Müon-szkennerrel világította át a Bent piramist egy japán, kanadai, francia és egyiptomi kutatócsoport. Bár eddig fel nem tárt tereket nem találtak, a vizsgálatot folytatják a Kheopsz-piramisnál – számolt be Bács Tamás egyiptológus-régész, az ELTE Egyiptológiai Tanszékének vezetője.
„A Bent piramist magyarul Tört piramisnak nevezzük, mivel tört gúla alakja van, azaz körülbelül a felénél kicsit magasabban megváltozik az oldallap dőlésszöge, ezért nem egy tökéletes gúlaalakot látunk, hanem egy tört piramist” – ismertette Bács Tamás egyiptológus-régész.
„A Kr.e. 2600 körül uralkodó Sznofru fáraónak – Kheopsz fáraó édesapjának, a IV. dinasztia alapítójának – egyik piramisa. Ha összeadjuk a kövek tömegét, amelyeket felhasznált piramisépítésre, tulajdonképpen több követ használt, mint Kheopsz a nagy gízai piramisban. Sznofrunak ugyanis négy piramisáról tudunk, egy Mejdúmban, kettő Dahsúrban – a tört piramis és a Vörös piramis –, és van egy kisebb piramis egy Szeila nevű lelőhelyen” – mesélte az ELTE Egyiptológiai Tanszékének vezetője. A vizsgálatok a Dahsúrban található két piramis egyikében, a Tört piramisban történnek. Ezt a piramist a fáraó nem használt temetkezésre, mert a jelenlegi ismerteink szerint a másik dahsúri piramisban, a Vörös piramisban temették el.
Az egyiptológus-régész elmondta, hogy a kutatásban résztvevő országok létrehoztak egy Kent pyramid nevű projektet, amelynek keretében különböző vizsgálati módszerek alá vetnek piramisokat. „A müon-vizsgálatok mellett – amelyek igen divatos vizsgálatok ma – 3D-s lézerszkennelés alá veszik az épületet, illetve infravörös thermográfiával hőképet is készítenek” – sorolta.
Közölte: abban reménykednek a régészek, hogy ezek alapján olyan kamrákat tudnak felfedezni a piramistömbön belül, amikről eddig nem tudtunk.
„Elsősorban azért nem tudtunk róla, mert nem láthatók, a piramisokat pedig nem bonthatjuk ki azért, hogy megtudjuk, van-e bennük valami. De régi vágya a piramiskutatóknak, hogy átvilágítsák a piramisokat, és kiderüljön, hogy van-e esetleg bennük rejtett kamra” – idézte fel a tanszékvezető.
„Azért kezdték a vizsgálatot a Tört piramisnál, mert ennél és a Kheopsz-piramisnál – amelynek a vizsgálata a fő cél, és amelynek a vizsgálatát már szintén elkezdték – a sírkamra a piramison belül a föld felszíne felett van. Az összes többi piramisnál úgy készültek a piramisok, hogy maga a sírkamra, ahova helyezték a szarkofágot, a földben van, a föld felszíne alatt” – számolt be Bács Tamás.
„Sokan azt feltételezik, hogy ha ennél a két piramisnál magába a piramistestbe tették be a sírkamrát, akkor nem elképzelhetetlen, hogy esetleg van még egy kamra. Az egyik csak álkamra lenne, a valódi temetkezési hely pedig még rejtve maradt” – magyarázta.
„A vizsgálatok során negyven napon keresztül a letett érzékelő lemezek segítségével mérték a piramis egy-egy részében a müon-részecskék sűrűségét. Az üres részen ezek a részecskék átmennek, a tömör részeken viszont visszaverődnek. Így lehetne arra következtetni, hogy vannak-e kamrák” – ismertette az ELTE Egyiptológiai Tanszékének vezetője. „A Tört piramisnál lényegében befejeződtek a kutatások, ám a vizsgálatok azt mutatják, amit eddig is lehetett tudni. Most következik a Kheopsz-piramis vizsgálata, amelyre minden piramisokkal foglalkozó szakember szent grálként tekint” – mondta az egyiptológus-régész.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
