található adatok szerint Gy. I. azt állítja magáról: az 1956-os forradalom után börtönbe került, ahol a nyilas rabtársakon keresztül megismerkedett a nemzetiszocializmus és a hungarizmus eszmeiségével. 1989-ben Győrben megalapította a Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportokat. A nemzetiszocializmus eszmeiségének terjesztése miatt tagtársaival együtt azonnal perbe fogták és felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A per lezárulta után szervezete nevét 1992. november 29-ével Magyar Nemzeti Arcvonalra változtatta.
Gy. I. és csoportja használta először a rendszerváltás után nagy nyilvánosság előtt az árpádsávos zászlót, amikor 1992. október 23-án kifütyülték Göncz Árpádot. A hungarista mozgalom vezetését Henney Árpád 1980-as halálával a szintén alapító tag Tatár Imre vette át. Tatár még életében egyfajta társelnöki rendszert alakított ki az 1990-es években a mozgalom élén. A három társelnök Gy. I., Szabó Albert (Világnemzeti Népuralmista Párt) és Ekrem-Kemál György (Kommunizmus Üldözötteinek Szövetsége) voltak.
Megpróbálták legalizálni a szervezetet és 1994-ben Magyar Hungarista Mozgalom néven pártot alapítottak, ám öt hónapon belül feloszlatták magukat, és még abban az évben Magyar Népjóléti Szövetség néven formálódtak újra. Ez a párt 1998-ra gyakorlatilag teljesen szétesett, hivatalosan pedig 2000-ben szűnt meg. Tatár 1995-ös halála után Gy. egyeduralomra tört, és a társelnöki rendszert semmisnek nyilvánítva kinevezte magát a hungarizmus és a hungarista mozgalom egyedüli vezetőjének. 1997 februárjában csoportjával megszervezte az első Becsület Napja felvonulást.
Az Athena Intézet oldalán az áll a szervezetről, hogy MNA Magyarország egyik legnagyobb és legszervezettebb félkatonai gyűlöletcsoportja. A szervezet erősen hierarchikus felépítéssel rendelkezik. Ez a hierarchia alapvetően két részre osztható. Az Arcvonalhoz, azaz a belső csoporthoz tartozók alkotják a csoport „elitjét”, míg az Akciócsoportok tagjai csak a szervezet perifériáját jelentik és az MNA ideológiai megalapozásában sem vesznek részt. A csaknem húsz éve tevékeny szervezet a magyar extrémizmus egyik főszereplője, központi feladatot lát el más gyűlöletcsoportok félkatonai kiképzésében. Célja a fegyveres harcokra való felkészülés, amit propagandája is jól érzékeltet: egy, a csoport által készített kisfilm amerikai katonák lemészárlását mutatja be és dicsőíti a gyilkosság elkövetőit.
2009-ben a Kisalföld arról számolt be, hogy a szervezet bőny-szőlőhegyi táborában német neonácik fegyveres kiképzése folyt, igaz ezt GY. I. cáfolta a lapnak.
Az MNA egyik tagja lehetett az a férfi is, akit a TEK 2015-ben tartóztatott le. A hatóságok két férfiról közöltek információkat, akiket a 2015 november végi razziák során tartóztattak le. A TEK közlése szerint egy lehallgatott telefonhívás alapján fogták el őket, ahol állítólag az egyik kormánytag meggyilkolásáról és a kormány megdöntéséről beszéltek. A razzia során a TEK valóban talált náluk automata lőfegyvereket, lőszert és hangtompítókat is.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
