Hiába született nemrég bírósági döntés Hágában arról, hogy Kína nem formálhat történelmi előjogot a Dél-kínai-tenger területeire és az ott fellelhető természeti kincsekre, a térség továbbra is a nagyhatalmi vetélkedés terepe.
Nagyszabású közös katonai gyakorlatot tart ezen a héten a Dél-kínai-tengeren Kína és Oroszország, melyben nemcsak hadihajók és tengeralattjárók, hanem harci repülőgépek, helikopterek és kétéltű járművek is részt vesznek.
A hadgyakorlat most különösen érzékeny időszakban történik: a Fülöp-szigeteki hadsereg múlt héten fényképeket hozott nyilvánosságra, melyeken a szárazföldi határaitól 200 kilométerre olyan kínai hajók voltak láthatók, melyek mesterséges szigetek építésére is alkalmasak.
Kínát nem érdekli az ítélet
A mostani események azonban csak apró részletkérdések abban a sokszereplős vitában, amelybe napjainkban már a nagyhatalmak is egyre inkább bekapcsolódnak. Ismert: a Dél-kínai-tengeren található szigetek hovatartozása hosszú ideje vitás kérdés a térségben található Brunei, Fülöp-szigetek, Kína, Malajzia, Tajvan és Vietnam között. Peking már korábban behatárolt a tengeren egy olyan területet, amit történelmi hivatkozásokkal követel magának. Ez az úgynevezett kilenc vonalas terület, ami onnan kapta a nevét, hogy a távol-keleti óriás kilenc vonallal jelölte ki a Dél-kínai-tenger azon részét, amit magáénak tekint. Ez egyébként a tenger 90 százalékát foglalja magába.
Három évvel ezelőtt azonban a Fülöp-szigetek a hágai Állandó Választottbírósághoz fordult, mert Kína kiterjedt építkezésekbe kezdett a Scarborough-zátonyon. Emellett Manila azt is felvetette, hogy a kínaiak környezeti károkat okoztak, sőt illegális halászatot is folytattak a tengernek azon a részein, melyek nem tartoznak a saját felségvizeikhez. Mindezeket a délkelet-ázsiai szigetország az ENSZ Tengerjogi Egyezményére (UNCLOS) alapozta, amit korábban Kína is ratifikált.
A hágai bíróság végül ez év júliusában Kína ellenében, a Fülöp-szigetek javára döntött. A törvényszéken kimondták: Kína megsértette a Fülöp-szigetek szuverenitását azzal, hogy a szigetországhoz közeli zátonyokon terjeszkedik és nyersanyag-kitermelést folytat. Sőt, az ítélet arról is szólt, hogy a kínaiaknak nincs történelmi joguk a dél-kínai-tengeri területekhez, továbbá állandó és visszafordíthatatlan károkat okoztak több korallzátony ökoszisztémájában. Ráadásul a döntés értelmében azok a szigetek, zátonyok, homokpadok, amelyek a Fülöp-szigetek 200 tengeri mérföldes körzetében vannak, nem tartoznak Kína kizárólagos gazdasági övezetébe. Kína azonban már a döntés előtt bejelentette: nem fogja elismerni az ítéletet, mert a bíróság illetéktelen a szuverenitást érintő kérdésekről szóló viták rendezésében.
Vietnam is perelhetne
A bírósági döntést a vietnami külügyminisztérium is üdvözölte, véleményük szerint ez békés eszközökkel, köztük diplomáciai és jogi eljárásokkal, határozottan támogatja a Dél-kínai-tengert érintő vitarendezést. A közleményükben emellett megerősítették, hogy továbbra is igényt tartanak a Spratly-, illetve a Paracel-szigetcsoportra. A vietnami állami média ezután több helyi tisztviselő és szakértő véleményét is ismertette, akik amellett érveltek, hogy Vietnamnak is pert kellene indítania Kína ellen a hágai választottbíróságon.
A The Diplomat folyóirat szerint a jogi szakértők egyetértenek abban, hogy a bírósági döntés nyomán Vietnam pozíciói megerősödtek Kínával szemben. Ugyanis a bírósági megállapította, hogy a történelmi jogokra alapozott kilencvonalas terület összeegyeztethetetlen az ENSZ tengerjogi egyezményével. Továbbá azt is kimondták, hogy a Spratly-szigetcsoport egyik része sem minősül szigetnek, így Kína nem követelhet itt magának kizárólagos gazdasági övezetet. Vietnam azonban sem a Spratly-, sem pedig a Paracel-szigetcsoportnál nem tart ilyen övezetre igényt.
Mindezek alapján Tran Cong Truc, a vietnami határügyi bizottság valamikori vezetője amellett érvelt az egyik állami lapban, hogy a bírósági döntés elegendő jogalapot nyújtott Vietnamnak ahhoz, hogy nemzetközi bíróság elé idézze Kínát. Hozzátette: Vietnamnak jogi lépéseket kellene tennie Kína ellen a halászok zaklatása és az elsüllyesztett hajók ügyében is, melyek a vitatott szigetcsoportnál történtek.
A nagyhatalmak is beszállnak a vitába
Nem kellett sokat várni arra, hogy más nagyhatalmak is csatlakozzanak a dél-kínai-tengeri szigetvitához. Múlt héten Barack Obama amerikai elnök felszólalt a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) vezetőinek csúcstalálkozóján, amit a laoszi fővárosban, Vientiánban tartottak. Kijelentette: Kínának tiszteletben kell tartania a hágai Állandó Választottbíróság júliusi döntését, ami kötelező érvényű és segített tisztázni a tengerjogot a térségben.
De Oroszország is aktív a térségben: az e héten zajló közös kínai–orosz hadgyakorlaton védelmi és mentési feladatokat, tengeralattjárók elleni hadműveleteket hajtanak végre, a tengerészgyalogság pedig lőgyakorlatot és partraszállást is végez.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
